előfizetésem
Hírlevél
Miért érinti sokszor súlyosabban a nőket a klímaválság?
Amikor a klímaválság kerül szóba, általában olvadó gleccserekre, erdőtüzekre, hőhullámokra vagy egyéb szélsőséges időjárási eseményekre gondolunk. Ritkábban arra, hogy a jelenség egyben társadalmi igazságossági és nőjogi kérdés is. Pedig a kutatások és a nemzetközi szervezetek jelentései egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás hatásai nem egyformán érintenek mindenkit.
Bevallom, amikor először hoztam fel témaként egy beszélgetés során azt, hogy a klímaváltozás nőjogi kérdés is, a társaságomban lévők némiképp szkeptikusak voltak. Hiszen például a szélsőséges időjárás következményei látszólag nem válogatnak nemek szerint, ugyanúgy sújtanak mindenkit. A kérdés azonban nem arról szól, hogy kit hogyan érint egy természeti katasztrófa, hanem arról, hogy ki milyen erőforrásokkal, lehetőségekkel és társadalmi háttérrel rendelkezik, amikor szembenéz vele.
A klímakrízis újrakontúrozza a meglévő egyenlőtlenségeket
Kijelenthető, hogy az emberi társadalom szempontjából a klímaválság nem új problémákat generál, sokkal inkább ráerősít azokra, amelyek már jelen vannak. A világ számos pontján a nők továbbra is kevesebb földtulajdonnal, megtakarítással és gazdasági erőforrással rendelkeznek, miközben nagyobb arányban vesznek részt a háztartási és gondoskodási feladatokban. Éppen ezért egy aszály vagy egy árvíz következményei gyakran súlyosabban érintik őket, mint a férfiakat.
A probléma különösen látványos a vízhiánnyal érintett területeken. Az ENSZ adatai szerint a víz beszerzése még mindig napi szintű feladat emberek százmilliói számára világszerte, és ennek terhe elsősorban a nőkre és a lányokra hárul. Ahogy a klímaválság miatt egyre hosszabbak a száraz időszakok, egyre nagyobb távolságokat kell megtenni az ivóvízért. Emiatt a nőknek és lányoknak kevesebb idejük jut a tanulásra, a munkára vagy épp a közösségi szerepvállalásra.
Bár Magyarországon ritkán szembesülünk ilyen súlyos helyzettel, a jelenség logikája itthon is ismerős lehet. Sok családban ma is a nők végzik a láthatatlan munkát: figyelnek az idősebb hozzátartozókra, intézik a gyerekek ügyeit, koordinálják a háztartást… Amikor pedig egy családnak váratlan nehézségekkel kell szembenéznie, a gondoskodási feladatok mennyisége általában megnő. Ezeknek a láthatatlan terheknek a nagy részét ma is inkább a nők viselik.
„Nem akarom cukormázzal leönteni azt, hogy milyen a Yukonban élni”
A láthatatlan gondoskodás nehézségei
A klímaválságról szóló vitákban általában kevés szó esik arról, hogy a környezeti krízis hogyan változtatja meg a gondoskodás feltételeit mind a gondozók, mind az ellátásra szorulók számára. Erős hőhullámok idején az idősek és krónikus betegek még nehezebb helyzetbe kerülnek, egy természeti katasztrófa után pedig újra kell szervezniük az életüket a családoknak. Mindezen feladatok jelentős részét sok esetben a nők kapják meg.
Egyes kutatások szerint a klímaválság következményei a nők mentális egészségére is hatással vannak: a nők gyakran erősebb aggodalmat élnek meg a környezeti problémákkal kapcsolatban, illetve nagyobb arányban vesznek részt fenntarthatósági kezdeményezésekben. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy jobban félnek a jövőtől, mint a férfiak. Inkább arról van szó, hogy sokszor mások jóllétéért is felelősnek érzik magukat, ezért a klímaválság tünetei személyesebben érintik őket, és ez természetesen hat a lelki-mentális állapotukra is.
Amikor a klímaválság az erőszakkal találkozik
Első hallásra mindenki meglepődött, amikor a klímaválság és a nemi erőszak közötti kapcsolatra terelődött a szó a már említett beszélgetés során. A kutatások azonban egyértelmű összefüggéseket találtak a két jelenség között. A természeti katasztrófák miatt bekövetkező erőforráshiány idején gyakran megnövekszik a családon belüli erőszak és a szexuális kizsákmányolás kockázata. A 2022-es pakisztáni árvizek után több szervezet is arról számolt be, hogy nőtt a gyermekházasságok és a nemi alapú erőszak előfordulása.
Sok lány kimaradt az iskolából, és később sem folytatta tanulmányait. Az egészségügyi rendszer összeomlott, így éppen akkor vált elérhetetlenné az ellátás, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Sok család a túlélés érdekében így olyan döntésekre kényszerült, amelyek elsősorban a lányok jogait érintették hátrányosan.
A klímamigráció női arca
A klímamigráció emberek millióinak életét forgatja fel: családokét, akik kénytelenek hátrahagyni korábbi életüket, gyerekekét, akiknek megszakadnak a tanulmányaik, és nőkét, akiknek egyik napról a másikra kell alkalmazkodniuk egy új valósághoz, miközben továbbra is gondoskodnak a családjukról. A lakóhely elvesztése, a megélhetés veszélybe kerülése, a biztonságérzet megrendülése vagy a közösségi kapcsolatok megszakadása sok esetben tovább növeli a nők kiszolgáltatottságát, miközben szűkíti az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz vagy a munkalehetőségekhez való hozzáférésüket is.
Az UN Women becslése szerint 2050-re akár 158 millió nő és lány kerülhet extrém szegénységbe a klímaválság következtében – ez a szám már önmagában jelzi, hogy a jelenség nem választható el a társadalmi igazságosság és a nők helyzetének problémakörétől.
Apokalipszis a divatban — Hogyan öltözzünk klímaválság idején?
Miért fontos, hogy a nők is nagyobb arányban dönthessenek?
Miközben a klímaválság hatásai sok esetben erősebben érintik a nőket, a döntéshozatali folyamatokban továbbra is alulreprezentáltak. Pedig egyre több forrás utal arra, hogy a nők érdemi bevonása a környezeti és klímapolitikai döntésekbe hatékonyabb alkalmazkodási stratégiákat és fenntarthatóbb megoldásokat eredményezhet. Nem véletlen, hogy a modern klímapolitika egyre gyakrabban használja a gender-responsive climate action, vagyis a nemi szempontokat figyelembe vevő klímaintézkedések fogalmát.
A cél nem az, hogy a nőket külön kategóriaként kezeljük, hanem az, hogy felismerjük: a különböző társadalmi csoportok eltérő tapasztalatokkal és szükségletekkel rendelkeznek.
Többről szól ez, mint a nők helyzetéről
Összegezve ezt a – számos aspektusból vizsgálható – témát és a róla szóló beszélgetést, kijelenthető, hogy nem arról szól, hogy a férfiak ne lennének érintettek. Sokkal inkább arról, hogy a különböző válságok, természeti katasztrófák új megvilágításba helyezik a már ismert társadalmi különbségeket. A klímaválság arra kényszerít bennünket, hogy ne csak a megújuló energiáról vagy a hőmérsékleti rekordokról beszéljünk, hanem az emberi sorsokról is. Arról, hogy ki mennyire tud alkalmazkodni, ki milyen erőforrásokhoz fér hozzá, és ki marad magára a legnehezebb helyzetekben.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a klímakrízis korunk egyik legfontosabb nőjogi kérdése is. Ugyan nem kizárólag a nőket érinti, de láthatóvá teszi azokat a helyzeteket, amelyek „békeidőben” sokszor rejtve maradnak. És ha valóban igazságos, élhető jövőt szeretnénk építeni magunknak és a gyermekeinknek, akkor a klímavédelemről és a nemek közötti egyenlőségről nem külön-külön, hanem ugyanannak a globális kihívásnak a részeként érdemes gondolkodnunk.
