előfizetésem
Hírlevél
Törvénnyel a testképzavar ellen – Norvégia hadat üzen a retusált valóságnak
A közösségi média korában a tökéletesnek látszó testek és szűrt valóság képei mindennapossá váltak, különösen a fiatalok által használt platformokon. Ez a jelenség komoly társadalmi és mentális egészségügyi problémákat vet fel, amelyekre egyre több ország törvényi eszközökkel próbál választ adni. A cél: a testképzavarok megelőzése és az irreális szépségideálok visszaszorítása.
Norvégia úttörő szerepet vállalt ebben a törekvésben. 2021-ben a norvég parlament a Gyermek- és Családügyi Minisztérium javaslatára módosította a 2009-es marketingtörvényt, 72-15 arányban megszavazva azt. A rendelet kimondja, hogy az influenszereknek a promóciós posztjaik alatt fel kell tüntetniük egy külön hashtaget abban az esetben, ha az adott fotón bármilyen módosítást végeztek.
Ez vonatkozik a különféle filterek használatára, valamint a test méretének és formájának retusálására is – például a természetellenes ajkak, a hangsúlyos izmok vagy a derékvonal karcsúsítása esetén.
„A belső béke fontosabb, mint a reflektorfény” - Interjú Staub Viktóriával
Retus kontra valóság
A törvény elsődleges célja a fiatalok mentális egészségének védelme, a testképzavar megelőzése és a valósághűbb testábrázolás előmozdítása. A szabályozás megsértése komoly következményeket vonhat maga után, pénzbírságtól akár börtönbüntetésig. A törvénymódosítás további célja, hogy átláthatóbbá tegye a felhasználók számára az oldalra posztolt fotók életszerűtlenségét, de
a tartalomgyártókat és a hirdetőket is ösztönözni szeretné arra, hogy ne vigyék túlzásba az utómunkát a promóciós anyagaikban.
A szabályozás elsősorban a nagyobb követőbázissal rendelkező influenszereket és celebeket érinti, de csak olyan poszt esetében, amelyért tiszteletdíjat vagy valamilyen ellenszolgáltatást kapnak. Amennyiben a szabályokat nem tartják be, pénzbírságra vagy – visszaesők esetében – akár börtönbüntetésre is számítani lehet.
A szabályozást nem könnyű betartani, mivel nem minden esetben egyértelmű, hogy egy fotót mikor és milyen formában módosítottak. Az i-d.vice.com szerzője szerint az is problémát jelenthet, hogy nehéz meghatározni, milyen változtatások számítanak „felturbózásnak”. Egyelőre nem tisztázott, hogy a fotósok által a Photoshop során gyakran alkalmazott fényerő- vagy szaturációmódosítás, illetve egyéb optikai megoldások illegálisnak minősülnek-e majd.
Itt a bizonyíték: a digitális detox a legjobb dolog, amit a mentális egészségedért tehetsz
Hasonlóképpen kérdéses a filterek használata is: nemrégiben derült ki, hogy a TikTok egyes filterei a felhasználók által nem kikapcsolhatók, és automatikusan módosítják az arcokat – ez pedig befolyással van arra, hogyan látják magukat az emberek. Egyre komolyabb problémát jelent, hogy a fiatalok egy része már nem is érti, miért ne akarnánk önmagunk retusált változatává válni.
Ésszerű határok
„A filterek célja, hogy szórakoztassanak, jót mulassunk azon, hogy egy valósághű pillangót varázsolunk az arcunkra. Ezek nem a hamis szépségideálok megteremtése miatt jöttek létre” – nyilatkozta a helyi Verdens Gang lapnak Annijor Jørgensen. A javaslattól egyébként a norvég influenszerközösség sem határolódott el; az érintettek szerint ez idővel segíthet valódibbá tenni az elérhetetlen testideálokat, és hozzájárulhat a kialakult testképzavar felszámolásához.
Sőt, a kormány döntését többen kiterjesztenék a fizetett hirdetéseken kívüli posztokra is, mivel a törvény jelenleg csak a helyi tartalomgyártókat érinti – így a felhasználók továbbra is számos szerkesztett fotóval találkozhatnak. Mások szerint nemcsak a divat- és reklámfotókon kellene megkülönböztető jelzéssel ellátni a posztokat, hanem például a gasztro- vagy természetfotók esetében is indokolt lehetne a jelölés.
„Gyakran találkozunk testnyomással, legtöbbször alig észrevehető formában, és nehéz küzdeni ellene. Ez a lépés várhatóan visszaszorítja majd a hirdetések gyerekekre és fiatalokra gyakorolt negatív hatását” – olvasható a minisztérium közleményében. A norvég közbeszédet egy ideje uralja a „kroppspress”, azaz testnyomás jelensége, amely a szakértők szerint negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét.
A törvényhozók abban bíznak, hogy az új szabályozás révén átláthatóbbá válik, ki milyen módosított képpel közvetít hamis képet önmagáról. Reményeik szerint idővel az influenszerek és a reklámkészítők is felhagynak a retusált fotók használatával.
Nemzetközi példák
Norvégia példáját más országok is követték, különböző megközelítéssel. Franciaország már 2017-ben bevezette azt a szabályozást, miszerint a digitálisan módosított reklámfotókon kötelező feltüntetni a „photographie retouchée” (retusált fotó) figyelmeztetést. A törvény célja, hogy csökkentse a testképzavar előfordulását, és megelőzze a fiatalokban kialakuló irreális elvárásokat önmagukkal szemben. A szabály megszegése akár 37 500 eurós bírságot vagy hat hónapos börtönbüntetést is vonhat maga után.
Izrael még korábban, 2012-ben hozott hasonló intézkedést. Ott a modellügynökségek csak akkor alkalmazhatnak modelleket, ha azok testtömegindexe (BMI) meghalad egy egészségügyi küszöbértéket. Emellett minden olyan hirdetésen, amelyen a modell testalkatát vékonyabbá tették digitális eszközökkel, kötelező feltüntetni a retusálás tényét – méghozzá a kép legalább 7%-án.
Kézzel készült babatermékek szívvel-lélekkel – Interjú a Milyen kedves! alapítójával
Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg nincs egységes törvényi szabályozás, de több esetben önszabályozás vagy iparági nyomás hatására távolítottak el túlzottan retusált vagy félrevezető képeket. Az Egyesült Királyság reklámhatósága (ASA) például számos hirdetést tiltott be ilyen okokból, míg az Egyesült Államokban néhány állam – például Kalifornia és New York – kezdeményezéseket indított a digitális torzítás visszaszorítására.
Ezek a példák mind arra mutatnak, hogy a társadalmak egyre inkább felismerik: a mentális egészség védelme nem pusztán egyéni felelősség, hanem közösségi és jogalkotási kérdés is. Az online térben megjelenő képi tartalmak szabályozása nemcsak a megtévesztő reklámok visszaszorításáról szól, hanem a jövő generációk önbecsülésének, testképének és lelki jólétének megóvásáról is.
Bár az első lépések megtörténtek a testképzavar visszaszorítása érdekében, a norvég szabályozás számos kérdést vet fel – elsősorban arról, hogy hol húzódhatnak meg az ésszerű határok a közösségimédia-felületeken.