Ezért érzed magad teljesen kimerültnek bizonyos emberek társaságában
Mindenki életében van olyan ember, akivel ha találkozunk, úgy érezzük, teljesen kimerültünk. Ilyenkor könnyű azt mondani, hogy a másik teljesen „leszívta az energiánkat”, a háttérben viszont ennél jóval összetettebb pszichológiai folyamatok állnak. De miért vannak olyan emberek, akik után tényleg úgy érezzük magunkat, mintha kiszívták volna belőlünk az életet – és vajon tényleg „öregíthetnek” minket ezek a kapcsolatok?
Van az a kolléga, akivel csak öt percig beszéltél, de utána úgy érzed magad, mintha lefutottál volna egy maratont. Vagy az a „barát”, akivel a találkozók után szinte magadra zárod az ajtót és senkivel sem akarsz beszélni fél napig – annyira zakatol az agyad. Az internet az ilyen embereket gyakran „energiavámpírnak” nevezi, de vajon tényleg léteznek? És igaz lehet az is, hogy a tartósan stresszt okozó kapcsolataink nemcsak a hangulatunkra, hanem hosszú távon a szervezetünkre is hatással vannak? A jelenségről Jánoki Fanni Zsófia pszichológust kérdeztük.
Energiavámpírok léteznek?
„Sokan használják az energiavámpír kifejezést, azonban ez nem tudományos fogalom. Egyes emberek mellett azért érezhetjük magunkat kimerültnek, mert a velük való kapcsolat folyamatos érzelmi alkalmazkodást, fokozott figyelmet vagy konfliktuskezelést igényel. Az alkalmazkodás önmagában természetes része minden kapcsolatnak. A probléma akkor kezdődik, amikor ez tartósan egyoldalúvá válik, és hosszú távon kimeríti az erőforrásokat” – mondja a pszichológus.
Vagyis arról van szó, hogy bizonyos kapcsolatok folyamatos konfliktuskezelést és készenléti állapotot követelnek tőlünk, még akkor is, amikor egyébként nem vitázunk, vagy veszekszünk. Amennyiben mindig úgy érezzük, hogy nekünk kell figyelnünk a másik hangulatára, el kell kerülnünk a konfliktusokat vagy kezelnünk kell a feszültségeket, a szervezetünk ezt tartós stresszhelyzetként érzékelheti és ennek megfelelően stresszválaszt aktiválhat.
Hihetetlen, milyen gyakori: te vajon felismered, ha manipulálni próbálnak?
Ha pedig ez a kimerítő és fárasztó érzelmi megterhelés hosszú távon fennmarad, krónikus stressz alakulhat ki, amely idővel a mentális jóllétünkre és a szervezetünk működésére is kedvezőtlen hatással lehet. Innen eredhet az a benyomás, hogy bizonyos emberek „öregítenek” minket – valójában azonban nem maga az ember, hanem a tartós terhelés áll a jelenség hátterében.
„Stresszhelyzetben a szervezet egy természetes alkalmazkodási és védekező mechanizmust indít be, amely segít megbirkózni a kihívásokkal és a veszélyhelyzetekkel. A probléma akkor kezdődik, amikor ez a 'vészhelyzeti üzemmód' nem néhány percig vagy óráig, hanem hónapokon vagy akár éveken át fennmarad” – mondja a pszichológus. Ilyenkor a szervezet nehezebben tér vissza a nyugalmi állapotba, a tartós stressz pedig összefüggésbe hozható az immunrendszer működésének megváltozásával, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokkal, valamint a szív- és érrendszer fokozott terhelésével.
Éppen ezért nem mindegy, hogy egy stresszes helyzet átmeneti, vagy hónapokon, akár éveken át fennáll. Amikor egy kapcsolat ugyanis tartósan ilyen mértékű érzelmi megterhelést jelent számunkra, az hosszú távon a testi és a mentális jóllétünkre is hatással lehet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a folyamatok sosem vezethetők vissza egyetlen okra. Kialakulásukban biológiai, pszichológiai és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Ők azok, akik mellett elfogy az energiád
Azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy némely emberek mellett tényleg többször érezzük magunkon ezt a tartós stresszt. Például akkor, amikor valaki állandóan kritizál minket, vagy teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik, és sosem lehet megsaccolni azt, hogy egy-egy szituációra vagy beszélgetésre hogyan reagál. Az ilyen emberek mellett érzelmi hullámvasút az élet, ami hosszú távon nagyon megterhelő. Akárcsak azok mellett, akik gyakran alkalmazzák a szarkazmust, valamint a passzív-agresszív kommunikációt a mindennapjaikban – ők ugyanis gyakran hajlamosak figyelmen kívül hagyni az érzéseidet, ami mellett nehezebb lesz megnyugodni és békében folytatni a napodat.
Vannak olyan emberek is, akikhez mindig alkalmazkodnod kell, mellettük pedig gyakran érezheted úgy, hogy „leszívják” az energiádat. Ha pedig valakihez mindig alkalmazkodnod kell, és sosem dönthetsz szabadon arról, mit szeretnél, az idővel komoly érzelmi terhet jelenthet. Ennek ellenére, fontos kiemelni, hogy nem mindenki érzi ugyanúgy ugyanazokkal az emberekkel. Lehet, hogy számodra „fárasztóak” bizonyos embereket, másokat azonban pont, hogy feltöltenek.
A kineziológus szerint így üzen egyértelműen a tested, ha valamit el kell engedned
„Fontos kiemelni, hogy ugyanaz a kapcsolat nem mindenkire hat ugyanúgy. A korábbi tapasztalataink, a megküzdési stratégiáink és az aktuális élethelyzetünk is befolyásolja, hogy egy kapcsolatot mennyire élünk meg megterhelőnek. Ráadásul általában nem egy-egy konfliktus okozza a legnagyobb problémát, hanem azok a visszatérő mintázatok, amelyek újra és újra megjelennek a kapcsolatban. Ilyen lehet a tartós érzelmi bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, az állandó kritika, az érzelmi elhanyagolás vagy az indirekt, ellenséges kommunikáció” – mondja a pszichológus.
Vagyis nem maga az ember a probléma, hanem azok a visszatérő kapcsolati minták, amelyek mellett újra és újra kimerültnek érzed magad. Persze, ezt nem mindig ismerjük fel: mert az ő viselkedésük sem biztos, hogy mindig ugyanolyan…
Miért ragaszkodunk ahhoz, aki bánt?
Az is előfordulhat, hogy az egyik nap szuperül megérted magad valakivel, aki a figyelmes és a szeretetteljes arcát mutatja; másnap viszont kifejezetten rideg és bántó lesz. A kiszámíthatatlan viselkedése ellenére pedig nem távolodsz el tőle, nem törlöd ki őt az életedből, mert azt gondolod, hogy csak rossz napja, hete vagy időszaka van, és ha rendeződnek a dolgai, újra olyan lesz, mint régen. Ennek ellenére előfordul, hogy ez a remélt változás hosszú idő után sem következik be.
Jánoki Fanni Zsófia szerint a szaknyelv ezt nevezi intermittáló megerősítésnek. „Több okból is ragaszkodhatunk olyan emberekhez, akik rendszeresen stresszt okoznak. Egyrészt a korai kötődési minták befolyásolhatják, hogy milyen kapcsolatokat érzünk ismerősnek felnőttkorban, másfelől szerepet játszhat az alacsony önértékelés, vagy az intermittáló megerősítés is abban, hogy ne lépjünk ki egy ilyen kapcsolatból.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a negatív vagy elutasító viselkedést kiszámíthatatlan, időnként szeretetteljes, vagy jutalmazó gesztusok váltják fel. A kiszámíthatatlan pozitív megerősítések pedig fenntarthatják a reményt a kapcsolat javulására, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a kötődés tartósan fennmaradjon.” A pszichológus ugyanakkor hangsúlyozza: ezek a kapcsolati mintázatok felismerhetők, és lehet rajtuk változtatni.
Elkezdtél kiállni magadért, és a környezeted megharagudott rád? A pszichológus szerint nem érdemes feladnod
Van kiút a kimerítő kapcsolatokból
A kötődési minták, az önértékelési problémák, a megszokottság, valamint a „biztonságot adó ismerősség” érzése miatt tovább tarthatunk fenn olyan emberi kapcsolatokat, amelyek hosszú távon teljesen kimerítenek bennünket. Nem feltétlenül az emberekkel van a baj, hanem azzal, hogy milyen dinamika köztünk, és milyen hatással is vannak ők az érzelmi biztonságunkra. Ebből viszont ki lehet lépni, ha egyedül, vagy egy szakértő segítsége által felismerjük az ismétlődő kapcsolati mintákat, és határokat húzunk.
Bár előfordulhat, hogy valakinek rossz napja van, stresszes időszakon megy keresztül, vagy éppen gyászol, de amikor hónapokon vagy éveken keresztül mindig te alkalmazkodsz, akkor érdemes elgondolkodni a kapcsolat dinamikáján. Nyugodtan szóvá lehet tenni, ha valakinek a viselkedése bántó vagy megterhelő, nem kell mindent eltűrnöd, magadba szívnod, sőt, nem is szabad! Amennyiben viszont már a konfrontáció is kimerít, akkor érdemes elfogadni, hogy nem minden kapcsolatot kell megmenteni – és ez teljesen rendben van.
előfizetésem
Hírlevél