előfizetésem
Hírlevél
Ezek a jelek nagy eséllyel gyermekkori depresszióra utalnak a szakértő szerint
A depresszió nem csak a felnőttek betegsége: gyermekeket is érinthet, akár már kisiskolás korban. Mivel tünetei gyakran rejtve maradnak, könnyen összetéveszthetők rosszkedvvel vagy átmeneti nehézségekkel.
A depresszió gyermekkori előfordulásáról kevesebbet hallani, mint felnőttkori elterjedéséről, pedig a kiskorúakat is érinti ez a mentális betegség. Szakértővel elemeztük a korai jeleket és a lehetséges terápiákat. Rácz-Dienes Adrienn pszichológussal, a Mentis Pszichológiai Központ szakemberével beszélgettünk.
Mentális betegség vagy rosszkedv
A depressziót a köznyelv sokszor azonosítja a konkrét helyzetekhez kötődő, akár néhány napig tartó rosszkedvvel, ez viszont a komoly mentális betegség teljesen téves beazonosítása. A diagnózist szakembernek kell felállítania, nem pedig napi rossz hangulat vagy szomorúság alapján „depisnek” bélyegezni valakit.
„Depressziónak azt nevezzük, amikor a hangulati életünkben meghatározott ideig vagy akár tartósan zavar lép fel. Ez megjelenhet az érzelmekben, a gondolatokban és testi szinten is. Gyakori tünet lehet a testsúlyváltozás, az inszomnia, és az általános fáradékonyság. A páciens értéktelennek érezheti önmagát és reménytelenséggel tekinthet a jövőbe. Nehézséget okozhat neki az öröm megélése hosszabb időn keresztül vagy visszatérő jelleggel. Egy néhány napig tartó állapot azonban nem jelent depressziót, a betegség során időbeli kritériumokat is figyelembe kell venni.” - mondja a szakember.
Hozzáteszi, hogy bizonyos általános, mozgással kapcsolatos jelek is jelentkezhetnek, lassultság vagy éppen nyugtalanság formájában. A depresszió kognitív szinten is mutat jeleket, megjelenhetnek önvádló, az énképet negatív irányba torzító gondolatok. A koncentrációkészség romlást mutathat, sokan számolnak be arról, hogy gondolati szinten nem képesek egy-egy helyzetben benne maradni. „Súlyosabb depresszió esetén a reménytelenség olyan formát ölthet, amely a végletekig negatív jövőképet eredményez. Ez öngyilkossági gondolatokhoz, szélsőséges esetekben pedig kísérletekhez is vezethet.”
Pszichológus figyelmeztet, egy gyermek dühkitörése nem hiszti, csak az idegrendszer segélykiáltása a túlterheltség ellen
A depresszió megjelenésében szerepet játszhatnak biokémiai folyamatok is, vagyis az agyi neurotranszmitterek nem megfelelő működése és felborulása, amelyben segíthet a gyógyszeres kezelés. Ezen terápia indokolt esetben kiegészítheti a pszichológus által vezetett folyamatot. Fontos, hogy mindig szakember dönt arról, milyen kombinációban hatékony a kezelés.
Korai depresszió
Sokan nem tudják, de a depresszió már egészen kisgyermekkorban is jelentkezhet, az első tünetek akár az általános iskola alsó tagozatában is megjelenhetnek.
„A serdülőknél a tünetek már jobban megfeleltethetők a klasszikus, említett tüneteknek, akár társas helyzetekben beilleszkedési nehézségek formájában is. A kisebb gyermekeknél azonban inkább viselkedésbeli változásokra figyelhetünk fel, amelyek megnehezítik a gyermek mindennapjait. Magatartásbeli nehézségek vagy a tanulmányi eredmények hirtelen romlása is árulkodó jel lehet. Az ingerlékenység és az irritáltság szintén gyakran megjelenik, amit könnyebb észrevenni.”
A kutatások azt mutatják, hogy bár lehetnek konkrét kiváltó körülmények, bizonyos genetikai háttér is hozzájárulhat a depresszió megjelenéséhez. „Kisgyermek és minden érintett esetében fontos feltérképezni, hogy előfordult-e a családban hasonló tünetegyüttes. A mai szülők számára sokszor nehéz a kórtörténet pontos azonosítása, hiszen a nagyszülők egy olyan generációhoz tartoztak, ahol mentális betegségeket diagnosztizálni korlátozottabb lehetőségekkel lehetett. A kisgyermekeknél sokat tud segíteni, hogy a szülők tisztában vannak saját mentális nehézségeikkel, így a szakember is teljesebb képet kaphat.”
Meghatározó gyermekkori élmények
A szülőkkel és a gyermekekkel folytatott beszélgetések arról, hogyan telnek a mindennapok, vagy esetleg történt-e változás a napi rutinokban, kulcsfontosságúak a betegség felismerésében és kezelésében.
A szakemberek mellett a környezet is segítheti a depresszióval küzdőt.
Megfelelő jelenléttel akár meg is előzhető azoknak a negatív gondolatoknak az elmélyülése, amelyek a depresszió kognitív tüneteit táplálják. „Működésünk során meghatározó, hogyan gondolkodunk magunkról, másokról és a világról. Ezekhez, a depresszió esetén negatív gondolatokhoz olyan érzelmek és hangulatok kapcsolódnak, amelyek az önvádlás és reménytelenség miatt szenvedést és belső nyomást okoznak. Amennyiben sikerül a gondolkodásmódot reálisabb irányba formálni, az az érzelmeket is pozitív irányba terelheti.” - fejti ki Rácz-Dienes Adrienn.
Nem csak a nőket érinti, minden tizedik apa küzd gyermekágyi depresszióval
Az önmagunkról alkotott képünket nagymértékben befolyásolják a korai élményeink és tapasztalataink. Depresszió esetén erősen negatív gondolati struktúra jellemző, amelyre a környezeti tényezők is rányomják a bélyegüket - ez a gyermekeknél is így van. „A korai, negatív gyermekkori élmények elmélyíthetnek egy torzított gondolkodásmódot. Ha a környezet kevés pozitív megerősítést ad, valamint nincs dicséret és elismerés, ami pozitív irányba formálná az önképet, az a működést egyre inkább a passzivitás felé billentheti.”
A nem megfelelő önértékelés a gyermekek társas készségeiben is megmutatkozhat. A negatív tapasztalatok miatt kialakuló passzivitás következtében a gyermek kerülheti a társaságot, amely következtében idővel a környezete is elfordulhat tőle. Ez egy ördögi kör, amely különösen fájdalmas lehet gyermekkorban, főként akkor, ha ezt senki nem veszi észre és a nehézség rejtve marad, vagy éppen a gyermek szemére is vetik visszahúzódását. Sok gyermek kritikai szűrő nélkül fogadja el a felé irányuló visszajelzéseket, mivel kisiskolás korban még kevésbé jellemző a kritikus gondolkodás.
„Felnőttként ideális esetben reálisan látjuk a helyzeteket, vagyis már könnyebben reflektálunk az igaztalan vádakra, és elemzőbb módon tekintünk a környezetünkre. Gyermekkorban azonban, ha kevésbé van jelen az az egészséges mentális támogatás, amely segítene megkérdőjelezni a negatív reakciókat, kritikákat vagy befogadni a pozitív visszajezésket, amelyek bátorítást adnának, akkor a negatív gondolatok a felnőtt létet is meghatározhatják. A gyerekkorban beépült irreális értékelések sajnos alapigazsággá válhatnak. Ezen tud hatékonyan segíteni a terápia.”
Minál hamarabb, annál jobb
Minél korábban felismerjük a gyermek depresszióját, annál hamarabb lehet megfelelő szakemberhez irányítani. A diagnózis azért is kulcsfontosságú, mert a kezeletlen, gyermekkorban kialakuló depresszió felnőttkorban is könnyen aktiválódhat, akár átmenetileg megterhelő időszakokban. „Egy olyan esemény is, mint a munkahely elvesztése vagy az átmeneti munkanélküliség, előhívhatja a negatív önértékelési gondolatokat. Az elutasítások képesek aktiválni azokat a gyermekként elraktározott alapigazságokat, mint például: »fölösleges vagyok«, »nem kellek senkinek«”.
Bizonyos környezeti tényezők szintén hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához. Az előttünk lévő generációk fizikailag aktívabb életet éltek, a digitális kor előtt a találkozások személyesen történtek. A folyamatos mozgás más testi-lelki állapotot eredményez, mint a ránk jellemző, hosszan tartó egyhelyben ülés és a telefon görgetése. Akármennyire is küzdünk ellene, a gyermekek körében is túlzott jelentőséget kap az online jelenlét és profilépítés a valódi, megélt fizikai élményekkel szemben.
„Az aktivitás rendkívül fontos. Olyan tevékenységeket érdemes beépíteni a gyermekek napjaiba, amelyeket szívesen csinálnak és örömüket lelik bennük, így ügyesnek és elégedettnek élik meg önmagukat általuk. A terápia során gyerekeknél erre is fókusz kerül, és ebben a szülők is segíthetnek. Depresszív állapotban gyakran mondják, hogy majd akkor megyek kirándulni vagy találkozom a barátaimmal, ha jobban leszek – pedig ezeket az aktivitásokat tudatosan kell beépíteni, mert épp ez segíti elő az állapot javulását, és nem fordítva.”
Ezért is hasznos, ha a gyermekek és szülők szakemberrel átbeszélik, hogyan érdemes a hangulatra jótékonyan ható tevékenységeket beépíteni a mindennapokba. „A kognitív viselkedésterápiás módszer alkalmaz mind viselkedéses, mind kognitív elemeket. Megtanítja a gyermekeknek, hogyan reagáljanak különböző szociális helyzetekben, valamint eszközöket tanít nekik, amelyeket el is próbálnak a terápiás térben. A nagyobb iskolások pedig segítséget kapnak a negatív gondolat reálisabbá formálásához, amely a hangulatra is jótékonyan hat.” - mondja a szakember.
„A kognitív terápiával jó eredmények érhetőek el depresszió esetén. Egy alsós gyermeknél még nem feltétlenül működik könnyen a gondolatok átsrukturálása, náluk inkább a viselkedésre helyezik a hangsúlyt.”
Minden 8. gyerek szorong: tévedünk, ha azt hisszük, hogy könnyű észrevenni a jeleket
A gyanú is elég
Amikor a szülő fokozott figyelemmel kíséri gyermekét, hogy megóvja őt a depressziótól, fontos, hogy közben az életkori sajátosságokat is figyelembe vegye. „Egy kamasszal például nehezebb lehet beszélgetni a társas kapcsolatairól, hiszen ebben az életkorban elindul egyfajta egészséges leválás a szülőkről és nehezebb megítélni, hogy ez a normatív lázadás része vagy egy hangulati zavarról van szó. A bezárkózás, a társas kapcsolatok hiánya és a viselkedésben történő változások sokat elárulhatnak.”
Ha a szülő ezeket a tüneteket tapasztalja, érdemes szakértő terapeuta segítségét kérni. Sokan attól tartanak, hogy alaptalan gyanúval negatívan befolyásolják gyermekük érzelmi fejlődését. „Számít, hogyan keretezzük a gyerek számára azt a helyzetet, hogyha szakemberhez fordulunk. Nem ugyanúgy vezetjük fel ugyanis ezt egy hatévesnek, mint egy kamasznak, de minden esetben fontos, hogy a szülő biztonságot nyújtson és a gyerek megértse, hogy támogatják őt. Azonban a gyermeket mindig tájékoztatni kell.”
Adrienn kiemeli, hogy gyanú esetén éljünk a segítség lehetőségével. A gyermekeknél az első találkozó a szülővel történő konzultáció, amely a szülő számára is támogató lehet az induláskor. „Nem könnyű megmondani, mennyi ideig tart a depresszióból kivezető út. Egyénileg is változhat, és tünetmentes időszak után visszatérhet egy újabb epizód. Gyerekeknél a kezeletlen depresszió tünetei akár egész tanév alatt is fennállhatnak.”
Bármilyen betegség esetén fontos a kezelés. Ahogyan a testi problémák, úgy a depresszió is képes visszatérni, azonban egy terápiás folyamat után a gyermek már eszköztárral rendelkezik, és nem marad segítség nélkül. Ez a későbbi életére nézve is meghatározó, hiszen a gyermekek felnőnek, leválnak a szülőkről, és minden útravalóra szükségük van ahhoz, hogy önállóan boldoguljanak a nagyvilágban.
