előfizetésem
Hírlevél
A sztárok tökéletesre szabott világa veszélyesebb ránk nézve, mint gondolnánk
Hiába éli virágkorát a testpozitivitás és a diverzitás, a sztárvilág torz szépségideálja nagyobb hatással van ránk, mint valaha; a tökéletesre szabott hírességek fotói ugyanis már nemcsak a magazinokból köszönnek vissza, hanem a saját zsebünkből, a telefonunkból is előbukkanhatnak. Milyen árat fizethetünk a mesterséges szépségideálok görcsös követéséért?
Heroin chic, Kardashian-sziluett, fox eye, glass skin, clean girl-aesthetic. Csak néhány, az elmúlt harminc évben egymást váltogató szépségnormákból, amelyeket a sztároknak és a szépségszakembereknek „köszönhetünk”. Noha a felsorolt ideálok legtöbbször ellentmondanak a természetes biológiai és genetikai adottságoknak, laikusként csak nehezen tudunk kibújni az általuk közvetített elvárások alól. Hogyan hat mindez az önértékelésünkre? Kovács-Kacsur Adrienn szexuálpszichológiai szakpszichológust kérdeztük a témáról.
Inspirál vagy rombol?
Adrienn – aki szakértőként maga is számos cikket írt a témában, de sokak számára a Szexpert – Légy szakértője a szexualitásodnak című kötet szerzőjeként lehet ismerős – szerint a nemzetközi kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy az idealizált, szerkesztett képekkel, a „tökéletes” testtel való, rendszeres találkozás összefügg az alacsonyabb önértékeléssel és a negatív testképpel, különösen a fiatal felnőttek és a serdülők esetében.
Az idealizált tartalmak hatása nem pusztán érzelmileg mérhető; kognitív szinten is aktiválják a társas összehasonlítás mechanizmusait. „Amikor valaki rendszeresen tökéletesnek látszó arcokat és testeket lát, a saját megjelenését pedig ezekhez hasonlítja, az hosszabb távon testképzavart, fokozódó testelégedetlenséget, a szorongásos, depresszív tünetek erősödését, perfekcionisztikus tendenciák megjelenését eredményezheti, de az evészavarok kialakulásának is magasabb a kockázata ebben az esetben” – magyarázza a szakértő.
Szemránckrém hat évesen? – Ez az egyik legkárosabb trend, ami a közösségi médiában valaha elterjedt
Ezzel együtt viszont fontos hangsúlyozni, hogy nem mindenki reagál egyformán a közösségi médiában látott normákra. A generációs jellegzetességen túl az alacsonyabb önértékeléssel, fokozott megfelelési igénnyel vagy érzelmi sérülékenységgel rendelkezők is különösen veszélyeztetettnek számítanak!
Idő előtt farkast kiáltani
Bár a közösségi médiában látott szépségideálok valóban súlyos hatással lehetnek bizonyos korcsoportokra és személyiségtípusokra, óriási különbséget jelenthet, hogy a látottakat inspirációként vagy ideálként címkézzük. Inspiráció esetén ugyanis a személy motiváló mintaként működik, miközben megmarad a reális önreflexió. „Ebben az esetben az egyén felismeri a saját adottságait, élethelyzetét, és nem érzi kötelezőnek az összehasonlítást” – magyarázza Adrienn.
Ideálról ezzel szemben akkor beszélünk, amikor az adott személy vagy megjelenés abszolút mércévé válik a befogadó fejében. Ilyenkor az összehasonlítás már nem inspiráló, sokkal inkább hiányélményt kelt: „így kellene kinéznem!” – bukik ki sokakból ilyenkor. „Amennyiben viszont inspirációként viszonyulunk egy-egy személyhez, az akár pozitív viselkedésváltozást is elindíthat, így például egy egészséges(ebb) életmód bevezetését. A határ tehát ott húzódik, ahol a motiváció helyét az önleértékelés veszi át” – foglalja össze a legfontosabb tanulságot Adrienn.
Mentális egészségben az erő
A megfelelő címkézésen túl a tudatos médiahasználattal tehetjük a legtöbbet a saját mentális ellenállóképességünkért. A szakértő szerint a közösségimédia-használat idejének korlátozása – például napi időkeret – kimutathatóan csökkenti a negatív összehasonlításból fakadó rossz közérzetet. „Nemcsak az idő, hanem a használat módja is számít: a passzív, automatikus görgetés erősebben növeli a szorongást, mint a célzott, tudatos használat” – teszi hozzá.
Hatékony eszköz lehet még a tartalom tudatos válogatása is: azok a felhasználók, akik reális testeket, a sokféleséget és az önelfogadást hangsúlyozó tartalmakat követnek, jobb testképről és nagyobb elégedettségről számolnak be! Kulcsfontosságú önvédelmi technika lehet a kognitív átkeretezés is, azaz annak felismerése, hogy az online látott képek nem a teljes valóságot tükrözik.
Geist Klára szakpszichológus: A mentálisan egészséges embernek a helyén van az énideálja
„Ez segít megszakítani az olyan, automatikusan önleértékeléssel járó gondolatokat, mint például a »miért nem így nézek ki?«, helyet adva az olyan, reális elgondolásoknak, mint: »ez a kép egy sokszor szerkesztett, adott pillanatot mutat«.”
A szakértő szerint számos önismereti és érzelemszabályozó gyakorlat áll rendelkezésünkre, ha szeretnénk növelni a pszichés ellenálló képességünket. „A naplózás, mindfulness, relaxáció vagy az önmagunkkal való együttérzőbb, belső párbeszéd bizonyítottan növelik a pszichés ellenálló-képességet, és csökkentik a külső összehasonlítás hatását” – hangsúlyozza Kovács-Kacsur Adrienn.
A sztárvilág szépségideálja nem más, mint egy torz tükör, így valójában nem az a kérdés, mit látunk benne, hanem az, hogyan beszélünk magunkkal és magunkhoz, amikor belenézünk. Jó, ha a szépséget inkább inspirációként, semmint elvárásként címkézzük, magunkban pedig az önazonosságra fókuszálunk, hiszen tudjuk jól: az önazonos nőnél kevés szebb dolog létezik a világon!
