előfizetésem
Hírlevél
Magyar kutatók rájöttek, miért nem használ a gyógyszer sok ízületi betegnek
A sokízületi gyulladás, vagy más néven reumatoid artritisz olyan krónikus autoimmun betegség, amely során az immunrendszer megtámadja az ízületeket, és a betegek fájdalmat, duzzanatot és merevséget tapasztalnak. Magyarországon körülbelül 50–70 ezer embert érint, többségük nő. A Semmelweis Egyetem kutatói azon dolgoznak, hogy feltárják, miként függ össze a depresszió, a dohányzás, az elhízás és az alvászavar a nehezen kezelhető sokízületi gyulladással. Eredményeiket a Nature Reviews Rheumatology és a The Lancet Rheumatology folyóiratokban publikálták.
„Hazánkban elsősorban a kopásos jellegű ízületi betegségek, a sokízületi gyulladás, valamint az egyéb gyulladásos ízületi kórképek fordulnak elő a reumás betegek körében. A korszerű gyógyszeres terápiák megjelenésével a szakterület egyre többet fejlődött a szisztémás immunológiai betegségek kezelésének terén, azonban a hazai ellátásban számos nem-gyógyszeres kezelési lehetőség is a rendelkezésünkre áll, úgy mint például a gyógytorna, valamint gyógyfürdős és fizikoterápiás kezelések.” – mondta el dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának vezetője.
A reumatoid artritiszt alapvetően gyógyszeresen kezelik. A páciensek mintegy egyharmada jól reagál a standard terápiákra, másoknál azonban különféle szteroidkiegészítésekre van szükség. A betegek állapotának változását a szakemberek rendszeresen, objektív mérőszámok alapján követik. Abban az esetben, ha a kezelés nem csökkenti megfelelően a gyulladást, módosítják a terápiát, például emelik a gyógyszer adagját vagy más készítményre váltanak.
Amikor nem a gyógyszer hiánya okozza a szűnni nem akaró fájdalmat
Vannak azonban olyan betegek, akiknél a gyógyszerszedés ellenére is számos panasz fennmarad. A Semmelweis Egyetem kutatása rájuk fókuszált, mivel náluk a hagyományos terápiás módszerek nem hozzák meg a kívánt eredményt. „A betegek körülbelül 10 százaléka valóban gyógyszerrezisztens, a többieknél azonban valamilyen más probléma állhat a háttérben. Előfordulhat például, hogy pszichés tényezők, például a depresszió okozza a panaszok fennmaradását. Azt tapasztaltuk, hogy sok esetben a lelki problémák jelentős szerepet játszanak abban, hogy a betegek továbbra is tüneteket tapasztalnak.”
A depresszióval gyakran együtt jár rossz hangulat, a nem megfelelő minőségű alvás és az alacsonyabb fájdalomtűrő képesség. Ezek a tényezők egy időben jelentkezhetnek az autoimmun eredetű reumás panaszokkal. Ilyenkor objektív gyulladás ugyan nem mutatható ki, és a képalkotó vizsgálatok sem jeleznek jelentős gyulladásos aktivitást, a beteg mégis fájdalmat érez.
Őszintén elmesélem, hogyan változtatta meg a sclerosis multiplex az életemet
„Ez az a betegcsoport, amelynél a depresszió és más pszichés problémák különösen meghatározó szerepet játszanak. Egy olyan modellen dolgozunk, amely hatékonyabban segíthet nekik. Esetükben ugyanis nincs értelme egyre erősebb gyógyszeres vagy biológiai terápiát alkalmazni. Ha a háttérben depresszió áll, annak megfelelő kezelése a reumás panaszokat is enyhítheti.”
A dohányzás szintén fontos kockázati tényező, a dohányzóknál ugyanis nagyobb valószínűséggel alakulhat ki reumatoid artritisz. Ennek oka, hogy a dohányzás olyan sejtszintű változásokat indíthat el a szájüregben és a légutakban, amelyek téves jelzéseket küldenek az immunrendszernek, hozzájárulva az autoimmun folyamatok kialakulásához.
Így gyógyulhatunk
„Az új megközelítéssel is betegenként eltérő, hogy mennyi idő alatt következhet be javulás. Nem zárható ki a gyors hatás sem, de van, amikor néhány hét vagy hónap alatt javul a páciens állapota.” - mondja a szakember, hozzátéve, hogy a reumatoid artritisz kialakulásában genetikai hajlam is szerepet játszhat. Az egészség megőrzése érdekében sokat tehetünk a dohányzásmentes életmóddal, de a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak a megelőzésben.
„Ne dohányozzanak, éljenek aktív, kiegyensúlyozott életet, és lehetőség szerint mediterrán jellegű, vegyes étrendet kövessenek. Ha pedig a kéz vagy a csukló ízületeiben huzamosabb ideig fennálló fájdalmat tapasztalnak, forduljanak reumatológushoz.”
A kutatócsoport a következő lépésben a mesterséges intelligencia segítségét is bevonja a vizsgálatokba: azt szeretnék feltárni, hogy milyen folyamatok zajlanak az agyban a reumatoid artritiszben szenvedő pácienseknél. „Összefüggéseket keresünk a vérben található biomarkerek, az immunsejtek aktiválódása és az ízületi betegség között. Jelenleg ezen kapcsolatok feltárásán dolgozunk. Emellett személyre szabott kezelési terveket is szeretnénk kidolgozni, hogy a betegség lefolyása minél hatékonyabban kontrollálható legyen.”
