előfizetésem
Hírlevél
Tényleg szükségünk van bugyira? – A Nődokik nőgyógyásza válaszol
Az alsónemű magától értetődő, mint a levegő. Rengeteg fajtája van: tanga, brazil, midi, sport, menstruációs, nagyi vagy persze a klasszikus csipkés. Ma már hatalmas választék áll rendelkezésre ezekből a darabokból, de nem volt ez mindig így, merthogy eleink, ahogyan ruhát, úgy alsóneműt sem viseltek. Mára mégis elengedhetetlen ruhadarab, és ennek komoly oka van, de ne rohanjunk ennyire előre! Épp ezért merül fel a kérdés, mi lenne, ha nem lenne?
Mi történne, ha nem hordanánk, vagy mást hordanánk, egyáltalán szükség van-e bugyira? Dr. Czébely Lénárt Andrással, a Nődokik csapatának egyik alapítójával beszélgettünk a bugyihordásról.
Egy kis bugyitörténelem
Mint sok minden mást, az első bugyi elkészítésének történetét is Egyiptomba sejtik a szakemberek. Úgy tudni, hogy Kr. e. 4400-ban szőtték az első darabot, mégpedig lenből, de kecskebőrből készült változatot is alkalmaztak, a menstruáció idején, mert úgy tartották, hogy ez jobban felszívja a vért.
Így lesz a fürdőszobád a harmónia szentélye – feng shui titkok, amikről senki sem beszél
Az alsónemű a Római Birodalom idején is igencsak népszerű volt, ám a bukása után egészen a XVI. századig mellőzték a viselését, és alsószoknyát hordtak helyette. Ez egészen a XVIII. századig így ment, amikor is megjelent a hosszú szárú bugyi. Ennek azonban nem higiéniai okai voltak, hanem egész egyszerűen a nők megunták, hogy a férfiak akkor érnek hozzájuk, amikor akarnak, így a hosszú fehérneműtől vártak változást. A tervezők mindenre gondoltak, mert egy lyukat hagytak a ruha alján, így megkönnyítve az ürítést. Sokáig a fehér színű volt az egyetlen, ami létezett belőle, de idővel csipkékkel és szalagokkal is díszítették.
A téli változat is megjelent, amikor pamutból és gyapjúból készült darabokat viseltek, az 1860-as évektől pedig már a színes alsóneműk is kaphatóak voltak. Természetesen ebből sem jöttek ki jól a nők, mert mivel az alsónemű hozzáért a nemi szervükhöz, sokan szemérmetlen ruhadarabnak tartották, így hamar csak a prostituáltak és a gyerekek viselete lett, ám ez csak az 1900-as évek elejéig volt így. Az 1920-as évekre rövidült a bugyi, és már térd felett véget ért. Az 1940-es években ismét változáson ment át, és hamar elnyerte a mai, véglegesnek tűnő változatát.
Ma már az alsónemű kizárólag a nemi szervek védelmét szolgálja, ám kialakultak bizonyos típusai, hiszen a védelmen túl is lehetnek funkciói, így a bizonyos szabású ruhákhoz való darabok, vagy épp a menstruáció időszakának megkönnyítésére való alsóneműk. Vannak azonban különböző egészségügyi szempontok is!
Van szerepe a bugyinak a női intim higiénia szempontjából?
Röviden: igen. De hogy meg is tudjuk indokolni a választ erre a kérdésre, a női intimhigiéniát a hüvelyflóra felől érdemes megközelíteni. „A hüvelynek egy nagyon szerteágazó, akár több száz baktériumfajt tartalmazó flórája van, és a hüvely gyulladását sok esetben ezeknek a baktériumoknak az eltolódása okozza. Leggyakrabban a Lactobacillus-törzsek felelősek ezért az egyensúlyért, mert fenntartják a savas pH-t, így gátolva egyes baktériumok és gombák elszaporodását.
A különböző típusú fehérneműk befolyásolhatják a hüvely „mikroklímáját”, azaz a hőmérsékletét, a nedvességét, a levegőzését, valamint súrlódással irritációt okozhatnak, mindezzel elősegítve a kóros állapotok kialakulását. A túl szoros, nem légáteresztő anyagok, a tartós nedvesség és a dörzsölés fokozzák a szeméremtest gyulladásával járó állapotokat és egyes fertőzések kockázatát. A jól szellőző, pamut alapú megoldások ezzel szemben csökkenthetik ezeket a rizikókat” - fejti ki a nőgyógyász.
Érzelmileg éretlen szülővel nőttél fel? Ezek lehetnek a párkapcsolati nehézségeid
A mindennapokban viselt fehérneművel kapcsolatban Dr. Czébely Lénárt András kifejti, hogy az a legfontosabb, hogy komfortosan érezzük magunkat. „Az ideális fehérnemű nem szoros, nem vág. Anyagát tekintve a pamut alsóneműk az ideálisak, ugyanis ezek jobban biztosítják az érintett terület szellőzését és szárazon tartását, ellenben a műszálas alsóneműkkel. A műszálas alsóneműk csökkentik a szeméremtest és a hüvely szellőzését, kevésbé nedvszívóak, így hozzájárulhatnak az allergiás bőrreakciókhoz és a korábban említett hüvelyflóra felborulásának elősegítéséhez, ezzel is táptalajt képezve a gombás, illetve bakteriális fertőzéseknek.”
És hogy mi a helyzet a szexisebb, csipkés darabokkal? A szakértő erre is kitér. „Bár ezek esztétikusak, dörzsölhetik a bőrt, valamint az elasztikus gumik érzékenyebb bőr esetén kontaktallergiát is okozhatnak. Éppen az érzékeny bőr miatt a fehérneműk mosásakor érdemes kerülni az öblítőt, és ajánlott hipoallergén mosószert használni, vagy egyéb alternatívákat alkalmazni.”
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
A nőgyógyász arról is beszél, hogy milyen egészségügyi különbségek vannak az egyes fazonok, például a tanga és a klasszikus fehérneműk között. „A legfrissebb kutatások szerint a tanga viselése önmagában nem növeli a bakteriális vaginózis, a gombás fertőzés és a húgyúti infekciók előfordulását, a nem pamut (szintetikus) anyagok hordásánál viszont nagyobb százalékban fordultak elő gombás fertőzések, allergiás reakciók és szőrtüszőgyulladás. A tanga fazonnál fontosabb az anyag és a kevésbé szűk darabok preferálása, mivel tartós dörzsölés esetén gyakoribbak lehetnek a bőrpanaszok.”
A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy milyen gyakran érdemes cserélni a fehérneműt. „Alapjáraton naponta egyszer javasolt az alsónemű cseréje, de sport, fokozott izzadás vagy nedvesség esetén „azonnali” csere szükséges, és irritációra vagy fertőzésre hajlamos nőknél akár napközben is ajánlott a váltás. Sportolás közben pedig az a cél, hogy minél szárazabban tartsuk a területet, és elkerüljük a súrlódás okozta irritációt. Ajánlott a tanga és a csipkés fazonok mellőzése, valamint sportolás után közvetlenül a zuhanyzás és az alsónemű cseréje.”
Mi lenne, ha nem hordanánk bugyit?
A nőgyógyász véleménye alapján önmagában az, hogy napközben nem hord valaki bugyit, nem növeli bizonyítottan a fertőzések kockázatát, sőt vannak egyes szeméremtesti bőrbetegségek, ahol még javasolni is lehet. Ennek hátránya viszont a ruházat okozta súrlódás (például farmernadrág esetén), amely bőrirritációt okozhat. A szakértő szerint éjszaka sem szükséges bugyit viselni.
„Egyes ajánlások kifejezetten leírják az alsónemű mellőzését az éjszaka folyamán, ugyanis ez jobb szellőzést, kevesebb nedvességet és irritációt jelent az erre érzékenyeknél. Természetesen a mérleg másik oldala, hogy az ágyneműt ilyenkor gyakrabban kell cserélni, így nem biztos, hogy az éjszakai bugyiviselés elhagyása minden esetben ajánlott.” - fogalmaz Dr. Czébely Lénárt András, aki a menstruálás alatti bugyiviselésre is kitér.
Ma egy átlagos szombat este, régen Snuglepupping: Flapper lányok és petting partik a Jazz-korszak amerikai nagyvárosaiban
„Ez idő alatt is a pamut a leginkább ajánlott, mivel jól szellőzik, kevésbé fokozza a nedvességet, és jobban védi a bőrt. Egy jó alternatíva lehet a menstruációs bugyi, mert biztonságos megoldás, előnye a jó nedvszívó képesség és a kisebb bőrkontakt okozta irritáció. Várandósság alatt különböző hormonok hatására fokozódik a hüvelyi váladékozás, emiatt ajánlott a pamut fehérnemű gyakori, akár napi többszöri cseréje.
A túl szoros, nem légáteresztő bugyi is növeli a gombás fertőzés kockázatát, ami egyébként is gyakoribb a várandósság alatt. A szülés utáni közvetlen időszakban nagyobb betét rögzítésére speciális, laza pamut- vagy hálós fehérnemű viselése ajánlott. A szoros, szintetikus bugyik gátvarrat, császármetszési heg vagy aranyér esetén irritációt okozhatnak, ezért a betét és a bugyi gyakori cseréje alapvető higiénés szabály. Császármetszés esetén a heget nem szorító fehérnemű viselése javasolt. A bugyi tehát mindig is a nők védelmét szolgálta, ám ez a védelem jelentősen átalakult az idők során, az intim higiéniát szem előtt tartva.”
