Amikor egy újszülött világra jön, mozgásai még nem tudatosak, hanem született, automatikus válaszok irányítják őket. Ha megérintjük a tenyerét, rámarkol az ujjunkra. Ha hirtelen erős hangot hall, karjai széttárulnak. Ezek a reakciók nem véletlenszerűek: a csecsemőkori reflexek az idegrendszer működésének legkorábbi megnyilvánulásai, agytörzs által irányított mozgások. Simonné Koszér Andrea tanító, mozgás- és meseterapeuta írása.
Ezeket láttad már?
Ezek az ősi mozgásminták alapozzák meg a későbbi akaratlagos mozgást, a testtudat fejlődését és az idegrendszer érését. Megjelenésüknek és megfelelő időben történő integrálódásuknak kulcsszerepe van abban, hogy a kisgyerek stabilan üljön, mászni kezdjen, figyelni tudjon, majd később az iskolai helyzetekben is helytálljon. Mozgásterapeutaként ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy a csecsemőkori reflexeket ne csupán az újszülöttkori jelenségekként kezeljük, hanem az idegrendszeri fejlődés alapköveiként tekintsünk rájuk.
Ezekre figyelj!
Vannak bizonyos reflexek, melyek ha nem épülnek le a megfelelő időben, hatással lehetnek a gyerek tanulási folyamatára, viselkedésére. Meglétük szembetűnő a mindennapi tevékenységekben. Amennyiben megfelelő környezetet alakítunk ki a megkésett idegrendszeri fejlődésben levő gyereknek, biztosítani tudjuk számára, hogy társaival együtt tanulhasson és tevékenykedhessen. Ezzel önbizalmát, önbecsülését is erősítjük.
A Moro-reflex következtében a gyerek szinte minden ingerre túlzottan reagál. Ezért fontos, hogy otthon és a tanteremben is csökkentsük azokat a tényezőket, amelyek számára zavaróak, félelmet keltőek lehetnek. Hiszen ezek a gyerekek amúgy is állandó készenléti állapotban vannak. Gondos szervezéssel segíthetjük őket abban, hogy a szorongó állapotból ki tudjanak lépni.
A megtartott markolóreflexnek hosszú távú hatásai vannak. Jó esetben a babáknál a csipeszfogás négy-hat hónapos korra kialakul, képes lesz a hüvelyk- és mutatóujjával tárgyat fogni. A csipeszfogás hiánya befolyásolja a ceruzafogást. Erős kényszertartás figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a gyerek szája írás közben folyamatosan mozog, egész testével ír. Így hamar elfárad, és figyelmét nem tudja fenntartani.
Ezért nem ajánlott idő előtt ültetni vagy járatni a babát a szakértő szerint
Minden mindennel összefügg
Ha egy gyereknél nem épül le az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, általános mozgáskoordinációjában robotszerű járás figyelhető meg. Keresztezett mozgása nincs, a testközépvonalat nehezen lépi át. Általában mászása is azonos oldali.
Az íráshoz, rajzoláshoz nagy területre van szüksége, mivel csak így tudja összeegyeztetni az íráshoz szükséges mozgásokat a reflex hatásaival. Jellemző, hogy akár kilencven fokban is elfordítja a lapot tevékenység közben, mivel amint lehajtja fejét, a karja ki akar egyenesedni. Így célszerű őt egyszemélyes padba ültetni.
Emlékszem, kisiskolás koromban olyan padban ültünk, amely egy picit meg volt döntve. Így nem kellett a vízszintes pad fölé hajolni, ami egy természetellenes testtartás. Azoknál a gyerekeknél, akiknél a szimmetrikus tónusos nyaki reflex nem épült le, rögtön behajlik a kéz, amint a pad fölé hajol. Így szinte az orrával olvas és ír.
Ahhoz, hogy a hatást csökkenteni tudja, a fejét észrevehetően megtámasztja. Ezért jó, ha megengedjük, hogy rézsút tartsa könyvét, és úgy olvasson. Emellett gyenge szem-kéz koordináció, a feladatok megoldásában pedig lassúság jellemzi. A gyerek nem képes könnyen változtatni, amikor a tábláról gyorsan a padra kell nézni.
Gyakran előfordul, hogy a hozzám vizsgálatra küldött gyerek a szülő és a pedagógus szerint is figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzd. Tünetében valóban hordozza az ADHD jegyeit, de a vizsgálatból rendszerint kiderül, hogy vagy gyenge a statikus egyensúlya, vagy a hátgerinc-csípő reflex nem perzisztálódott, és ezért mozog folyamatosan ülőhelyzetben.
Az ilyen gyerek a ruházatában is nehezen viseli a nadrágot, az övet. A címkéket vágjuk ki! Az iskolában segítség lehet az ülőpárna használata. Amennyiben bizonytalanságot érez a szülő, érdemes gyermekorvossal, védőnővel vagy mozgásterapeutával felvenni a kapcsolatot.
Számos tévhit övezi, pedig nem elérhetetlen álom az örökbefogadás a szakértő szerint
Mikor forduljon a szülő szakemberhez, gyermekorvoshoz, védőnőhöz vagy terapeutához?
Ha egy reflex hiányzik vagy gyenge:
- nehezen szopik a baba
- bizonyos táplálékokat nehezen rág meg, nyel le
- ajakartikulációs gondok, rossz kézügyesség jellemzi
- túl nyugodt a baba, nem igazán reagál ingerre
- nem fordítja el a fejét az arc érintésére.
Ha egy reflex túl erős vagy túl gyakori:
- fokozott izomtónus, feszes testtartás jellemzi
- erősen szorít, markol
- a kisebb zajokra, hanghatásokra is hevesen reagál.
Ha egy reflex túl sokáig fennmarad:
- hat hónapos kor után is gyakran megijed, sírva fakad a csecsemő
- a baba nem kezd el tudatosan tárgyak felé nyúlni, fogni
- nem emeli a fejét
- a fej oldalra fordításakor a karja kinyúlik .
(Bizonyos reflexek négy-hat hónapos kor után már nem válthatók ki, egyéves korra a csecsemőkori reflexeknek le kell épülniük).
Bébiszitterek vallomása „Szaktudás nélkül nem szabad ilyen munkát elvállalni”
Általános tünetek:
- a mozgásfejlődés megkésett, egy-egy szakasz kimarad vagy felcserélődik
- féloldalas mozgás jellemzi a csecsemőt, az egyik oldalát előnyben részesíti
- nagyon laza a baba izomzata, vagy éppen túl feszes
- etetési nehézségek jelennek meg a hozzátáplálásban, gyakran félrenyel
- szokatlanul kevés vagy túlzott a reakciója a külvilágra.
