előfizetésem
Hírlevél
A családomban senki nem volt rákos, nekem viszont az önvizsgálat az életemet mentette meg
Amikor a mellrák diagnózisa elhangzik, egy pillanatra megáll az idő, de a szavak mögött emberi sorsok és sikeres gyógyulástörténetek állnak. Egyik oldalon ott a páciens, aki végigjárta a kezelések embert próbáló szakaszait, a másikon pedig egy klinikai onkológus főorvos, aki a modern orvostudomány legújabb módszereivel gyógyította, támogatta és vezette őt ezen az úton.
Ez a történet a mellrák elleni küzdelem hónapjában jóval többről szól, mint két ember különböző nézőpontjáról: ez az idővel való versenyfutás, a múló percek felértékelődése és az életben maradásért vívott közös harc története. Miközben az egykori beteg, Rakonczai Tímea felidézi a gyógyulás legnehezebb mérföldköveit, dr. Boér Katalin főorvos asszony szakmai szempontból támasztja alá a személyes tapasztalatokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szűrések, az otthon végzett önvizsgálat, a korai felismerés életmentő jelentőséggel bír, illetve hogy a betegség még előrehaladottabb stádiumban is sikeresen kezelhető.
Ezért fontos az önvizsgálat
Az otthon végzett önvizsgálat kulcsfontosságú a nők életében, amit kiválóan példáz Tímea esete is, aki egy teljesen spontán tapintással vette észre a csomót a mellében. Ekkor még fel sem merült benne, hogy daganatról lehet szó, hiszen a csomó nem a leggyakrabban érintett részeken, hanem a mell közepén, közvetlenül a bőr alatt helyezkedett el. Utólag azonban bebizonyosodott, mennyire fontos az éberség. Tímeánál ráadásul nem álltak fenn tipikus kockázati tényezők: nem voltak tünetei, rendszeresen sportolt, egészséges életet élt, nem dohányzott, és súlyfelesleggel sem küzdött. Nem csoda, hogy kezdetben egyáltalán nem aggódott.
A helyzetet tovább bonyolította az időzítés. Még azelőtt kapott a mammográfiai szűrésre behívót, hogy érezte volna a csomót, ám a Covid járvány miatt nem tudott elmenni rá. A tünetek pontosan a pandémia első hullámában, a lezárások idején kezdődtek, ami rendkívüli módon megnehezítette az egészségügyi intézmények felkeresését. Amikor azonban eltelt egy hónap, és a csomó még mindig érezhető volt, úgy döntött, nem vár tovább, és felkeresett egy magánorvost. Ultrahangvizsgálatra kért időpontot, ahol azonnal kiderült, hogy daganatról van szó. A legelején még nem tudták megállapítani, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozással állnak-e szemben, a diagnózis felállításához további vizsgálatokra volt szükség.
„A haj visszanő, a lélek is meggyógyul”: egy mellráktúlélő története
Az első gondolatai korántsem voltak pozitívak. A családjában és a közvetlen környezetében előfordultak daganatos megbetegedések, s bár ezek nem a mellrákhoz kapcsolódtak, azonnal eszébe jutottak a fájdalmas emlékek és a negatív kimenetelű történetek. A kezdeti hetek pokoli nehéznek bizonyultak, amíg a kétségek között arra várt, hogy kiderüljön, pontosan mennyire terjedt el a betegség a szervezetében.
Mint meséli, ez az időszak óriási belső munkát igényelt tőle, ám a szerencsétlenségben mégis szerencsésnek mondja magát: a világjárvány miatti korlátozások lehetőséget adtak arra, hogy megálljon, és csak magára figyeljen. Rengeteg interneten elérhető, ingyenes egészségmegőrző meditációs és relaxációs hanganyagot keresett és talált, amelyek sokat segítettek a mindennapokban.
A legnehezebbet a végeláthatatlan éjszakák jelentették. Amikor az ember képtelen aludni, és a gondolatok vadul zakatolnak a fejében, szinte lehetetlen racionális érvekkel meggyőznie magát arról, hogy nem fog meghalni. Végül egy tudatos figyelemelterelési hadművelet hozott enyhülést: a gyerekkorából az emlékeiben megmaradt verseket és énekeket kezdte el felidézni magában megállás nélkül, egyiket a másik után. Ezekkel órákon át képes volt távol tartani a nyomasztó félelmet, nem hagyva teret az agyában annak, hogy a rossz gondolatok beférkőzzenek az életébe. Az útja ezt követően dr. Boér Katalin főorvos asszonyhoz vezetett, aki később maga vette át és irányította a kezelését.
A rendszeres szűrés elengedhetetlen
Az eset kapcsán a főorvosnő nyomatékosan felhívja a figyelmet a rendszeres mammográfiai szűrések fontosságára.
Hangsúlyozza: az emlőrák pontos kialakulásának okát a mai napig nem ismerjük, de ez a betegség szűrhető.
Amennyiben a daganatot korai stádiumban ismerik fel, a legtöbb esetben teljes mértékben és hatékonyan gyógyítható. Kiemelte, hogy hazánkban a szűrővizsgálat különösen jól szervezett és komoly múltra tekint vissza. Magyarországon ugyanis már 2002-ben elindult a szűrési program, amellyel kétévente, névre szólóan hívják be a 45-65 év közötti nőket a vizsgálatra. A kétéves gyakoriságnak az az oka, hogy a daganat kialakulásának és növekedésének van egyfajta dinamikája, így alapesetben ez az időintervallum elegendő ennek a kimutatására.
Génjeinket nem tudjuk befolyásolni, de az életmóddal is nagyon sokat tehet valaki azért, hogy csökkentse az emlőrák kialakulásának esélyét
A szakorvos szerint ez nem jelenti azt, hogy a két vizsgálat között eltelt időben egyáltalán nem alakulhat ki elváltozás, de ilyen helyzet nagyon ritkán fordul elő. Éppen ezért a szűrések mellett az otthoni figyelem is nélkülözhetetlen. Természetesen az ellátó egészségügyi rendszer felkészült a különleges helyzetekre. Ha valakinél a családi kórtörténet – például több, korábbi emlőrákos megbetegedés miatt magasabb a rizikó –, a háziorvos már a korhatár elérése előtt is elküldheti vizsgálatra az érintettet.
Emellett akkor is bátran lehet beutalót kérni a háziorvostól, ha a családban nem fordult elő ilyen betegség, de a páciens a saját megnyugtatására szeretné elvégeztetni a szűrést. Európában, sőt szerte a világon, a szakértők elismerik az itthoni mammográfiás szűrést, mert jól szervezett, hosszú hagyománnyal rendelkezik, illetve alaposan és precízen működik. Magyarország a szűrés bevezetésével olyan országokat előzött meg, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország.
Ennyit számít a környezet
A belső küzdelem mellett a támogató környezet szerepe is felbecsülhetetlen a gyógyulás útján. Tímea nyíltan felvállalta a betegségét, nem csinált titkot semmiből. Megható pillanatokat élt meg, amikor olyan emberektől is empátiát és együttérzést kapott, akikre korábban egyáltalán nem számított. A legnagyobb támaszt a családja és a testvérei jelentették, de a munkahelyén is megosztotta a helyzetet az ügyfeleivel, együttműködésüket kérte, hogy a halasztható feladatokat ütemezzék át későbbre, akik kivétel nélkül segítőkészen reagáltak.
A szűkebb környezet szeretete azonban önmagában nem lett volna elég a mentális erő fenntartásához, ezért szakemberhez fordult. A legtöbb onkológiai osztályon működik szakképzett pszichológus is. Ezt a lehetőséget ma már automatikusan felajánlják a páciensnek és ő eldönti, hogy szeretne-e élni vele. A támogató beszélgetések mellett a pszichológus olyan konkrét, gyakorlati technikákat is megtanít a betegeknek, amelyek hatékonyan segítenek a mindennapi feszültség oldásában és a relaxációban.
A főorvos asszony szintén úgy véli, hogy a pszichológiai támogatás is fontos, hiszen minden ember egyedi, és mindenki másként dolgozza fel a betegséggel járó traumát. Úgy látja, a szociális háttérnek is meghatározó szerepe van a felépülésben. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy valaki magára utalva küzd, vagy van mögötte egy támogató család vagy baráti kör. Előfordulhat például az is, hogy az egyedülálló beteget olyan odaadó barátok veszik körül, akik sokkal több segítséget tudnak nyújtani, mint egy elfoglalt család.
A mellrák nem válogat, egyre több húszas, harmincas éveiben járó nő lesz beteg
Mivel mindenkinek eltérő a stressztűrő képessége, a diagnózis hírére is ezerféleképpen reagálunk. Akadnak olyanok, akik feladatként tekintenek a betegségre: tudják, hogy tenniük kell ellene, végigcsinálják a terápiát, majd lezárják a folyamatot. Mások viszont bénító szorongást élnek meg a helyzet és a jövő bizonytalansága miatt – az ő esetükben elengedhetetlen a pszichológus bevonása.
Tímeát két hónappal a diagnózis után megműtötték, és eltávolították a daganatot a melléből, amely szerencsére máshova nem jutott el a szervezetében. Ez az időszak teljesen átformálta az életszemléletét. A gyors fizikai felépülés mellett elkötelezetten járt gyógytornára, újra elkezdett futni, sőt, egy negyven kilométeres kerékpártúrát is teljesített. A műtét után hat héttel azonban megérkezett a részletes szövettani eredmény, amely derült égből villámcsapásként érte.
Kiderült, hogy nem egy, hanem két daganat volt a szervezetében, ráadásul a betegség egy kifejezetten agresszív fajtájából.
Ez a típus már a kezdeti stádiumban is hajlamosabb az áttétképzésre, ezért az orvosok úgy döntöttek, hogy a műtét után kemoterápiára és célzott biológiai gyógyszeres kezelésre is szükség lesz. Bár a kemoterápiának nem a legmegterhelőbb fajtáját kapta, a mellékhatások így is komoly kihívást jelentettek: a gyengeség és a fájdalmak mellett körömleeséssel, orrvérzéssel és részleges hajhullással kellett megküzdenie.
Elmesélte, hogy a haja elvesztése viselte meg leginkább, amely minden pillanatban emlékeztette a betegségére, és bár ekkor a vizsgálatok szerint daganatmentes volt, mégis komoly betegségtudatot alakított ki benne. Ezt a traumát úgy próbálta lelkileg feldolgozni, hogy tudatosította magában: a külseje nem a súlyos kór, hanem az őt gyógyító kezelés következménye. Tímea hat éve tünetmentes, és néhány héttel ezelőtt az utolsó, hormonterápiás gyógyszer szedését is befejezhette. Jól van, egészséges emberként él – csakúgy, mint a kórházban megismert három barátnője, akiknek szintén korai stádiumban felfedezett mellrákjuk volt.
Sokat változott a kezelés
A főorvos asszony tapasztalatai is igazolják, hogy a mai modern kemoterápiás kezelési eljárások már kíméletesebbek lehetnek és lényegesen kevesebb káros hatással járnak. A gyógyítás mellett ma már kiemelt figyelmet kap a páciensek támogatása is, a korszerű gyógyszeres kezelésekkel a legtöbb nem kívánt mellékhatás hatékonyan megelőzhető vagy enyhíthető. Nem ritka, hogy egy-egy érintett a hajhulláson kívül szinte semmilyen egyéb kellemetlenséget nem tapasztal, így a kezelések alatt is képessé válik aktív életet élni. Ma már olyan eljárások is elérhetőek bizonyos onkológiai osztályokon, melyekkel megelőzhető vagy csökkenthető a hajhullás.
A Barbie megálmodójának nemcsak az ikonikus babát köszönhetjük, hanem egy mellprotézist is
A testi és lelki egyensúly megőrzése mellett az esztétikai helyreállítás már alapvető részévé vált az ellátásban. Ma már a betegeknek nem kell együtt élniük a melleltávolítás látható nyomaival, hiszen ezen a téren óriási fejlődés ment végbe 2005 óta. Akkoriban még az volt a protokoll, hogy a masztektómia után egy-két évet várni kellett a helyreállító műtéttel, ma viszont a két beavatkozás egy időben is történhet. Ez a gyakorlatban nem azonnali szilikonimplantátumot jelent, hanem egy úgynevezett szövettágító behelyezését. Erre azért van szükség, mert a műtét alatt, a részletes szövettani lelet hiányában, még nem tervezhető a pontos onkológiai utókezelés. Viszont a beteg megkaphatja az előírt terápiákat, majd a tágítót végleges implantátumra cserélik.
Ugyancsak alapvető szemléletváltás történt a gyermekvállalás terén is. Míg 1995-ben az orvosok még kifejezetten óvták a betegeket a terhességtől, a mai modern orvostudomány már támogatja azt. A daganat utáni, általában öt évig tartó hormonterápiát másfél-két év elteltével biztonságosan fel lehet függeszteni azért, hogy a páciens gyermeket szülhessen. A sikeres gyermekvállalást követően pedig a hormonkezelést folytatják. Ráadásul a családalapítás és az új élet reménye nemcsak fizikailag valósítható meg, hanem pszichésen is hatalmas erőt adhat, és aktívan segítheti a teljes gyógyulási folyamatot.
