15 éve csendben, de határozottan alakítja a közbeszédet a GLAMOUR Women of the Year Az év hősnője díja
A GLAMOUR Women of the Year gála Az év hősnője kategóriájának díjazottjai nemcsak inspiráló történetek sorát rajzolják ki, hanem pontos képet adnak arról, mi foglalkoztat minket, nőket leginkább a hétköznapokban, vagy épp melyek azok a fájdalmas tapasztalatok, amelyekről mindannyian hallgatunk. A díj azonban nemcsak ezért csodálatos, hanem azért is, mert sokszor előre jelzi, merre mozdul tovább a világ, ezzel együtt arról is tanúskodik, milyen társadalomban szeretnénk élni tíz év múlva.
Ezeket láttad már?
Athéné, Csodanő, Leia hercegnő... Noha a történeteiknek köszönhetően korábban joggal hittük azt, hogy a hősnők áthatolhatatlan páncélban, karddal (vagy épp lézerkarddal) menetelnek előre és védik meg a gyengébbeket, mára tudjuk: az igazi hősnők mindennapjait csak ritkán kíséri grandiózus, epikus zene és szinte soha nem kapnak vastapsot. A valódi hősnők sokszor elkeseredett harcot vívnak a gyerekek jogaiért, ülnek épp egy tárgyalóteremben, képviselve olyan áldozatokat, akik csak nehezen tudnának kiállni magukért, vagy képeznek hidat a társadalom egy elnyomott szeglete és a „többség” között.
A GLAMOUR Magazin szerkesztősége idén tizenötödik éve ítéli oda Az év hősnője díjat a tavasszal megrendezésre kerülő Women of the Year gálán olyan egyéneknek és szervezeteknek, akik a mindennapokban azért tevékenykednek, hogy egy empatikusabb, tudatosabb és elfogadóbb hely legyen a világunk. Az ügyek kihangosítása mellett Az év hősnője díj története egyfajta tükör is egyben, hiszen leképezi a magyar közbeszéd legégetőbb kérdéseit és azt, hogyan változott a nő- és gyermekjogokról, egyenlőségről, reprezentációról és tudásról való gondolkodásunk az elmúlt 15 évben.
Formálni a társadalom szövetét
„Az év hősnői díjjal az a célunk, hogy finom, párbeszédre alapuló módon változtassunk a társadalom szövetén, miközben mi is rengeteget tanulunk,” – válaszolja Maróy Krisztina, a GLAMOUR Magazin főszerkesztője arra a kérdésre, mi a szerkesztőség alapvető szándéka az elismeréssel. Az év hősnői díj ugyanis az egyetlen, olyan kategória, amelyet a szerkesztőség ítél oda, – ellentétben az összes többivel, amelyet a közönség szavaz meg az arra érdemeseknek.
Ők lettek a GLAMOUR Women of the Year jelöltjei 2026-ban
A szerkesztőség 2009-ben rendezte meg először a Women of the Year gálát. Krisztina visszaemlékezése szerint az első évek leginkább a magyar GLAMOUR identitásának definiálásával teltek, emiatt sokat beszélgetett akkoriban Anna Harvey-val (a Condé Nast International akkori tartalmi igazgatója, – a szerk.), aki azt javasolta, fontos lenne a társadalmi tudatosság magjait elhinteni a magyar olvasók között. Magyarán felhívni a figyelmet arra, hogy valamilyen szinten „a közösbe is érdemes beletenni dolgokat.” Ebből az alapgondolatból csírázott ki Az év hősnője elismerés, amely jóval többről szól, mint egy szépen csillogó „plakett”.
„A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülettel (NANE) például már egy évvel azelőtt elindult a közös munka, hogy nekik ítéltük volna a díjat 2018-ban. Arról próbáltam meggyőzni a szervezet alapítóit, hogy a rejtőzködés nem feltétlenül segíti a munkájukat. A publicitás, az erőszakról szóló párbeszéd edukációs erővel bír, nem beszélve arról, hogy az ismertség több adományt (is) hozhat. Ebből a példából jól látszik: a díj jóval többet jelent egy egyestés reflektorfénynél.”
„Időnként kommunikációs mentorálásba csap át, ami oda-vissza működik. A díjazottakkal utána is szorosan tartjuk a kapcsolatot: szakértőként segítik a munkánkat egy-egy releváns témában, cikksorozatot vagy épp podcastet indítunk velük a szívügyeikről... A tőlük megszerzett tudást pedig igyekszünk megosztani az olvasókkal!” – magyarázza a főszerkesztő, aki szerint Az év hősnője díj épp ezért vág egybe a GLAMOUR alapvető célkitűzésével. A szerkesztőség kezdettől fogva az olvasókkal együtt, közösen gondolkodik a nőket és a gyerekeket érintő problémákról.
„Ha azt érezzük, hogy egy adott témában meg tudunk moccantani egy tabut, ezáltal a nőknek nagyobb teret tudunk létrehozni, – olyasvalamit, amiben kényelmesebben és magabiztosabban élhetik az életüket – arra igenis megpróbálunk ráfókuszálni,” – magyarázza Krisztina.
A szavait dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője is alátámasztja. (A gyermekjogokkal foglalkozó alapítvány 2020-ban részesült az elismerésben). Szilvia szerint kivételes pillanatban „érkezett” a kezeik közé a díj, hiszen épp azelőtt hívta fel a figyelmet a gyerekjogokra és a gyerekvédelem ügyére, hogy az a szélesebb nyilvánosság számára is téma lett volna.
„Nagyon gyorsan gondolkodom, de lassan érzek” - Szily Nórával dr. Gyurkó Szilvia beszélgetett
„Az élet furcsa fintora, hogy nem sokkal később pattant ki a kegyelmi ügy, amely teljesen megváltoztatta azt a közbeszédet, közérzületet, ami a mindennapi munkánkat érinti. Az év hősnői díj felvezetett egy olyan témát, ami később egy nagyon intenzív társadalmi vitában csúcsosodott ki annak kapcsán, hol van a gyermekbántalmazások határa, mi az, ami megengedhető, mi a gyerekvédelem feladata stb.” Az időzítés kulcsszerepét az idei (közvélemény számára is publikus) győztes személye is alátámasztja. A GLAMOUR 2026-ban Iványi Orsolya menopauza aktivistának ítéli oda Az év hősnője díjat.
„Édesanyám generációja még abban a hitben élt, hogy amikor beköszönt a menopauza, onnantól értéktelenné válnak a nők, – felhúzhatják az otthonkát és lehúzhatják a rolót. Mi már nem vagyunk hajlandók belenyugodni ebbe! Szeretnénk segíteni azoknak a nőknek – így például Iványi Orsolyának is –, akik kiállnak a nyilvánosság elé, és okosan elmagyarázzák, mi is a menopauza valójában. A tabusítás lényege, hogy nagyon kevés tudással bírunk az adott témáról, épp ezért félünk tőle, és becsukjuk a fülünket már a szó hallatán is, hiszen nem tudjuk, mivel jár, adott esetben mit okoz.
Iványi Orsolya: Nem kell ahhoz a változókorig elérnünk, hogy megtapasztaljuk, a szexuális vágy nem egy állandó érzés
A menopauza sokáig abban a konnotációban élt a nők fejében, mint egyfajta szörnyűség. Értékvesztés, amellyel nem mertek-mertünk szembenézni.
Ha viszont látjuk, hogy »léteznek« olyan nők, akik benne vannak, túlélték, és ezzel együtt is teljesértékű módon élik az életüket, a menopauza egyből csak egy megugrandó nehézséggé válik ahelyett, hogy értékvesztésként könyvelnénk el,” – foglalja össze a tabuk általános működését a főszerkesztő.
Túlmutatni a dogmákon
A roma fiatalok, különösen a roma nők oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek erősítésén keresztül egy aktív, tudatos és önmagát képviselni képes roma értelmiség építésén dolgozik az idén fennállásának harmincadik évét ünneplő Romaversitas Alapítvány, – miközben következetesen bontja a romákat övező tabukat és félreértéseket. (A szervezet 2024-ben nyerte el a GLAMOUR Az év hősnője díjat.) Török Ildikó, az alapítvány jelenlegi ügyvezető igazgatója úgy fogalmaz: óriási elismerésként élték meg, hogy egy mainstream, véleményformáló női magazin egyértelműen és nyilvánosan ismerje el azokat az ügyeket, amelyeket a Romaversitasnál képviselnek.
„Magyarországon vannak embertársaink, akik jelenleg nem alakíthatják a közvéleményt”
Ildikó szerint azonban a díj túlmutat az alapítványon. „A magyar médiában máig erősen torzított, sokszor leegyszerűsített, gyakran stigmatizált a romák ábrázolása. Legtöbbször úgy jelenünk meg, ahogy a vezető politikusok beszélnek rólunk, vagy épp a híradóban, de ott is inkább negatív témák kapcsán, mintegy problémaként bemutatva, vagy konfliktushoz kötve látjuk a romákat. Ritkán fordul elő, hogy hétköznapi, sokszínű, cselekvő emberként: anyaként, szakértőként, diákként, azaz kompetens emberként jelenünk meg, különösen mi, roma nők,” – magyarázza Ildikó, rámutatva arra, hogy a média torzítása komoly hatással van arra, hogyan gondolkodik a romákról a társadalom, egyúttal hogyan gondolkodnak saját magukról a roma fiatalok és nők.
„Ez a díj azt üzeni, hogy van igény más, igazabb történetekre is!” – szögezi le az alapítvány ügyvezető igazgatója. A GLAMOUR magazin 2023-ban kezdett együtt dolgozni a szervezettel: a Romaként podcastban például Ignácz Judit aktivista roma szakértőkkel és kiemelkedő tehetségekkel beszélget olyan témákról, amelynek identitásformáló szerepe van.
Felerősíti a fiatal roma nők hangját a Romaversitas
„A podcast egyszerűen, közérthetően közvetít olyan üzeneteket, amelyek a roma és nem roma közösség számára is fontosak lehetnek. Hiszünk abban, hogy az identitást nem a hiányokból, hanem az értékeinkből építjük fel,” – magyarázza Ildikó. Az ügyvezető igazgató szerint a díj bátorságot hozott számukra, egyúttal megerősítette bennük, hogy joguk van a láthatósághoz és az ambícióhoz is.
„Megerősített minket abban, hogy érdemes és szükséges határozottan kiállni a roma nők jogaiért, a testi önrendelkezésükért, a méltóságukért, a társadalmi részvételükért, még akkor is, ha ezek a témák sokszor kényelmetlenek, nem annyira népszerűek, vagy épp politikailag érzékenyek. Az elismerés egyfajta legitimáció volt arra, hogy amit képviselünk, annak nemcsak a margókon kívül van helye, hanem a társadalom szövetén belül is, hiszen égető, mindannyiunkat érintő kérdésekre adunk választ.”
Közös ügyekre közös válasz
Hasonlóan vélekedik a párbeszéd fontosságáról a 2023-ban díjazott Mérő Vera jogvédő is, akinek nemcsak a beszéde, hanem a gálán viselt ruhája is erőteljes állításként van jelen a GLAMOUR történetében. (Vera egy olyan ruhát öltött magára, amelyen az őt ért bántalmazó, online kommentek „díszelegtek”.)
„Akkor fulladok meg, ha csöndben maradok” – a GLAMOUR Women of the Year Az év hősnője díj nyertesével, Mérő Verával beszélgettünk
A jogvédő elmondása szerint a díj egy erőteljes visszajelzés volt számára abban, ahogy őt magát, és a törekvéseit is látják. „Addig sem volt kétségem afelől, hogy sokan vannak mögöttem, de ez a gesztus egy különösen szép, nagyon erős visszajelzés volt. És ezért őszinte hálát éreztem,” – írja arra a kérdésre válaszolva, mit jelentett számára a díj. Vera szerint abban az időszakban különösen foglalkoztatta, hogyan élik meg a környezetében reflektorfénybe kerülő, vagy tartósan abban élő nők a nyilvánosság által rájuk zúduló gonoszságot, kegyetlenséget, érzéketlenséget és brutális határsértéseket, amely – az elmúlt években – különösen intenzíven zúdult az ismert nőkre Magyarországon.
„A legtöbb embernek nincs páncélja, nincs rinocéroszbőre, és az ilyesmi sokszor bizony nemhogy irha alá megy, hanem egyenesen a legelemibb integritásig hatol. Amikor ilyen mélységű és intenzitású gyalázkodás éri őket a kommentekben, az nem olyasmi, amit leráznak magukról és mennek tovább. Sokakat egészen odáig visz, hogy elgondolkodnak: képesek-e, akarják-e egyáltalán tovább vállalni a nyilvánosságot,” – elmélkedik Vera.
Mérő Vera: „Meglesz a jussa minden nőalázásnak. Mert szavazati jogunk még van”
„És itt jön a valódi kérdés: szabad-e, kell-e, hogy ennek ez legyen az ára? Hogy aki kiáll ügyekért, aki felvállal társadalmilag fontos célokat, aki ismert emberként szerepet vállal, annak ezt kelljen elviselnie?
Mert ha az a kevés nő, aki markáns véleményt képvisel és véleményformálóként is jelen van, elriad ettől, akkor azok a nehezen kivívott egyenlőségi morzsák, amelyekről azt hittük, már a mieink, nagyon gyorsan kiperegnek az ujjaink közül. Számomra erről szólt az a ruha,” – fogalmaz, egyúttal hozzáteszi: ebben az értelemben a ruha egyfajta kikönnyítés lett egy nagyon súlyos és nehéz témán. Egy fizikai tárgyban sűrítette össze mindazt a lelki terhet, amit az jelent, hogy valaki kiáll a fényre.
„A »kiállsz a fényre« nemcsak azt jelenti, hogy ismert emberként megszólalsz, hanem azt is, hogy egy Facebook-poszt alatt leírod a véleményedet egy kommentben. Ebben az elszabadult, elvadult közbeszédben nem csak a közszereplők sérülnek, hanem bárki, aki veszi a bátorságot a megszólaláshoz. Ez egy közös trauma. A közös traumáknak pedig egyetlen valódi feloldása van: beszélni róluk.”
Közös történetekben a jövő
Arra a kérdésre, van-e esetleg víziója arra nézve, hova fusson ki a díj tíz év múlva, Maróy Krisztina kijózanító egyszerűséggel válaszol: „Ennek az egésznek a folytonosság a lényege! A nőknek óriási szükségük van arra, hogy évről évre elismeréseket kapjanak egymástól, mindezt a »sisterhood« (női testvériség) jegyében,” – magyarázza.
Mérő Vera: „Mégiscsak létezik kollektív lelkiismeret Magyarországon”
Bár Az év hősnői kategóriával kapcsolatban nem, Az év üzletasszonya díj apropóján pontos víziót fogalmaz meg: „Nagyon szeretném, ha tíz év múlva, amikor erről beszélgetünk, tobzódjunk olyan üzleti érzékkel, pénzügyi tudással bíró üzletasszonyokban – így bankárokban, közgazdászokban és vállalkozókban – akik nemcsak a női szegmensben (például szépség-, vagy divatipar), hanem a – most még – férfiasnak tűnő szegmensekben is megállják a helyüket. Ez azt jelentené, hogy a társadalom jó irányba változott. És akkor már megérte az elmúlt »X« évben hősnőknek adni a díjat.”
Az év hősnői díjazottak listája:
- 2026: Iványi Orsolya menopauza aktivista
- 2025: United Way Magyarország
- 2024: Romaversitas Alapítvány
- 2023: Mérő Vera jogvédő
- 2022: EMMA Egyesület
- 2020: Hintalovon Alapítvány
- 2019: Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet
- 2018: Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE)
- 2017: Üvegplafon blog (Gát Anna és Réz Anna alapítók)
- 2016: Kaufer Virág, a Greenpeace International portfólió menedzsere
- 2015: Bódis Kriszta
- 2014: Messzelátó Egyesület
- 2013: Figurka Design (Csernus Ágnes)
- 2012: Romani Design
- 2011: Multikultúra Egyesület
Idén május 20-ig van lehetőség rendelkezni a személyi jövedelemadó 1 százalékáról, amely során az adózók támogathatják egy általuk választott civil szervezetet, alapítványt vagy egyházat. A rendelkezés nem jár plusz költséggel, de sokat jelenthet a kedvezményezettek számára!
