Ez történik a tápanyagokkal, ha mikróban melegíted az ételeket
Ha gyorsan szeretnénk ebédelni vagy vacsorázni, az egyik legegyszerűbb módszer, ha mikróban melegítünk az éppen otthon lévő ételekből. Manapság pedig sok olyan finomság is van, amit kifejezetten mikróban is elkészíthetünk. De vajon ez tényleg olyan jó ötlet? Tudod például, hogy mi történik az ételekben lévő különféle tápanyagokkal, amikor mikróba kerülnek?
Ezeket láttad már?
Ha egészségesen és kiegyensúlyozottan szeretnénk táplálkozni, akkor az ételek, italok kiválasztása mellett rengeteget számít az is, hogyan készülnek vagy mi történik velük, amíg a tányérunkra nem kerülnek. Azt gyakran hallhatjuk, hogy a húsokat, halakat, zöldségeket bő olajban sütni például nem egészséges szokás. Vajon igaz ez az ételek mikróban való melegítésére is?
A főzés, melegítés mindig hat a tápanyagokra
Gyakorlatilag bármilyen ételt főzünk vagy melegítünk mikróban, tűzhelyen vagy bárhol máshol, az némi tápanyagvesztéssel jár. A jó hír az, hogy Scott A. Rankin, a Wisconsini Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének professzora szerint a tipikus mikrohullámú sütővel való melegítés során nagyon minimális értékes tápanyag veszik oda. Hogy pontosan mennyi, az attól is függ, milyen tápanyagról van szó, illetve hogy mekkora hőfokon melegítünk.
Ami a vitaminokkal történik
Általában véve elmondható, hogy a mikróban melegítés során elpusztulhat néhány vitamin, de közel sem annyi, mint azt a legtöbben gondolnánk. A C-vitamin, a tiamin (B1-vitamin), a pantoténsav (B5-vitamin) és a folát (B9-vitamin) különböző mértékben denaturálódik, de a folátnak például jóval 100°C-ot meghaladó hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy elpusztuljon.
A többi fő tápanyagnál még jobb a helyzet
Különösen jó hír az, hogy az összes többi fő tápanyagot - a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, rostokat és ásványi anyagokat - vagy nem befolyásolja a hő, vagy egyenesen jobban emészthetővé teszi. Ha például a sárgarépát nézzük, főzve a szervezetünk sokkal többet szív fel a belőle származó béta-karotinból és fenolsavakból, de ugyanez igaz a paradicsomban található likopinra is. Ez érvényesül akkor is, ha mikrohullámú sütőben melegítünk vagy főzünk.
Az idő sokat számít
Az ételek főzés közbeni tápanyagvesztésének egyik fő oka az idő, ugyanis minél tovább főzünk bizonyos finomságokat, annál nagyobb lehet a tápanyagveszteség. De ugyanez igaz a magasabb hőre és a folyadék mennyiségére is. Tehát például minél több a folyadék mennyisége, amelyben az étel főtt, annál több tápanyagot veszíthet el. A mikrohullámú sütő esetén pedig ezek a tényezők meglehetősen előnyösen alakulnak.
Ha mikrohullámú sütőben melegítünk/főzünk egy ételt, ahhoz gyakran kevés vagy semennyi folyadék nem kell. Ha például a mikróban készítesz brokkolit, úgy sokkal kevesebb tápanyag távozik belőle, míg ha vízben főzöd, a vízben oldódó benne lévő tápanyagok, például a C-vitamin is kimosódik belőle - ezt a zöldessé váló víz is jelzi. Emellett bármit melegítünk fel mikróban, általában csak pár percbe telik, és nincs is hosszasan nagy hőhatásnak kitéve az adott étel.
Mikrózzunk vagy sem?
Ami a tápanyagokat illeti, összességében tehát abszolút nem rossz döntés mikróban melegítenünk vagy főznünk az ételeket. De akár mellette teszed le a voksod, akár más főzési vagy melegítési módot választasz, fontos, hogy próbáld meg nem túl hosszúra nyújtani az elkészítési időt, vagyis bármit is készítesz, ne főzd vagy süsd túl sokáig, hogy minél több értékes tápanyag maradjon meg benne.
A legfontosabb pedig Whitney Linsenmeyer dietetikus szerint az, hogy sok változatos, finom, tápláló zöldséget, gyümölcsöt és egyéb vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszert fogyasszunk, akár mikróban melegítve, akár párolva, pörkölve, grillezve vagy éppen nyersen. Minél több belőlük, annál jobb! Persze csak egy egészséges határig, a túlevést elkerülve.
Forrás: sciencefocus.com, edition.cnn.com
„Örököljük a generációs félelmeket, amik megmutatkoznak az arcon” - beszélgetés dr. Dalmy Julianna arc- és testelemzővel