előfizetésem
Hírlevél
Egyedülálló anyaként is van esély a szerelemre
Senki nem vág bele a gyermekvállalásba azzal az előfeltételezéssel, hogy egyedül marad majd a gyermekkel. A család felbomlása azonban sok esetben súlyos mentális krízist idéz elő, amely nem csupán az érintett szülőre, hanem a gyermekre is kihat. A döntések súlyát a szülők gyakran úgy érzékelik, hogy azoknak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is lehetnek: elsősorban a gyermek. Ez az oka annak, hogy sokan bizonytalansággal és félelemmel tekintenek az újrakezdés lehetőségére. Egy új kapcsolat kialakítása nem csupán logisztikai és érzelmi kihívás, de szembesít az elengedés, a bizalom és az önértékelés kérdéseivel is.
A szülés és a gyermeknevelés alapjaiban változtatja meg a nők testét és hormonrendszerét. Ez az érzelmi hullámvasút az évek során ugyan átalakul, de nem szűnik meg. Az anyaság élményével együtt járó átrendeződés során a prioritások megváltoznak, s a gyermek válik az elsődleges szemponttá. Ez gyakran azzal jár, hogy a nő saját szükségleteit háttérbe szorítja, így az önmagáról alkotott képe is fokozatosan torzulhat. A testképzavar, a lecsökkent önértékelés és az állandó megfelelési kényszer együttesen erősen kihat a párkeresési hajlandóságra is.
Beilleszkedés akadályai: amikor nehezen nyílik tér egy új férfinak
„Minél több idő telik el férfi nélkül a családban, annál nehezebbé válik az új férfi beilleszkedése” – fogalmaz Réti Erika, női coach. A szakértő szerint az évek alatt kialakuló anya–gyermek kapcsolat nemcsak szoros kötelék, hanem egyfajta véd- és dacszövetség is, amelyben kialakulnak azok a rutinok, időbeosztások, amelyeket nehéz átalakítani. Még ha a nő vágyik is egy új kapcsolatra, gyakran képtelen beilleszteni egy új férfit a már jól működő mikrorendszerbe. A gyerekek megszokják a „mi így vagyunk család” struktúrát, amelyben minden kívülről érkező tényező zavaró lehet.
Megfejtettük, miért imádják annyian A Fehér Lótuszt
A párkapcsolati csalódás következtében a nők gyakran gyorsan leértékelik önmagukat. „Amikor egy nő gyermeket vállal, majd a család mégis felbomlik, az rendkívül erős önbizalomvesztéssel jár” – teszi hozzá Réti Erika. Sok esetben ez csak évek múlva válik tudatossá. A belső hang pedig gyakran vádaskodó: „Biztos nem voltam elég jó.” A nő sokszor újra és újra visszajátssza a múlt eseményeit, keresve azt a pontot, ahol elhibázhatta. Ez a folyamat azonban nemcsak felesleges önmarcangoláshoz, de gyakran tartós izolációhoz is vezet.
A sztereotíp mondatok, mint például: „A nő adja az otthon melegét”, sejtszinten égnek a nőkbe. A társadalmi elvárások hatására sokan önmagukat okolják a kapcsolat felbomlásáért. Ez a belső feszültség és önvád számos esetben meggátolja a párkeresést. Az elhagyás traumája gyakran megkérdőjelezi a nő értékességébe vetett hitét. Ez különösen igaz olyan esetekben, amikor a volt partner új kapcsolatban hamarosan új családot alapít, míg az egyedülálló anya hosszú ideig képtelen új bizalmat kialakítani.
Férfiszemmel: gyermek nem kizáró ok
Egy nem reprezentatív kutatás során százharminc férfit kérdeztek meg, közülük mindössze négyen nyilatkoztak úgy, hogy nem szeretnének gyermekes nővel kapcsolatot kezdeményezni. Többen hangsúlyozták, hogy épp a gyermekvállalás teszi megfontoltabbá és felelősségteljesebbé a nőket. Volt, aki kifejezetten előnyként említette a gyermekes nő stabil értékrendjét és érzelmi érettségét.
Egy férfi például olyan nőt vett feleségül, akinek négy gyermeke volt, míg neki nem volt sajátja. Elmondása szerint az első időszak kihívásokkal teli volt, de az elköteleződés meghozta a harmóniát. „A szeretet és a nyitottság fokozatosan ledöntötte azokat a falakat, amelyek az elején elválasztottak minket” – mondta.
„Soha nem volt számomra akadály az, ha a barátnőmnek van gyereke” – meséli Viktor, akinek felesége, Edit három kamasz gyermekkel érkezett a kapcsolatba. Az első találkozás feszült volt, de Viktor tudatosan építette a kapcsolatot a gyerekekkel is. Bevásárlással, közös reggelik készítésével és mindennapi jelenléttel igyekezett megteremteni a helyét az új család struktúrájában.
Kezdetben úgy éreztem magam, mint egy vendég, akinek naponta bizonyítania kell.
De aztán elkezdtek apróságokat kérni tőlem: segítsek a házival, vigyem el őket edzésre. Ez nekem azt jelentette, hogy megnyíltak, és ezáltal én is bátrabban vállaltam a helyemet.”
A tökéletes párkapcsolat titka fájdalmasan egyszerű, mégis sokan elbukják
„Nem a gyermek a kapcsolati akadály, hanem a kommunikáció hiánya” – hangsúlyozza Réti Erika. A szakértő szerint minél idősebb a gyermek, annál nehezebben viseli, hogy meg kell osztania az édesanyja figyelmét. Különösen bonyolulttá válik a helyzet, ha a férfinak is vannak gyermekei. Ilyenkor a családritmusok összehangolása rendkívüli türelmet és tudatosságot igényel.
A legfontosabb, hogy az új partner ne lépjen azonnal szülői szerepbe. „A gyermek ilyenkor gyakran csapdába esik: el kell fogadnia a figyelem megosztását, az új rendet, az új dinamikát.” A fokozatosság és az elfogadás alapvető feltétele a mozaikcsaládok sikeres működésének. A közös élmények, például kirándulások, társasjáték-estek vagy egyszerű hétköznapi szokások segíthetnek abban, hogy kialakuljon a bizalom.
A statisztikák mögötti valóság
Magyarországon több mint félmillió gyermek él egyszülős családban, és az egyedülálló szülők száma meghaladja a 300 ezret. „Ez a szám azért is figyelemre méltó, mert ezeknek a gyerekeknek sok esetben hiányzik majd az egyik szülő mintája” – mondja Réti Erika. A családkép sérülése mélyebb nyomokat hagyhat, mint azt a környezet sejti. A szakértő hangsúlyozza, hogy nem minden esetben jelent megoldást az új kapcsolat, de esélyt adhat egy stabilabb érzelmi háttér kialakítására. „A gyermekek számára az a legfontosabb, hogy a környezetükben stabil, kiszámítható, szeretetteli kapcsolatok legyenek jelen.
Ha ezt képes biztosítani egy új mozaikcsalád, az már önmagában érték.
Természetesen egy megromlott kapcsolat fenntartása sem egészséges a gyermek számára. A szakértő szerint a legfontosabb lenne, hogy a család együtt maradjon, de ha ez nem lehetséges, akkor is van lehetőség egy új, működőképes kapcsolat kialakítására. A család elvesztése után új kapcsolatot építeni sokszor olyan, mintha darabokból próbálnánk újjáépíteni egy egész világot.
Digitális demencia kora: hivatalosan is ellustult az agyunk
Mégis, a sérülések ellenére is érdemes hinni benne: az újrakezdés nemcsak lehetséges, de esélyt adhat egy harmonikusabb jövőre, ahol a gyermek nem vesztese, hanem nyertese lehet a történetnek. Az újrakezdéshez időre, türelemre és sok beszélgetésre van szükség, de mindezekkel felvértezve valós lehetőség nyílik arra, hogy újra teljes legyen az otthon, még ha másképp is, mint eredetileg álmodtuk.