A demencia napjaink egyik legnagyobb globális egészségügyi és társadalmi kihívása, amely világszerte milliók életét érinti. Bár a köztudatban sokáig az a nézet élt, hogy a szellemi hanyatlás az öregedés elkerülhetetlen velejárója, a modern orvostudomány és a legújabb neurológiai kutatások gyökeresen megváltoztatták ezt a képet.
Ezeket láttad már?
A The Lancet orvosi szaklap bizottságának legfrissebb jelentései egyértelműen bizonyítják, hogy a demenciás esetek jelentős része nem a sorsszerűségen múlik. A kutatók 14 olyan módosítható kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek közvetlen hatással vannak az agy egészségére és a kognitív tartalékok alakulására.
Bár léteznek nem módosítható tényezők – mint például a genetikai hajlam, az életkor vagy a nem –, a tudomány mai állása szerint a demenciás megbetegedések egy része megelőzhető vagy késleltethető lenne ezen környezeti, életmódbeli és egészségügyi tényező tudatos kezelésével.
1. Alacsony iskolai végzettség
Az oktatás révén megvalósuló kognitív stimuláció – különösen az élet korai szakaszaiban – 5%-kal csökkenti a demencia kockázatát. Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, valamint a felnőttkori kognitív, fizikai és társas tevékenységekben való részvétel kulcsfontosságú az agy egészségének megőrzésében. Ez az egyetlen olyan kockázati tényező, amely gyermek- és serdülőkorban csökkenthető.
2. Magas LDL-koleszterinszint
A magas LDL-koleszterinszint (közismertebb nevén a „rossz” koleszterin) a demenciás esetek 7%-ához járul hozzá. Ez összefüggésbe hozható a stroke-kal, valamint az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amyloid és tau fehérjék felhalmozódásával. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek segíthetnek e kockázat mérséklésében.
Ezek az ételek és italok mind segítenek, hogy egészségesen öregedjen az agyad
3. Hallásvesztés
A világ lakosságának 20%-a szenved hallásvesztéstől. A hallás képességének minden 10 decibeles csökkenésével nő a demencia kockázata. A hallásvesztés kezelése – például hallókészülék használatával – csökkentheti ezt a kockázatot.
4. Depresszió
A depresszió és a demencia közötti kapcsolat kétirányú: a depresszió egyszerre lehet a kognitív hanyatlás oka és következménye is. Körülbelül 3%-kal növeli a demencia kialakulásának esélyét. A szakértők úgy vélik, hogy a depresszió az öngondoskodás és a társas kapcsolatok csökkentésén keresztül, vagy biológiai mechanizmusok (például agyi gyulladások és stressz) révén játszhat szerepet a folyamatban.
5. Fejsérülés
A fejet ért ütések, októl függetlenül, 3%-kal növelik a demencia kockázatát. Az olyan sportok, mint a labdarúgás – ahol gyakori a fejelés –, fokozott kockázattal járnak. Ajánlott a védőfelszerelések használata és az ismétlődő ütések számának korlátozása.
6. Dohányzás
A hosszan tartó dohányzás a demenciás esetek 2%-ával hozható összefüggésbe. A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkentheti ezt a kockázatot.
7. Fizikai inaktivitás
A testmozgás hiánya a demencia kockázatának 2%-os növekedésével jár együtt. A fizikai aktivitás javítja a véráramlást és csökkenti a gyulladásokat, ami védi az agyat.
8. Cukorbetegség
A cukorbetegség megjelenése szintén 2%-kal növeli a demencia kockázatát, különösen, ha nincs megfelelően kezelve. A folyamatban szerepet játszó mechanizmusok közé tartoznak a vaszkuláris (érrendszeri) problémák és az inzulinrezisztencia, ami fokozza a béta-amyloid fehérjék toxicitását az agyban.
A legtöbben észre sem veszik, pedig a demencia első jele lehet ez a tünet
9. Magas vérnyomás
A 40 éves kor után jelentkező magas vérnyomás (130 Hgmm felett) 2%-kal növeli a demencia kockázatát.
10. Elhízás
A túlsúly szorosan összefügg más kockázati tényezőkkel, mint például az inaktivitással, a cukorbetegséggel és a hipertóniával. Bizonyos tanulmányok szerint még a mérsékelt fogyás is képes rövid távon javítani a kognitív funkciókat.
11. Túlzott alkoholfogyasztás
A heti 21 (210 ml) egységnél több alkohol fogyasztása 1%-kal növeli a demencia kockázatát. Ezenkívül az alkohol okozta emlékezetkiesések még a mérsékelt ivók körében is növelik ezt a kockázatot.
A kézírásodban is megmutatkozhat a demencia első jele, így veheted észre
12. Kezeletlen látásproblémák
A világ népességének 12,6%-a küzd látási nehézségekkel, és ez 2%-ban járul hozzá a demenciás esetekhez. A látászavarok okai közül különösen a szürkehályog és a diabéteszes retinopátia kapcsolódik a megnövekedett kockázathoz.
13. Légszennyezettség
A szálló por negatívan befolyásolja a kognitív képességeket. Az alacsony jövedelmű országokban a főzéshez használt szilárd tüzelőanyagok szintén 3%-kal növelik a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát.
14. Társadalmi elszigeteltség
A korlátozott társas érintkezés 5%-kal magasabb demenciakockázattal jár. A szociális interakciók növelik a kognitív tartalékot, egészséges szokásokra ösztönöznek, valamint csökkentik a stresszt és a gyulladásos folyamatokat.
Forrás: clinicbarcelona.org
Kuponok - GLAMOUR 
