Társas kapcsolataink elhalásához is vezethet ez a fájdalmas betegség

A láthatatlan és nehezen diagnosztizálható fájdalmak, mint például a napokig tartó migrén, alapjaiban nehezítik meg a mindennapi életet. Celia Svedhem legújabb, A sötét szoba című könyvében saját tapasztalatai alapján keresi a választ arra, fenntartható-e a teljes élet az állandó gyötrelem árnyékában. A kötetet szakértőnk egészíti ki szakmai háttérrel, segítve az eligazodást a betegség bonyolult labirintusában.

A fejfájásos panaszok rengeteg embert érintenek, és a kis kellemetlenségtől egészen az elviselhetetlen szenvedésig terjedhetnek. „A fájdalom magányos, gyanús, beszédképtelen emberré teszi az elszenvedőjét”, fogalmaz Celia Svedhem „A sötét szoba” című könyvében, amely gondolatot a fejfájást gyakran megélők könnyen átérezhetik. Hazánkban évente három és fél - négymillió ember szenved visszatérő fejfájásoktól, és közülük legalább egymillióra becsülik a migrénnel küzdők számát.

„A fejfájás a leggyakoribb panaszok közé tartozik, amellyel az emberek az alapellátást és a neurológiai szakrendelést felkeresik, mégis az érintettek jelentős része sajnos egyáltalán nem fordul orvoshoz. A fejfájásbetegségek kivizsgálásában és ellátásában az első lépcsőfokot rendszerint az alapellátás, főleg a családorvos jelenti. A családorvos legfontosabb feladata, hogy a panaszok és kísérő tünetek alapján felismerje azokat a vészjeleket, amelyek sürgősségi vagy mielőbbi kivizsgálást és kezelést igényelnek. Főleg a tüneti fejfájások, például daganatok, agyi keringészavarok és fertőzések esetei tartoznak ide” - összegezte Dr. Kelemen Andrea Judit, a Semmelweis Egyetem Fejfájás Szakrendelésének egyetemi tanársegédje.

Mi is pontosan a migrén?

A nemzetközi rendszerezés szerint a fejfájások három kategóriába sorolhatók: elsődleges, tüneti, illetve az úgynevezett fájdalmas kraniális neuropátiák, ilyen például az arcidegzsába. A szakember elmondta, hogy a migrén az elsődleges fejfájások közé tartozik, amely azt jelenti, hogy a rohamok nem egy konkrét kórkép tüneteként jelentkeznek, hanem a fájdalmat érzékelő és továbbító rendszerek átmeneti meghibásodásának következményei.

A digitális életmódért a gerincünk, az ujjaink fizetik a legnagyobb árat

„Ilyenkor az agyburkokat, illetve ezek ereit behálózó rostok a fájdalomérzetet fokozó és az erek összehúzódását befolyásoló anyagokat kezdenek termelni. Ezen anyagok normálisan is jelen vannak, illetve felszabadulhatnak az idegvégződésből, de ebben az esetben mindez rohamszerűen történik meg. Továbbá az egyes idegsejtek egymást is aktiválják, érzékenyítik, így egyfajta dominóhatás jön létre. Súlyos fájdalomélmény alakul ki, és néhány esetben például még az arc vagy a hajszálak érintése is fájdalmas lehet.”

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mégis mi válthatja ki ezeket a rohamokat? Celia Svedhem könyvében nagyon érdekes történelmi és kulturális magyarázatokat találhatunk, mint például a mexikói celtálok a napokig elhúzódó migrént isteni büntetésnek tartják, a hosszabb ideig tartó rohamok hátterében pedig boszorkányságot vélnek, így a törzs sámánja veszi kezelésbe az illetőt. A nyugati orvoslás kutatásai azonban még nem adnak konkrét választ a migrénes rohamok kiváltó okára. Dr Kelemen Andrea Judit elmondta, hogy a migrénes roham kialakításáért többek között az arcot, az agyburkok ereit és a rágóizmokat ellátó V. agyideg és annak perifériás illetve központi idegrendszeri összeköttetései felelnek.

Ugyanakkor nem ismert pontosan, mi aktiválja ezt az úgynevezett trigeminovaszkuláris rendszert. Így a migrénes rohamokat gyakran ezen működések megváltozása kezdeményezi, kíséri, és követi. „A tartós stressz és fájdalom egyaránt hatással van testünk fájdalomkezelő rendszerére, és azzal jár, hogy ez a rendszer lassacskán megváltozik, egyre érzékenyebbé válik." - írja Celia Svedhem.

Lassan ördögi körbe taszíthat

A migrén aluldiagnosztizált betegség, amelynek egyik oka, hogy sokan nem fordulnak orvosi segítséghez. Nem ritka, hogy egyesek tudnak erről, mint családi örökség, így a felmenőktől szerzett gyógymódokat alkalmazzák, és az újabb, hatékony kezelési lehetőségeket nem is keresik. Illetve szintén nem egyedi eset, hogy a migrénesek szégyellik a betegségüket, illetve az abból fakadó teljesítménykiesést, akár az otthoni feladatokban, akár a munkahelyen.

A kineziológus szerint így üzen egyértelműen a tested, ha valamit el kell engedned

“Nagyon fontos a migrén gyakoriságával, kialakulásával, diagnózisával és kezelésével kapcsolatos korszerű információk terjedése. Ebben kiemelt szerepet játszanak a közösségi oldalak, a média, illetve az olyan művek is, mint “A sötét szoba” című könyv” - emelte ki a szakember.

A betegséggel kapcsolatban nemcsak a tényleges fájdalomról kell szót ejteni, hanem a mentális állapotra gyakorolt hatásáról is. Amikor képtelenek vagyunk funkcionálni, és a kínok elől kizárólag egy sötét szoba csendjében lelünk menedékre, amely közben a börtönünkké válik, elszigetel a szeretteinktől, az élményektől és a világtól. A halmozódó feladatok, az elmaradt programok és a másokkal töltött idő kiesése pedig negatív spirálba taszít.

„A krónikus fájdalom és a pszichoszociális tényezők kölcsönhatása ördögi körként írható le. Egyrészt lehetnek olyan, a fájdalomtól kezdetben független tényezők, amelyek hajlamosítanak a fájdalombetegség kialakulására, vagy akár a tapasztalt tüneteik és azok következményei is súlyosabbak lehetnek. Ilyen például a szorongás, a hangulatzavar vagy a depresszió jelenléte, esetleg korábbi lelki traumák hatásai. Virginia Woolf írónő életében például többhetes pihenőkúrákat rendelt el az orvosa, amelyek során egy szobában különítették el.

Ez a kezelés természetesen nem enyhítette a migrént, de szemlélteti, ahogy a fájdalombetegség egyre nagyobb részt követel az életéből, ezáltal a pszichés tünetek súlyosbodnak, az aktivitás csökken, a társas kapcsolatok elhalnak, így tovább rontva a panaszokat.”