előfizetésem
Hírlevél
Egy Stockholmban élő magyar elárulta, mennyibe kerül az élet a svéd fővárosban
Magas életszínvonal, gyönyörű természet és skandináv életérzés – Svédország sok magyar számára vonzó úti cél, de egészen más képet mutat, amikor már nem turistaként érkezünk az országba. Ilyenkor felmerül bennünk, hogy vajon mennyibe kerül egy albérlet, mennyit visz el egy havi bevásárlás, és milyen fizetés kell ahhoz, hogy kényelmesen meg lehessen élni? Most egy 12 éve ott élő magyar idegenvezető segítségével néztük meg, mennyibe kerül valójában az élet a svéd fővárosban.
Egy kávé közel 2000 Ft, egy mozijegy 6000 Ft, egy albérletért pedig akár 650 ezret is elkérhetnek Stockholmban – mégis rengeteg magyar szeretne kiköltözni Svédországba, amiről általában a gyönyörű természeti tájak, a magas életszínvonal, az erős jóléti rendszer és a skandináv életérzés jut eszünkbe. De vajon mennyibe kerül ott valójában az élet, ha már nem turistaként járjuk a várost? Olvasónk, Zsófi, a Stockholmi Kalandok idegenvezetője 12 éve él kint, most pedig elmesélte, mennyibe kerülnek a hétköznapok, mennyi pénz kell a kényelmes élethez, és miért nem tudja már elképzelni, hogy valaha hazaköltözzön Magyarországra.
Kamaszként azt mondta: soha többé Svédország
Zsófi számára Svédország már a kiköltözése előtt sem volt ismeretlen, gyerekkorában ugyanis többször járt az országban a kint élő nagynénjénél, gimnazistaként pedig egy uppsalai középiskolában is tanult egy ideig. Akkor azonban egyáltalán nem szeretett bele az északi életbe, sőt! „Kamaszként azt mondtam: soha többet Svédország! Az élet azonban, ahogy az lenni szokott, átírta a terveimet. Tizenkét évvel ezelőtt úgy alakult a csillagok állása, hogy egy új párkapcsolat és az akkori magyarországi helyzet ismét Svédország, azon belül is Stockholm felé sodort.”
Ezúttal viszont már hosszú távra tervezett. Miután elintézte a szükséges papírokat, a kisfiát is magához költöztette, aki Stockholmban kezdte a második osztályt. Bár egyáltalán nem beszélt svédül, Zsófi szerint az iskolában gyorsan befogadták, és még egy magyarul és svédül beszélő tanárt is szereztek neki, hogy könnyebben beilleszkedjen. De az egészségügyben is hasonló élménye volt:
amikor szükségük volt rá, kérés nélkül biztosítottak nekik tolmácsot.
Ma már azonban Zsófi segít más magyaroknak közelebb kerülni a svéd hétköznapokhoz: a Stockholmi Kalandok idegenvezetőjeként turistáknak mutatja meg a várost. „A kirándulásaim alapvetően három fő irányvonalra épülnek: Stockholm belvárosa (gyalogosan, hajóval és villamossal járjuk be a várost), Drottningholm–Sigtuna (ami maximum 4 fős csoportoknak ajánlott, mert autóval közlekedünk), illetve Sigtuna–Uppsala (ami szintén autós kirándulás). De nálam igazából nincs kőbe vésett útvonal, minden túrámat az adott társasághoz, az érdeklődésükhöz és az aznapi hangulathoz igazítom” – mondja a Zsófi, aki különböző Svédországot érintő kérdések megoldásában is szívesen segít, mint például mit érdemes megnézni, hova érdemes menni, hol érdemes enni, vagy éppen hogyan lehet igazán jól megélni Stockholmot néhány nap alatt.
Egy hétig úgy éltem, mint egy svéd, ilyen hatással volt az életemre 7 nap
„A célom, hogy ne csak végig járjuk a látnivalókat, hanem egy kicsit megmutassam azt a Stockholmot is, ahogyan én, helyiként látom.” Zsófi szerint Stockholm évről évre népszerűbb a magyar turisták körében, a Covid után pedig különösen megnőtt az érdeklődés a város iránt. Sokan egyébként nemcsak magára a városra, hanem arra is kíváncsiak, hogyan élnek valójában a svédek. „Nagyon sok magyar vendégem mondja a túra végén, hogy ’ide legszívesebben én is kiköltöznék’. Sokan beleszeretnek abba a nyugodtabb, természetközeli életbe, amit itt megtapasztalnak. A svéd lagom életérzés (vagyis, hogy semmit nem kell feltétlenül túlzásba vinni, meg lehet találni az egyensúlyt) sokak számára nagyon vonzó.”
Turistaként persze, könnyű beleszeretni Stockholmba, mert nagyon szép és vonzó város. Egy kiköltözés után viszont rögtön felmerül a kérdés: hol és mennyiért lehet lakni?
Lakást találni nehezebb, mint gondolnánk
„Amikor a magyar vendégeimmel elkezdjük kivesézni, hogy mennyibe kerül az élet Stockholmban, mindig érdekes beszélgetések alakulnak ki. Nekem is rá kellett jönnöm az elmúlt évek során, hogy annyira elszaladtak az árak Magyarországon, hogy sok mindenben már közel sincs akkora különbség, mint néhány évvel ezelőtt.” A lakhatás viszont továbbra sem olcsó Stockholmban. Egy szoba kb. havi 5000–8000 svéd koronáért (kb. 162–260 ezer forintért) bérelhető, míg egy önálló lakásért mérettől és elhelyezkedéstől függően akár 10–20 ezer koronát (kb. 324–649 ezer forintot) is elkérhetnek.
Ehhez jön az áram, az internet, a televízió, a szemétszállítás, a lakásbiztosítás és még néhány egyéb rendszeres kiadás, amelyek együtt akár további 1000–6000 koronát (kb. 32–193 ezer forintot) is kitehetnek havonta. Persze, sok múlik azon, hogy mi van benne a lakbérben, mert ez jelentősen befolyásolja az árak alakulását. Ahogyan az is, milyen lakásról is beszélünk: Stockholmban az első kézből bérelt lakásokra (förstahandskontrakt) a Bostadsförmedlingen adatai szerint 8 éves (!) várólista van, ami egészen megdöbbentő. De ez nem jelenti azt, hogy addig nem lehet lakást találni: másodkézből (andrahandskontrakt) ez a folyamat jóval gyorsabban megy, viszont sokkal drágább.
A békéscsabai nő kislányként Baliról álmodott, végül egy indonéz képviselő felesége lett
Az élelmiszereknél viszont Zsófi maga is meglepődik, amikor a magyar vendégeivel összehasonlítják az árakat. „Öt-hat évvel ezelőtt például az élelmiszeráraknál még sokkal látványosabb volt a különbség, ma már kevésbé érzem ezt.” Saját háromfős családjuk élelmiszerre és háztartási cikkekre kb. havi 12–13 ezer koronát (kb. 389–422 ezer forintot) költ. Telefonra és internetre együtt kb. 800 koronát (kb. 26 ezer forintot) fizetnek. Náluk az autózás is jelentős tétel, mivel mindhárman autót használnak. Egy liter benzin kb. 17 korona (kb. 560 forint), a dízel pedig 21,90 korona (kb. 710 forint).
Autóra azonban Stockholmban nincs feltétlenül szükség: busszal, metróval, villamossal, vonattal, sőt, bizonyos helyekre még hajójáratokkal is lehet közlekedni. A 30 napos felnőtt Storstockholms Lokaltrafik, azaz a stockholmi tömegközlekedési bérlet 2026 második felében az ideiglenes kedvezmény miatt 530 koronába (kb. 17 ezer forintba) kerül.
Étterembe járni más kategória
Ami Zsófi szerint a lakhatás mellett jóval drágább Svédországban, mint Magyarországon, az a vendéglátás. Egy sima kávé kb. 40–60 korona (kb. 1300–1950 forint), egy átlagos éttermi főétel pedig fejenként kb. 150–350 korona (kb. 4900–11 300 forint). Ha már valamilyen italt vagy desszertet is rendelünk, akkor könnyen lehet 400–600 korona (kb. 13–19 ezer forint) a számla fejenként. Az éttermezés tehát jól megdobhatja a havi költségeket, könnyen elrepülhet pár száz korona havi egy éttermezéssel is. De vajon mennyi pénzből lehet kényelmesen megélni Stockholmban, ha néha azért meg akarunk engedni magunknak egy-egy ilyen estét?
„Egyedülállóként nagyjából havi 25–30 ezer koronából már ki lehet jönni, ha valaki nem luxus életet él, odafigyel a kiadásaira, és sikerül egy kedvezőbb árú lakást vagy szobát találnia. Ha azonban egy saját lakást bérel, akkor inkább a 30 ezer korona feletti havi kiadással számolnék.” Ez kb. 811–973 ezer forintot jelent havonta. Ebből 10–15 ezer korona (kb. 324–487 ezer forint) mehet el lakhatásra, 4000–5000 korona (kb. 130–162 ezer forint) élelmiszerre és a többi háztartási dologra, 1500–2500 korona (kb. 49–81 ezer forint) pedig rezsire, biztosításra és más havi kiadásokra.
Lakásbérlés helyett kishajót vett, ma a vízen él egy magyar lány Londonban
Étteremre, kávézásra, szórakozásra és programokra pedig ahogyan korábban már említettünk, azért szánni kell pénzt, havi 3000–5000 koronával (kb. 97–162 ezer forinttal) lehet számolni. „Így nagyjából 25–30 ezer korona körül jön ki egy olyan havi összeg, amiből már nemcsak a legszükségesebbekre futja, hanem marad valamennyi kikapcsolódásra is. Nettó 30 ezer korona alatt viszont már oda kell figyelni a kiadásokra. Nettó 35 ezer koronánál van az a pont, mikor egy egyedülálló ember már egészen kényelmesen meg tud élni Stockholmban.”
A hivatalos statisztikák szerint 2025-ben Svédországban az átlag havi fizetés 38 300 korona (kb. 1,24 millió forint) volt, Stockholm régiójában pedig 48 300 korona (kb. 1,57 millió forint) körül alakult a bruttó átlagfizetés. Zsófi szerint azonban nem arról van szó, hogy Svédországban mindenki gazdag lenne.
„A svéd fizetések összességében kompenzálják a magasabb megélhetési költségeket, de azért nem úgy kell elképzelni, hogy itt mindenki sokkal több pénzt tud félretenni, mint Magyarországon. Ami szerintem igazán nagy különbség, az nem feltétlenül az, hogy mennyivel több pénz marad hó végén, hanem az élet kiszámíthatósága. Szerintem ez az egyik legnagyobb különbség. Nem azt mondanám, hogy Svédországban mindenki gazdagabb. Inkább azt, hogy a magasabb fizetések és a jóléti rendszer együtt nagyobb anyagi biztonságot tudnak adni. És számomra ez sokszor fontosabb, mint az, hogy hónap végén pontosan hány koronával több marad a számlámon.”
A beilleszkedés viszont már más kérdés. „A svédek nagyon kedvesek, udvariasak és segítőkészek, de ettől nem engednek közel magukhoz azonnal. Azt vettem észre, hogy itt a barátságok kialakulása sokkal lassabb folyamat. A svédeknek megvan a saját köre. Idő kell ahhoz, hogy valakit igazán beengedjenek. Olyan igazi svéd barátságot ezért a mai napig nem kötöttem.” Zsófi mégsem érzi barátságtalannak őket. Azt mondja, Svédországban inkább másként működnek az emberi kapcsolatok:
nem feltétlenül elegyednek hosszú beszélgetésbe egy idegennel, viszont amikor valakinek valóban segítségre van szüksége, akkor lehet rájuk számítani.
A lagom életérzés (vagyis, hogy semmit nem kell túlzásba vinni és meg lehet találni az egyensúlyt) viszont az évek alatt rá is nagy hatással volt. „Nem kell mindig mindent túlzásba vinni. Sem a munkát, sem a pénzköltést, sem azt, hogy állandóan csináljunk valamit. Meg lehet találni az egyensúlyt a munka és a magánélet között, nem kell bűntudatot érezni azért, amikor az ember egyszerűen csak pihen.”
A skandináv karácsony több, mint egy IKEA-s csomagolópapír, az északi hagyományokat bárki megirigyelné
Mindezek mellett Svédország természetközeli életét is megszerette. „Stockholmban szinte bárhol vagyunk, valahogy mindig közel van a víz vagy a természet. Az ember megtanulja értékelni az egyszerű dolgokat is: egy erdei sétát, egy kávét a teraszon, egy nyugodt hétvégét. Ma már sokkal jobban tudok lassítani, mint amikor Magyarországon éltem.” Persze, 12 év sem volt elég ahhoz, hogy minden svéd szokást megszeressen. A skandinávok konfliktuskerülésével a mai napig nehezen tud mit kezdeni, mert magyarként túl őszintének és egyenesnek érzi magát hozzájuk képest. „Én pedig néha azt gondolom: mondjuk ki, beszéljük meg, és lépjünk tovább!”
12 évvel a költözés után
Hogy Zsófi az elmúlt évek tapasztalatával is újra meghozná-e ugyanazt a döntést, mint 12 évvel ezelőtt? „Igen. Ha ma kellene meghoznom ezt a döntést, újra kiköltöznék, ebben biztos vagyok. Őszintén szólva, 12 év után már azt sem igazán tudom elképzelni, hogy egyszer hazaköltözzek Magyarországra.” Mert bár Magyarországhoz továbbra is kötődik, hiszen ott él az édesanyja és több barátja is, az otthona ma már Svédország. Itt van a családja, itt nőtt fel a gyermeke, és itt építette fel nulláról a vállalkozását is.
És hogy mit üzenne azoknak, akik Svédországba vágynak? „Azt mondanám, hogy ne csak Svédország szép oldalát lássák. Érdemes úgy belevágni a költözésbe, hogy tudják: egy új országban teljesen a nulláról kell újraépíteni az életet. Idő kell a barátokhoz, a kapcsolatokhoz, a munkához és ahhoz is, hogy valóban otthont varázsoljanak a külföldből. Nekem viszont már itt van az életem, nem tervezek innen elköltözni.”
