Íme két női példakép, akiket érdemes követni a tudományos pálya iránt érdeklődő fiatal lányoknak
Túl ritkán kapcsolunk arcokat a tudományos felfedezésekhez. A járvánnyal szembeni védekezés miatt megismert dr. Karikó Katalin jó példa arra, milyen fontos számunkra a tudósok, kutatók munkája, ahogy arra is, milyen kiváló emberek dolgoznak világunk jobbításán.
Egyre többet lehet hallani magyar kutatónőkről, többek közt olyan eseményeknek köszönhetően is, mint amilyen a L’Oréal és az UNESCO összefogásában alapított A nőkért és a tudományért elnevezésű díj átadóünnepsége, ahol 2021-ben a díjazottak közt volt dr. Pataki Hajnalka vegyészmérnök és Dr. Wilhelm Imola kutatóorvos. Őket szeretnénk bemutatni, karrierjük és személyiségük mindannyiunknak példaértékű és felkeltheti fiatal olvasóink érdeklődését a tudományos pálya iránt.
Területe a gyógyszerhatóanyag-kristályosítás
Dr. Pataki Hajnalka gyógyszer-technológiai fejlesztéssel foglalkozik, kutatási területe a gyógyszerhatóanyag kristályosítása és a fenntartható gyógyszergyártási technológiák fejlesztése. Sokunknál már gyerekkorban kiderül, milyen irányú az érdeklődése, és ez alól Hajnalka sem volt kivétel. „Átlagos gyerek voltam, leginkább a Barbie-k varázsoltak el, viszont gyerekként is szerettem okos és tájékozott embereket hallgatni. Úgy képzeltem el magam, hogy amolyan bölcs idős ember leszek, akire a megszerzett tudása miatt fel néznek.
Anyai nagypapámnak meghatározó szerepe volt ebben, aki folyamatosan bővítette lexikális tudását, és az olvasottakat velem is gyakran megosztotta. Kivételes memóriája volt, amit a mai napig irigylek. A családon kívül az általános és középiskolai oktatásnak is kulcsszerepe van, hogy a diákok érdeklőd jenek a tudományok iránt. Például, ha rávezetik őket, hogy a kémia is logikai alapokon nyugszik, könnyebben elsajátítják.” Rossz szóviccel élve mondom, hogy nem értem kristálytisztán, mit jelent a szakterületét adó gyógyszerhatóanyag-kristályosítás.
„A kristályosítás a gyógyszerhatóanyag előállításának utolsó lépése, jelentősége van az előállítás során megjelenő melléktermékek vagy reagálatlan kiindulási vegyületek eltávolításában. Ha megfelelő beállítások mellett végezzük a műveletet, biztosíthatjuk a gyógyszer hatásosságát, megkönnyíthetjük vagy lerövidíthetjük a végső szilárd gyógyszerforma, például a tabletták létrehozását. Érzékeny szenzorokkal követve és matematikailag modellezve a különböző gyógyszeripari technológiákat, mélyebben meg lehet érteni azokat, és optimalizálhatók a gyártástechnológiák” – avat be Hajnalka.
Arra a kérdésemre, kutatásai hogyan hatnak a mindennapjainkra, elmondja, hogy kutatási eredményei segítségével az állandó gyógyszerminőséget rövidebb idő alatt, kevesebb oldószer felhasználásával, mobilisabb és kisebb berendezésekkel, valamint minimalizált emberi beavatkozással lehet biztosítani. „Mindennek kiemelt jelentősége lehet egy pandémiás időszakban, amikor a gyógyszereket nagy mennyiségben, a lehető legrövidebb idő alatt kell legyártani. Szintén lényeges szerepe lehet a globális ellátási lánc nehézségeinek leküzdésében, vagy gyors megoldást nyújthat természeti katasztrófa sújtotta helyzetekben.”
Mindannyiunkat érinti, hogyan kezelhetjük környezet tudatosan a gyógyszereket. „A gyógyszergyártásnak rendkívül szigorúak a hatósági előírásai, melyek garantálják a patikába vagy a beteghez került gyógyszerek ki fogástalan minőségét. Ám nekünk, gyógyszer felhasználóknak is tudatosabban kellene kezelni például a lejárt szavatosságú vagy a biológiailag nagy kockázatú gyógyszereket, és a veszélyes hulladéknak minősülő orvos technikai eszközöket. Ezeket mindig patikában vagy kijelölt gyűjtő helyeken szükséges leadni”, hívja fel a figyelmünket.
Hangsúlyozza, hogy ennek a díjnak kiemelkedő szerepe van a női kutatók munkájának és a női kutatói életpálya népszerűsítésében. „Még napjainkban is jóval kevesebb nő választja hivatásának ezt a foglalkozást, hiszen a család alapítás után jelentős munkahelyi és otthoni támogatással tud csak eredményes lenni. Mégis, aki kíváncsi természet, szereti megismerni a világ működését, annak érdemes számba vennie a kutatást mint lehetséges életpálya modellt. Sosem éreztem hátrányát, hogy nő vagyok, pályámon az eredményesség, elismerés számít, és az egyéni kvalitások mellett a csapat munka ugyanolyan meghatározó.”
Ha egyszer a vezetői feladataimat le szeretném adni, el tudom képzelni, hogy nyugdíjas éveimben Spanyolországban egy tengerparti kis butikot nyitok, és békésen horgolok
Hajnalka azt mondta, nincsenek magasztos céljai, csak aktuális cél kitűzései: „motivál, ha kitalálok egy, a valóságban is hatékonyan használható új technológiai meg oldást, probléma kezelést, amelyet még más nem alkalmazott. Amíg támogató és inspiráló közegben, nehéz kihívásokon dolgozhatom, mindig új célokat tudok kitűzni magam elé.”
Az agyi erek vizsgálata
Dr. Wilhelm Imola az agyi ereket vizsgálja, hogy minél több információ derüljön ki arról, hogyan alakulnak ki az áttétes daganatok. Jól tudjuk az Agymenők Amyjének köszönhetően, hogy a neurobilógusok foglalkoznak az agy működésével, de közben használatos az agykutató megnevezés is. „A kettő szinonima, de az agykutató talán közérthetőbb, míg a neurobiológus a tudományosabb név. Én azonban kutatóorvosként határozom meg magam, mert a végzettségem orvos, és a neurobiológiának nem a fő csapásvonalával, hanem egy speciális területével, az agyi erek tanulmányozásával foglalkozom.
Ha a kutatócsoportunkra gondolok, sok a fiatal hölgy – általában is a kutatók közt –, bár a vezetői pozíciókban valóban idősebb férfiak vannak. Ennek oka – a gyerekneveléssel otthon töltött időn, és ezáltal a munkából való kiesésen kívül – abban keresendő, hogy mi, nők kevésbé bízunk magunkban. Azonban a női vezetők egyre elfogadottabbakká válnak az élet minden területén, és egyre több férfi gondolja úgy, hogy a képességeknek és a teljesítménynek kell meghatároznia az előrejutást a ranglétrán.
Ahhoz, hogy egy gyermeket nevelő nő sikeres legyen szakmájában, alapvető a támogató családi háttér, az otthoni feladatok elosztása. Szerencsés vagyok, mert a családom maximálisan mellettem áll” – fejti ki a kutató azzal kapcsolatban, hogy a tudósokról legtöbbször még ma is férfiakra asszociálnak a legtöbben. Imola kutatási területe az agy áttétes daganataival kapcsolatos. De vajon mi késztette arra, hogy ezt a nehéz területet válassza?
„A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetében működő Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportjához doktorandusz hallgató koromban csatlakoztam, és azóta is az agy haj szálérhálózatának működését vizsgáljuk különböző folyamatokban, mint a gyulladás, öregedés vagy az áttétes daganatok kialakulásakor – ez utóbbi a fő kutatási területem. Nagyon súlyos kórképről van szó, melynek kialakulásáról rendkívül keveset tudunk. Tudományos szempontból azért izgalmas az agyi áttétes daganatok kutatása, mivel ezen folyamat alatt a tumorsejteknek át kell jutniuk az úgynevezett vér-agy gáton.
A vér-agy gátat az agyi hajszálerek hozzák létre, és épp az a szerepe, hogy megakadályozza a káros, veszélyes anyagok vagy sejtek át jutását a vérből az agyba. Bizonyos daganatos sejtek azonban képesek legyőzni ezt az akadályt, és mi azt próbáljuk meg érteni, hogyan lehetséges ez – mondja Imola. – A kutatás ma már sokkal inkább apró lépések meg tétele, kis mozaikdarabok rendszerbe illesztése, mintsem egy végső, nagy válasz keresése. Azonosí tani próbáljuk a kulcs lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a daganatos sejtek át jussanak a vér-agy gáton.
A tudományos pálya nem csak egy született zseninek való — interjú Kiss-Tóth Ágnes asztrofizikussal
Ez az első lépcsőfok, amely megteremti a lehetőséget, hogy terápiás szereket fejlesszünk az agyi metasztázisok ellen. Ez az érem egyik oldala, a szent grálnak csak az egyik fele. Ugyanis a vér-agy gát nemcsak a káros anyagokat, hanem a legtöbb gyógyszermolekulát sem engedi átjutni, ezáltal az agyban lévő daganatos sejteket is »megvédi«.” A L’Oréal–UNESCO ösztöndíjáról Imola elmondja, hogy nem csupán óriási megtiszteltetés számára, de komoly elismerés az egész csoportja eredményének.
„Munkánk csak csapatmunkában képzelhető el. Örülök, hogy lehetőségem nyílt szélesebb körben bemutatni a hivatásunkat, és ezáltal, remélhetőleg, közelebb hozni az emberekhez a tudományt.”
Stylist: Tomasovszki Réka Smink: Szanyi Zsuzsa Haj: Szepeshelyi Gabriella