Mit tehetünk ma azért, hogy ne „csak” tovább éljünk, hanem azt egészségesen tegyük? A világhírű longevity-kutató, Dr. Brian Kennedy szerint a választ nem a hangzatos ígéretekben, hanem a mozgásban, a kiegyensúlyozott táplálkozásban és a következetes, apró változtatásokban érdemes keresni. Az Amway Egyesült Államokbeli farmján készült interjúnkban a kutató arról is beszélt, miért igényel nagyobb figyelmet a női egészség kutatása, és hogyan függhet össze a petefészkek öregedése a menopauzával, valamint a nők hosszú távú egészségével.
Ezeket láttad már?
Az Amway meghívására, egy különleges helyszínen, a Trout Lake West Farmon beszélgettünk Dr. Brian Kennedy longevity-kutatóval arról, mit tud ma a tudomány az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáról.
Amikor a kilencvenes években az öregedés kutatásával kezdett foglalkozni, még azt is megkérdezték öntől, miért akarna bárki sokáig élni. Ma a longevity az egyik legnépszerűbb egészségügyi téma. Mi változott az elmúlt harminc évben?
Amikor posztgraduális hallgatóként az MIT-ra jártam, az élesztősejtek öregedésével kezdtem foglalkozni. Emlékszem, az egyik híres professzor odajött hozzám, és azt mondta, ez a legostobább projekt, amelyről valaha hallott. (Nevet.) A magam részéről ezt rendkívül motiválónak találtam. Azt mondtam: meg fogom mutatni neki.
Akkoriban az volt az uralkodó felfogás, hogy az öregedés egy természetes folyamat és nem lehet ellene tenni semmit. Én pont ellenkezőképp gondoltam! Ha egyszer mindenki megöregszik, miért nem próbáljuk meg megérteni a jelenséget? Ahogy beleástam magam a témába, egyre izgatottabb lettem, és őszintén szólva, szerencsém is volt. Az elmúlt években egyre több bizonyíték látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az öregedés igenis befolyásolható. Bár gyakran ellenpéldaként hivatkozom a techmilliárdos Brian Johnsonra, tény, hogy részben neki is köszönhető a longevity iránti érdeklődés.
Másrészt azt hiszem, a demográfiai adatok változása is hozzáteszi a magáét a kérdéshez. Annyi idős ember van most a világon, hogy a kormányok halálra rémülnek az egészségügyi költségektől. Hirtelen ráeszméltek arra, hogy tenni kell valamit. Ehhez társul az alacsony születési ráta is: Szingapúrban például minden nyugdíjasra csak két munkavállaló jut az elmúlt öt év adatai alapján.
Tehát ez már nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági probléma is.
Nem kell milliárdosnak lenned, hogy lassítsd az öregedést – Amerikában élő biológus árulta el a hosszú élet titkát
Bár az érdeklődés mértéke valóban bizakodásra ad okot, árnyoldala is van: a dezinformációk terjedése. Hogy látja, mit értenek félre a legtöbben, amikor longevity-ről van szó?
Úgy hiszem, valójában senki nem tudja az összes választ. Ha valaki azt mondja neked, hogy „pontosan tudom, mit kell tenned azért, hogy sokáig, egészségesen élj”, akkor vagy hazudik neked, vagy pedig rosszabb esetben hazudik saját magának is.
Számos céggel, filantróppal és befektetővel dolgozom együtt. Minden beszélgetést úgy kezdek, hogy bár harminc éve a témával foglalkozom, tisztában vagyok a határaimmal és mindazzal, amit nem tudok. Még mindig nincs kielégítő magyarázatunk arra a kérdésre, mi okozza alapvetően az öregedést, annak ellenére, hogy most már képesek vagyunk módosítani azt.
A kutatásaim nagy része jelenleg arra irányul, hogy visszatérjek az origóhoz. Az öregedés ugyanis valószínűleg a születés előtt kezdődik. De vajon miért történik ez? Talán azért, mert az entrópia természetes a világban? Mit jelent ez molekuláris szinten? A kutatásaimban jelenleg visszafelé haladok, hogy elvégezhessem a szükséges kísérleteket. Ez egyébként nem különösebben jó ötlet, hiszen nagyon nehéz finanszírozást találni rá... (Nevet.)
Ön szerint bizonyos mindennapi tevékenységek segíthetnek minket a hosszú, egészséges élet fenntartásában. Melyek azok a – longevity szempontjából – jolly jokernek mondható szokások, amelyeket mostanra a tudománynak is sikerült alátámasztania?
A testmozgás fontosságát mostanra számos tudományos bizonyíték támasztja alá, különösen, ha ellenállásos edzést kombinálunk állóképességi edzéssel. Míg az előbbivel izomtömeget építhetünk (amely egyébként nagyszerű az anyagcsere szempontjából), utóbbi védi a szív- és érrendszert a különböző károsodásoktól. Ha például megvizsgáljuk azokat a túlsúlyos embereket, akiknek nagy az izomtömegük, azt látjuk, hogy általában nem szenvednek cukorbetegségben. Az izom ugyanis kalóriát éget, és védi őket, még akkor is, ha átlagemberhez képest túlsúlyosabbak.
Testmozgással kapcsolatban egy dologról vitatkozhatnánk, mégpedig arról, hogy az meghosszabbítja-e a maximális élettartamot. Úgy hiszem, a mozgás még mindig több embert tart egészségesen, mint amennyit nem, de hogy bárkit is eljuttathat-e 120 éves kor fölé, az még mindig nyitott kérdés. A diéta már egy fokkal bonyolultabb kérdés!
Miért?
Bár a népszerű ketogén diéta segíthet a fogyásban, nem hiszem, hogy hosszú távon annyira egészséges lenne. Itt is az egyszerűségben rejlik a megoldás kulcsa: ne egyél túl sokat! Néhanapján böjtölj! A magam részéről a kiegyensúlyozott makrotápanyag-diét híve vagyok. (A makrotápanyag-diéta lényege, hogy a napi bevitt kalóriák mellett a három fő tápanyagcsoport – a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok – pontos mennyiségét is érdemes mérni, – a szerk.) Táplálkozz kiegyensúlyozottan és minél változatosabban! Ez rendkívül fontos.
Nemcsak a tested változik menopauza idején, ez a kétnapos program a lelkednek is segíthet
Mi a helyzet a rendkívül népszerű időszakos böjtöléssel?
Szerintem nem mindenki számára járható út. Az étkezést mindenkinek össze kellene hangolnia a saját testével, annak működésével és főképp az anyagcseréjével... Naponta nyolc órányi evési időablak egyeseknek kevés lehet, különösen a nőknek. A 10-12 órás időablak viszont már működhet. Ugyanakkor rengeteg adatunk van ma már arról, hogy ez a fajta diéta előnyös is lehet. Akárcsak a kalóriadeficit. Számomra a kalóriadeficit-táplálkozás 1400 kalóriát jelentene naponta. Ez alatt a „kalória-búra” alatt viszont nehéz bevinni minden olyan tápanyagot a szervezetbe, amelyre annak szüksége van.
Bár rengeteget beszélünk az étrendről és a testmozgásról, nem igazán fordítunk sok figyelmet arra a tényre, hogy ezek szorosan összefüggenek egymással. Sokan rendkívül magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket fogyasztanak, de nem mozognak. Ezzel nem tesznek jót maguknak. Ugyanakkor, ha sokat mozgunk – ahogy én is számtalan ellenállásos edzést végeztem az elmúlt öt évben –, akkor több fehérjére van szükségünk, hogy profitálhassunk az izmok anabolikus aktivitásából.
Fontos, hogy megpróbáljuk egyensúlyba hozni a szükségleteinket és a felhasználásunkat.
Ha egy harmincas, negyvenes vagy ötvenes éveiben járó ember megkérdezné öntől, mibe fektesse az idejét – nem a pénzét –, hogy hosszú, egészséges életet éljen, mit válaszolna?
Amikor vissza-visszatérek az Egyesült Államokba – bár nem szívesen mondom ezt, – de borzasztóan elszégyellem magam. Bárcsak meg tudnám értetni az emberekkel, hogy higgyenek magukban és a képességeikben! A hosszú, egészséges élet nem olyan nagy ördöngösség. Elég, ha apró változtatásokat hajtanak végre az életükben! És ebbe bőven belefér néha egy-egy „csalás” is: én magam is szeretek néha egészségtelen dolgokat enni, (különösen, ha fahéjas csigáról van szó,) mert boldoggá tesznek. De az alkalmak nyolcvan százalékában képes vagyok nemet mondani.
Az, hogy tíz alkalomból nyolcszor nemet mondok az édességre vagy például a kávéra, egy olyan apró változtatás, amelyet a saját magam érdekében hoztam meg néhány évvel ezelőtt. Szerintem mindenkinek meg kell találnia azokat a kicsi, de annál érzékenyebb pontokat, ahol apró változtatásokat tud végrehajtani. Olyasmiket, amelyek nem zavarnak igazán, és amikor látja az ember az előnyeit (például könnyebb lehajolni cipőt kötni), büszkeséggel tölti el, ami önbizalmat ad a nagyobb mértékű változtatásokhoz.
Ezért öregszik gyorsabban a bőröd mint kellene
Korábban úgy fogalmazott, hogy olyan korban élünk, amikor a nők egészsége és egészséges élettartama teljesen más, tudományos megközelítést igényel, mint a férfiaké. Mit értett pontosan ezalatt?
Jelenleg egy reproduktív élettartammal foglalkozó központot vezetek Ázsiában, amelyet egy filantróp milliárdos finanszíroz. Ázsiában ugyanis (jelenleg) nem születik elég baba. Miért? Mert a nők ugyanúgy tanulnak és dolgoznak, mint a férfiak, aztán elvárják tőlük, hogy szakítsák meg a karrierútjukat, és szüljenek. Épp ez volt a munkám kiindulópontja a központban: egyenlő reproduktív jogokat biztosítani a nőknek és a férfiaknak.
A nőknek is legyen több választási lehetőségük abban, mikor-mit szeretnének csinálni az életük folyamán.
A petefészkek öregedésének vizsgálata hosszú távon lehetővé tenné a menopauza késleltetését, amellyel kitolható a szülés ideje, egyúttal javíthatjuk vele a nők hosszú távú egészségét is. A menopauza ugyanis hatással van a csontsűrűségükre, a szívműködésükre, az agyi működésükre (ki ne hallott volna a menopauza egyik legnagyobb mumusáról, az agyi ködről)... Számunkra most az a legfőbb kérdés: vajon lassíthatjuk a petefészkek öregedésének folyamatát?
Amikor elkezdtem dolgozni ebben a központban, és feltérképezni az eddigi eredményeket, lesújtott, mennyire alacsony a hormonpótló terápiával élők aránya. Azóta sokaktól hallom, hogy az orvosaik óva intik őket a hormonterápiától, és „nem ajánlottként” címkézik. A Women’s Health Initiative 25 évvel ezelőtt végzett kutatásai kimutatták, hogy a hormonpótló terápia megnöveli bizonyos rákos megbetegedések kockázatát.
Bár ezeknek a tanulmányoknak nagyszerű szándékaik voltak, a kivitelezésükbe sok hiba csúszott. Számtalan tanulmány készült azóta, amelyek azt mutatják: a legtöbb nő esetében az előnyök meghaladják a kockázatokat! Nem minden nő esetében, de a túlnyomó többségnél igen! (A hormonpótló kezelés előnyeit és kockázatait ugyanakkor minden esetben egyénileg, szakorvossal szükséges mérlegelni, – a szerk.) Rendkívül fontosnak tartom, hogy eljuttassuk a nőkhöz az üzenetet: már ma is számtalan módszerrel biztosíthatnak maguknak minőségibb életet.
Ne félj az öregedéstől, tanulj a nagyszülők példájából, mert az időskor is lehet szabadság, élmény és értékes élet
Zárásképp megosztaná velünk a saját longevity-rutinját?
Hetente háromszor futok (ez heti 20-25 kilométert jelent), és két-három alkalommal végzek súlyzós edzést az edzőteremben. A futás egyfajta meditációként szolgál: rendkívül odafigyelek a stressz-szintemre, ez a mozgásforma pedig képes kiegyensúlyozni a mindennapjaimat.
Ahogy említettem, egészségesebben is étkezem, mint 4-5 évvel ezelőtt. A változatos étrenden túl AKG-t, azaz alfa-ketoglutarátot (egy kulcsfontosságú vegyület, amely alapvető szerepet játszik a sejtek energiatermelésében, az aminosav-anyagcserében, – a szerk.) és szublingvális NAD+-t (a nikotinamid-adenin-dinukleotid egy minden sejtünkben jelen lévő, az energiatermeléshez és a DNS-javításhoz nélkülözhetetlen koenzim, – a szerk.) szedek. (A felsorolt készítmények a kutató személyes rutinjának részei, nem általános, egészségügyi ajánlás, – a szerk.) A gyógyszerekkel kapcsolatban nagyon agresszív vagyok: nincsenek betegségre utaló jeleim, de nem is várom meg, hogy legyenek. Magas például a koleszterinszintem, ami nem ad tüneteket, de folyamatosan orvosi kontroll alatt vagyok.
Úgy hiszem, rendkívül fontos, hogy mindenki ismerje a saját testét, mérje a legfontosabb, vitális jeleit, és vegyen részt az életkorának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálatokon! Sokan nem használják ki a megelőzés lehetőségét, pedig érdemes a lehető leghamarabb reagálni a dolgokra.
Jelenleg ez a legtöbb, amit magunkért tehetünk.
