Megnéztük a Netflix új sorozatát, Florence Pugh zseniálisan játszik benne
Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valahogy nehezebben indul minden. Ugyanazok a feladatok, amelyek máskor gond nélkül beleférnek a napunkba, sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerülnek, és mintha a legegyszerűbb dolgokhoz is kevesebb energiánk lenne.
Ezeket láttad már?
A nehéz napok azonban az élet természetes velejárói. Nem mindig kell azonnal megoldanunk őket, és nem feltétlenül az a cél, hogy néhány óra alatt újra a régi formánkat hozzuk. Földvári Barbara pszichológus szerint sokszor egészen másra van szükségünk: arra, hogy megálljunk, figyeljünk magunkra, és abból induljunk ki, amire éppen akkor kapacitásunk van.
1. Először álljunk meg
Amikor úgy érezzük, hogy padlón vagyunk, sokan ösztönösen szeretnénk minél gyorsabban kijutni ebből az állapotból. Megoldást keresünk, eltereljük a figyelmünket, megpróbáljuk összeszedni magunkat, vagy egyszerűen csak tovább csináljuk a dolgunkat, mintha semmi sem történt volna. Földvári Barbara szerint azonban éppen az lehet az első lépés, ha nem akarunk azonnal mindent megjavítani. „A padló nem annyira tragikus hely, hiszen még mindig a föld felett vagyunk. Ez nem a pince és egyébként, ha van bennünk kalandvágy, akkor egy dohos és pókhálós pincében is kincsekre bukkanhatunk.”
A pszichológus azt tanácsolja, hogy ilyenkor érdemes időt adni magunknak arra, hogy körbenézzünk ezen a bizonyos padlón, vagyis tudatosan megfigyeljük, mi zajlik bennünk. „Ne keressünk azonnal megoldást, hanem próbáljuk meg tudatosan megfigyelni azt, ami éppen zajlik bennünk. Ne rohanjunk fejvesztve a gyors megoldás után, hanem adjunk időt magunknak arra, hogy megértsük, mi történik valójában.”
Ez azt is jelentheti, hogy felteszünk magunknak néhány egyszerű, de fontos kérdést: Mi nehéz most igazán? Hogyan hat rám ez a helyzet? Van valamennyi szerepem abban, ahogyan érzem magam? És ami talán a legfontosabb: min tudok változtatni, és min nem? Utóbbi különösen lényeges, hiszen rengeteg energiát emészthet fel, ha olyasmit próbálunk irányítani, amire valójában nincs ráhatásunk. „Ez a lelki elsősegély: megállni egy pillanatra és befelé figyelni, meghallani a saját igényeinket, hangunkat.”
Ezért olyan jó érzés takarítani, amikor nehezebb időszakon mész keresztül lelkileg
2. Vegyük komolyan a szervezetünk jelzéseit
Ha azt érezzük, nincs több erőnk, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy gyengék vagy lusták vagyunk. A mindennapi stressz, a folyamatos problémamegoldás, a döntések, az érzelmek szabályozása és a különböző szerepeinkben való helytállás mind terhelést jelenthetnek. Ehhez hozzáadódhat a kevés pihenés és egy-egy megterhelő élethelyzet is; ilyenkor az idegrendszerünk jelezheti, hogy túl sok lett neki a terhelés.
Földvári Barbara egy találó hasonlattal szemlélteti ezt: „Az idegrendszerünk ilyenkor nagyon okosan jelez, figyelmeztet bennünket, hogy elég volt a terhelésből, vegyünk visszább, fogjuk vissza az ingereket, csökkentsük a terhelést, mert felborult az egyensúly és az erőforrásaink merülnek.” A pszichológus szerint érdemes megtanulnunk felismerni ezeket a jeleket. Ha ugyanis időben észrevesszük, hogy túl sok minden nehezedik ránk, még lehetőségünk van változtatni a terhelésen, és az öngondoskodásra, pihenésre helyezni a hangsúlyt.
„Ha ez nem sikerül, akkor a helyzet tovább fokozódik és mint egy túlterhelt áramkör, ami egyszerre működteti a mosógépet, a vasalót és még a sütőt is, egy idő után leveri a biztosítékot, és amit magunkról nem adtunk meg neki. Megszerzi az alvást, az evést, továbbá az ingerek drasztikus csökkentését követeli - ehhez gyakran kapcsolódik levertség és érzelmi kimerültség is.” A nehéz napokon ezért nem még több akaraterőre van szükségünk, hanem pont, hogy kevesebb terhelésre.
3. Ne erőltessük a jókedvet
Amikor rossz a hangulatunk, könnyű beleesni abba a csapdába, hogy minél gyorsabban szeretnénk jobban lenni. Megpróbáljuk felvidítani magunkat, elterelni a gondolatainkat, vagy úgy tenni, mintha nem is lennénk rosszul. A pszichológus szerint azonban nem feltétlenül kell erőltetnünk a gyors javulást.
„Egy nehéz nap átvészelésében számos apró és egyszerű lépés segíthet. 15 perc szünet, egy finom kávé, egy jó könyv, szabadnap, csend vagy bármi, ami könnyen hozzáférhető számunkra és örömet okoz.” A kulcs itt az, hogy ne egy teljes életmódváltást akarjunk végrehajtani egyetlen nehéz napon. Néha egy rövid szünet, néhány nyugodt perc vagy egy számunkra kellemes tevékenység is elég lehet ahhoz, hogy egy kicsit csökkenjen a terhelés.
És az sem baj, ha ettől még nem leszünk rögtön vidámak. „Ne próbáljuk erőltetni a jókedvet, a gyors javulást, és ne tereljük el a figyelmünket. Próbáljunk meg együtt lenni önmagunkkal abban, ami éppen van, és önmagunk legjobb barátjaként gondoskodni magunkról úgy, hogy közben nem tagadjuk el, hogy most éppen nehéz.”
Kimerült vagyok, pedig látszólag nem csináltam semmit, miért van ez?
4. Egy nehéz napon nem kell ugyanúgy teljesíteni, mint egy jó napon
Sokunk számára ismerős helyzet: ha tegnap minden feladatot el tudtunk végezni, akkor ma is elvárjuk magunktól ugyanezt. Ha korábban bírtuk a tempót, akkor úgy érezzük, most is bírnunk kell. Csakhogy a teljesítményünk nem állandó. Ahogy változik az energiaszintünk és a terhelhetőségünk, úgy változik az is, hogy egy adott napon mire van kapacitásunk.
„Az élet könnyebb és nehezebb, örömtelibb és szomorúbb napok váltakozása, a hullámzás teljesen természetes, ilyen az élet valósága és ennek mentén változékony a teljesítményünk is.” A szakértő hangsúlyozza: nem kell minden nap ugyanazt a teljesítményt hoznunk. „Változnak a napjaink, változik az energiaszintünk, az aktuális teherbírásunk és az is, hogy éppen mennyi mindenre van kapacitásunk.”
Egy nehéz nap ezért nem feltétlenül kudarc. Lehet egyszerűen egy olyan nap, amikor kevesebb fér bele. „Mégis gyakran úgy működünk, mintha a tegnapi önmagunkhoz kellene mérnünk a mait: ha tegnap még minden feladattal megbirkóztam, akkor ma is meg kell birkóznom velük, holott ma már nem az az ember vagyok, aki tegnap voltam. Én is folyamatos változásban vagyok - ennek tudatosítása az első lépés.”
Észre sem veszed, és lassan elveszíted önmagad: ezek az energetikai erőszak jelei
5. Az is sokat jelenthet, ha tudod, mikor kérj segítséget
Mindenkinek lehetnek nehéz napjai. Az azonban fontos különbség, hogy ezek az időszakok hogyan illeszkednek a mindennapjaink természetes hullámzásába. „Ha a természetes megszokott hullámzás megszűnik, a nehezebb napok túlsúlyba kerülnek és azt látjuk, hogy a korábban megszokott stratégiáink, jól bevált eszközeink nem működnek, érdemes segítséget kérni.” A szakemberhez fordulás nem feltétlenül csak akkor indokolt, amikor már úgy érezzük, hogy semmit sem tudunk egyedül megoldani. Sokszor éppen azért lehet hasznos, mert egy külső szem olyan összefüggésekre világíthat rá, amelyeket saját magunk nem veszünk észre.
„Ha egy nehéz állapot nem múlik, hanem tartósan velünk marad, ha egyre inkább beszűkíti a mindennapjainkat, vagy ha akadályoz az életünk vezetésében, akkor mindenképpen beavatkozásra van szükség. Sokszor néhány alkalmas közös gondolkodás egy szakemberrel elég lehet ahhoz, hogy észrevegyünk olyan tényezőket és lehetőségeket, amikre egyedül nem láttunk rá.”
Nem kell minden nehéz napot megjavítani
Az egyik legnagyobb megkönnyebbülést az jelentheti, ha elfogadjuk: nem minden rossz napot kell azonnal jó nappá változtatni. Van, amikor a legfontosabb feladatunk egyszerűen az, hogy észrevegyük, mi történik velünk, csökkentsük a terhelést, és megadjuk magunknak azt a gondoskodást, amelyre éppen szükségünk van.
Nem véletlenül nehéz újra megtalálni önmagunkat egy nagy változás után
Földvári Barbara egy Milton H. Eriksonnak tulajdonított gondolattal zárja a beszélgetést: „Nem tudod befolyásolni, hogy milyen lapokat kapsz az élettől, de az rajtad múlik, hogyan játszol velük.” Nem mindig tudjuk megválasztani, mi történik velünk, de kereshetjük azt, hogy az adott helyzetben mire van ráhatásunk, mivel tudjuk támogatni önmagunkat, és mikor van szükségünk mások segítségére. Ahogy a pszichológus fogalmaz: „Érdemes sokat nevetni, megtalálni a mindennapok szépségét és összebarátkozni önmagunkkal.”
