előfizetésem
Hírlevél
A szülés milyensége nem az anyaság fokmérője, mégis fontos, milyennek élted meg
A szüléssel kezdődik meg az anyává válás folyamata, ami egy hatalmas mérföldkő egy nő számára. Nagyon sok múlik hát azon, hogy milyen szülésélménnyel tér haza, hiszen az hatással lehet a lelkivilágára és van, hogy beárnyékolja azt, aminek egy ünnepnapnak kellene lennie.
Amikor egy nő szembesül azzal, hogy várandós, kinyílik előtte egy teljesen új világ kapuja, amin végtelen mennyiségű információ kezd beáramlani az életébe, ha szeretné, ha nem. Sokan kezdik falni a baba-mama könyveket, szülésfelkészítő videókat néznek és minden létező tartalmat elkezdenek magukba szívni, hogy felkészültek legyenek, mire elérkezik a nagy nap.
Közben belefutnak más anyák történeteibe, de gyakran ilyenkor a kismamát a környezete is elárasztja sztorikkal, mert sokakban bekapcsol a segíteni vágyás, az ösztön, hogy átadják a tudást és néha a rémtörténeteket is jó szándékkal mesélik el, hogy „na, ezt kerüld el mindenképpen”. Természetes, hogy minden kismama azt szeretné, ha gyermeke egészségesen, lehetőleg komplikációmentesen jönne a világra, és ha a szülésélménye pozitív lenne.
„Jó szülés az, amit annak élt meg az édesanya és a család” – mondja Roszik Linda klinikai szakpszichológus, a Mamakör társ-alapítója, a Mamakör Alapítvány kuratóriumi tagja. „Ez érvényes császármetszés és hüvelyi szülés esetén is, mivel nem ezen fog múlni. Ami igazán számít a szülésnél, az a bánásmód. Nem mindegy, hogyan fordulnak ilyenkor a kismamához, mennyire veszik komolyan, kérnek-e engedélyt tőle mielőtt hozzáérnek, tehát hogy mennyire kezelik partnerként, méghozzá méltósággal. Bár a kismama a szülést nem tudja teljes mértékben kontrollálni, de ez nem jeleni azt, hogy nem lehet rá befolyása és az sem mindegy, hogy ezt a kontrollt elveszik tőle vagy átadja.”
Az is erőszak, ha elveszik tőled a kontrollt
A szülészeti erőszak a nők elleni erőszak egy formája és számtalan módon megnyilvánulhat. Ahogy erről korábban is írtunk, a tiszteletlen bánásmód borzasztóan romboló tud lenni az anyára, a testképére, a párkapcsolatára és a gyermekkel való kapcsolatára is. Ilyenek incidensek lehetnek az indokolatlan és beleegyezés nélkül végzett beavatkozások is. Roszik Linda is elmesélte egy anyuka történetét, aki két alkalommal is burokrepesztéssel szült.
Amikor a szülés csodája horrorrá változik: a szülészeti erőszak rengeteg nőt érint
A nagy különbség a két megélés között az volt, hogy az elsőnél az volt a kérése, hogy ne történjen burokrepesztés és várjanak vele, ám a szülész figyelmen kívül hagyta ezt, és egy vizsgálat alkalmával észrevétlenül megrepesztette. A második gyermekénél a szülészorvos felajánlotta a burokrepesztést, de tudomásul vette, hogy az anya még várni szeretett volna. Tiszteletben tartotta döntését, és némi idő elteltével végül maga az anya volt az, aki a burokrepesztés mellett döntött.
Érezhető a két történet között a különbség. Az első esetben semmibe vették az anya kérését és ettől kontrollvesztetté vált, míg a második alkalomnál tisztelték a döntését és nem vették ki a kezéből az irányítást. Más esetekben a szülészeti erőszak verbálisan nyilvánul meg. Érthető módon a vajúdás során az anya sokkal érzékenyebbé válik és ilyenkor egy bizonyos mondatok rendkívül el tudják venni az erejét és mély sebet okozhatnak benne.
A viccelődésre is kevésbé vevők, márpedig egyes poénok szintén mély nyomot hagyhatnak bennük. „Nyilván van, amit kontrollálhatunk szülésnél, de például azt, hogy aznap milyen hangulatban lesz a szülészorvos vagy hogy fog velünk beszélni, arra nincs ráhatásunk. Ha ilyen előfordul, a legjobb, amit mondhatunk ott helyben magunknak, hogy ez nem nekünk szól, nem, a mi hibánk, ami persze sovány vigasz, mivel nagyon érzékenyek lehetünk és rendkívül megérinthet egy-egy rossz mondat” – mondja Roszik Linda.
Hogyan lehet feldolgozni a szülés során átélt traumát?
Az átélt szülészeti erőszak és a negatív szülésélmény hatására az anya stresszt és szorongást tapasztalhat, nem ritka a PTSD, azaz poszttraumás stressz szindróma sem, és a körülmények összessége hatással lehet a gyermekével való kapcsolatára és a testi-lelki egészségére is. Roszik Linda szerint sok minden függ attól, hogy az anya miként élte meg a szülését és hogyan reagál rá utána, illetve milyen hosszú ideig.
Egy nehéz szülésélménynek sajnos lehet az is a következménye, hogy egy anya arra a következtetésre jut, hogy az anyaság nem való neki, nem is tud szülni, ami miatt önvád alakulhat ki benne és bűntudat lehet. Ilyen esetben az is elég lehet, ha a kisbaba sír és nem tudja hamar megvigasztalni, mert az anya rögtön arra gondol: ez is visszaigazolás arról, hogy ő rossz anya.
Ez nyilvánvalóan rossz irány és a kisbabájával való kapcsolódást is nehezítheti.
Mítosz vagy valóság, hogy könnyebb másodszorra szülni?
Ilyen esetben mindenképp érdemes segítséget kérni, hiszen „rosszul szülni” nem lehet, számtalan oka lehet annak, ha nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elterveztük, de a szülés milyensége nem az anyaság fokmérője. Természetesen lehet az apához, egy családtaghoz vagy baráthoz is fordulni vagy tanácsos lehet az EMMA vonalat hívni, ami egy anonim információs és lelkisegély vonal, és ahol hiteles szakértők fogadják a hívásokat és szükség szerint további szakértőkhöz küldhetik az anyákat.
De ugyanilyen segítség lehet a Mamakör Alapítvány pszichológusok által vezetett csoportjai, ahol szeretettel várják a várandós és 0-5 hónapos kisbabás anyákat, hogy egy támogató, bátorító közösség tagjai legyenek és ahol megoszthatják történetüket.
Mit tehetünk a pozitív szülésélményért?
Vannak olyan esetek, amikor egyáltalán nincs ráhatásunk az eseményekre, mint amilyen egy váratlan sürgősségi beavatkozás. De ha tényleg komplikációmentesen alakul a szülés, mit tehetünk azért, hogy pozitívan alakuljon? Az, hogy kinek mennyi befolyása van a szülésére függhet az élőhelyétől és persze az anyagi helyzetétől is, elvégre egyesek magánorvost fogadnak, míg mások vidéken szülnek otthon vagy a legközelebbi kórházban annál, aki épp elérhető.
Ez pedig nagyon meghatározó, mivel az anya ilyenkor biztonságra vágyik, és szeretné tudni, kik lesznek jelen a szülésnél és nemcsak az orvosok, hanem hozzátartozók tekintetében is, ám sok helyen még azért is harcokat kell vívni, hogy az apa vagy az anya testvére bent lehessen a szülésnél, nemhogy egy dúla. Roszik Linda szerint sokat számít az is, hogy mennyire tudatosan érkezünk meg a szülőszobára.
„Sokat segíthetnek a szülésfelkészítő tanfolyamok, ha az ember tudja, mi minden fordulhat elő a szülés során, milyen beavatkozások vannak, melyiknek mi az előnye és a hátránya, ugyanis ezek tudnak adni egyfajta magabiztosságot, tudatosságot, ha felmerül egy helyzet. Nem kell persze szülésznővé válni, de sokat segíthet a tájékozottság. Mindenki annyit tesz bele a felkészülésbe, amennyi neki komfortos. A legtöbb nőnek segít, ha valamennyire ismeri a testében zajló folyamatokat illetve az általa választott/számára elérhető kórház működését.”
Egyedül maradtam a gyermekemmel, és jó lett volna, ha valakihez fordulhatok
A szakértő azt mondja, hogy az egészségügyi törvények szerint minden beavatkozás előtt szükséges a szülő nő hozzájárulását kérni és előtte tájékoztatniuk kell arról, mik a lehetséges előnyei és hátrányai a beavatkozásnak vagy milyen alternatívái vannak. Tehát nyugodtan lehet kérdéssel fordulni az orvoshoz, és ha ezeket nem mondja el magától, akkor rákérdezni és megtudakolni, mennyi ideje van dönteni. Ez tud segíteni abban, hogy elkerülje a kontrollvesztett állapotot.
„Fontos megjegyezni, hogy bármennyit is olvasott a szülésről kismama, érhetik meglepetések, hiszen minden szülés egyedi. De az nagyon fontos, hogy nem minden rajtunk múlik. A szülés egy intenzív testi élmény, hozhat váratlan megéléseket, amikre nem lehet felkészülni - lehet, hogy úgy viselkedünk, beszélünk, olyan hangokat adunk ki, amit más helyzetben nem, és ez zavarbaejtő lehet utólag.
A legfontosabb, hogy ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, és azt érezzük, hogy nem tudunk vele megbékélni, akkor érdemes segítséget kérni. A nehéz élményekkel is meg lehet békélni, helyükre kerülhetnek. Egy gyermek születése mindenképp olyan életesemény, ami megérdemli, hogy foglalkozzunk vele."
Azért is lenne jó, ha megadatna a méltóságteljes, pozitív szülésélmény – már az első gyermeknél –, mert ez egyfajta beavatás a nő számára, hiszen megérkezik az anyaságba és ott találja magát egy hatalmas feladat elején, elvégre óriási feladattal jár egy csecsemő gondozása és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lelki állapotban érkezik meg ehhez valaki. Márpedig ha ő traumával érkezik meg ebbe a helyzetbe, akkor sokkal nehezebben tudja jól kezelni a rá váró kihívásokat.
