Túl van élete utolsó világbajnoki mérkőzésén, és az, hogy Christian Ronaldo 41 évesen is képes megállni a helyét az élsportban, nem a szerencse, hanem egy sor tudatos döntés eredménye. Ránk - jobban mondva az idegrendszerünkre - már az is meglepően üdítően hatott, hogy kipróbáltuk az egyik esti rutinját.
Ezeket láttad már?
Ha az ember olyan szintű világklasszisok teljesítményére gondol, mint amilyen Christiano Ronaldo, valószínűleg az utolsó másodpercig optimalizált edzéstervek és étrendek jutnak eszébe, amiben a pihenés szükséges, és lehetőleg minimalizált mellékszereplő. Csakhogy a sztárfocista pontosan tudja, hogy:
a regeneráció nem opcionális, hanem a siker és a teljesítmény fontos záloga.
Éppen ezért Christiano Ronaldo a pihenés és a feltöltődés különböző formáit (masszázsterápia, strukturált alvási szokások, szaunázás) teljesítménynövelő eszközként használja. Nem véletlen, hogy a biológiai életkora alapján tizenkét évvel fiatalabb a koránál.
Ez a fegyelmezett pihenés pedig ugyanúgy jár az idegrendszerének, mint a testének — és hogy ezt elérje, este tíz óra után nem hajlandó beszél(net)ni, még telefonon sem. Elsőre furcsának tűnhet, hogy a szabadidőben, amikor végre kapcsolódhatnál, kibeszélhetnéd magadból a nap során felgyűlt kérdéseket és problémákat, inkább a hallgatást választod, de a tudomány is alátámasztja, van értelme a dolognak.
Christiano Ronaldo csend szabálya aranyat ér
„A neuropszichológiai kutatások és kísérletek alapján már napi néhány perc valódi csend mérhető pozitív hatással bír az agy számára.” — szögezte le Dr. Kun Ágota munka és szervezetpszichológus, egyetemi docens a GLAMOUR-nak. „Egészen konkrétan két perc teljes csend után az agy intenzívebben aktiválja a hippocampus és az amygdala területeit – vagyis a memória és az érzelmi önszabályozás központjait. Napi két óra csend hatására új neuronok képződtek a hippocampusban, vagyis a csend serkenti az idegsejtek regenerációját. A mindfulness-kutatásokban már öt-tíz perc csendes jelenlét naponta kimutathatóan csökkenti az amygdala (stresszreakció) aktivitását.”
Joggal merülhet fel benned a kérdés, miért nem elég, ha lefekvés után marad csendben a sztárfocista, és miért ragaszkodik hozzá annyira, hogy az éberen töltött idő bizonyos részében is csendben legyen. „Regeneratív hatás egy-két óra csendes, ingerszegény idő beiktatásával érhető el, ami az agyi hálózatok mély újraszervezését támogatja.” — magyarázza a pszichológus. Ettől függetlenül az apró lépéseket is érdemes díjazni, hiszen öt perc valódi csend már mérhető idegrendszeri hasznot jelent, ezt érdemes fokozatosan építeni, és mielőtt elérjük a két órás csendet, emeljük fel a napi öt percet húsz-harminc perces gyakorlás szintjéig.
Erling Haaland titkos fegyvere: így regenerálja a testét a norvég szupersztár, hogy mindig csúcsformában legyen
És hogy mi történik ilyenkor az idegrendszerben? „Neurobiológiailag ilyenkor a következő folyamatok zajlanak: feldolgozzuk a nap élményeit, új összefüggéseket hozunk létre, megjelenik az önreflexió és az alkotó gondolkodás. Ezért születnek meg a legjobb ötletek zuhanyzás, séta vagy semmittevés közben. A csend aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami lassítja a szívritmust, csökkenti a vérnyomást, stabilizálja a légzést.” — szögezi le Dr. Kun Ágota.
Tényleg működik?
Az ember fel sem méri, milyen sok zajjal jár a saját létezése, amíg csendben nem marad tudatosan. Korábban már megtapasztalhattam csendes elvonulások során, milyen jótékony hatása van, ha nem akarom magam mindenáron kifejezni, de korábban még nem fordult meg a fejemben, hogy épp lefekvés előtt tartsak tudatos csendet.
A személyes telefonhívásaimat ezért bőven este tíz elé időzítettem át, és hogy emeljem a tétet, az esti sorozatmaratott is kihagytam (miközben nézel valamit, akaratlanul is véleményt formálsz magadban, folyamatosan fut a belső monológ), ahogy a telefont is időben letettem. Helyette sétáltam 5 kilométert a kellemesen hűvös esti időben, elnyújtottam az otthoni wellness-programomat az öngondoskodás jegyében, rendet tettem a környezetemben, és másfél óra csendes létezés után feküdtem aludni. Az eredmény?
- Könnyebben és kipihentebben ébredtem,
- látványosan jobban ment napközben az érzelemszabályozás,
- fókuszáltabb voltam a munkában,
- gyorsabban ment az információk feldolgozása,
- jobb volt a közérzetem, mint egy átlagos hétfői napon.
„A csend nem hiány, hanem tápanyag az idegrendszernek. A zaj a külvilágra hangol, a csend visszahangol önmagadra.” — nyomatékosítja a szakember. Ha este 10 után életidegemnek tűnik számodra, hogy ne beszélgess a pároddal, a lakótársaddal vagy a barátaiddal, akkor találd meg azt az időintervallumot, amihez jobban illeszkedik a tudatos csend. Számomra reggel például sokkal könnyebben megy hamarabb felkelni és csendben lenni, közben tenni egy tudatos sétát a kertben, elfogyasztani az első kávémat, az illatán, a hőmérsékletén és az ízén keresztül mindful módon ébredezni, majd olvasni egy kicsit, mielőtt belevetem magam a napba.
Ne felejtsd el: csendben lenni nem furcsa, nem eltávolító, pont ellenkezőleg, időt és teret teremtesz általa, hogy visszatalálj magadhoz. „Tudomásul venni, hogy az idegrendszeremnek — ahogy a tiédnek és mindenkiének — pihenésre van szüksége, pont annyira van rendben, mint enni, amikor éhes vagy, aludni, amikor fáradt vagy, és sírni, amikor késztetést érzel rá.”
