21 évesen rákot diagnosztizáltak nála, Thuróczy Bertalan ma a hosszú élet titkát kutatja

31 perce
Thuróczy Bertalan
Thuróczy Bertalant daganatos betegségből való gyógyulása ösztönözte arra, hogy a longevity-t kutassa
Fotó: Máth Kristóf

Egy daganatos betegség hatására radikálisan megváltozott az élete. Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, longevity-kutató, író, atléta gyógyulása óta azon dolgozik, hogy az egészséges, hosszú élet titkait kutassa, és eszközökkel segítse azokat, akik tudatos, minőségi életre vágynak.

Gyerekkori álma volt, hogy mérnök legyen. A későbbi egyetemi évei alatt kapott diagnózis alapjaiban változtatott meg mindent körülötte, és egyben felnyitotta a szemét, hogy ideje másként tekinteni az életére.

A diagnózis mindent átírt

Rákóczifalváról, egy Szolnok melletti kis faluból származom – kezdi történetét Berci. – Gyerekkori álmom volt, hogy mérnök lehessek. A tanulás számomra kitörési lehetőséget jelentett a kukoricakapálásból, dinnyeszedésből és egyéb klasszikus nyári munkákból. A gimnázium éveim alatt a matek, fizika, biológia, kémia – a természettudományok kezdtek igazán érdekelni, és ezzel együtt tágult a látásmódom is: izgatott, hogyan működik a világ, az emberi szervezet.

Ez az irány egyre jobban vonzott, így a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karára készültem. Eleinte az áramkörök, kütyük, programozás világa ragadott magával. Már egy éve jártam az egyetemre, amikor jött a diagnózis: daganatot találtak a szervezetemben.

Nehéz volt szembesülnie a ténnyel, hiszen korábban egészségesen élt, sportolt, nem dohányozott, nem ivott – ahogy ő fogalmaz: nem élt bulis életet –, ennek ellenére mégis egyik napról a másikra közölték vele, hogy műtétre van szükség. Később a CT-vizsgálat eredménye alapján kiderült, hogy a nyirokcsomókban – a hasban, a nyakban, de még a tüdőben is – áttétek vannak. Ezután kemoterápiás kezeléseket kapott, huszonegy évesen ez mentette meg.

Út a bioszenzorok világába

A betegség leküzdése még jobban megerősítette Berciben, hogy legalább száz évig szeretne élni.

A gyógyulása után az orvosbiológiai mérnöki karon folytatta tovább a tanulmányait a BME és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem közös képzésén. „Saját ötleteken alapuló bioszenzorokat kezdtem tervezni és programozni. Már akkor is használtam mesterséges intelligenciát, amikor ez még nem volt ennyire »divatos«. Különböző élettani folyamatok előrejelzésén dolgoztam: mesterséges intelligenciát fejlesztettem, áramköröket terveztem, és ezeket magamon is teszteltem. Innen indult el az utam a bioszenzorok világába.

Magyar származású életmódorvos árulta el a hosszú élet aranyszabályait

Magyar származású életmódorvos árulta el a hosszú élet aranyszabályait

A következő nagy ugrás a szakmai és tudományos pályán a longevity tudománya lett – a hosszú, egészséges élet témája –, amelybe Berci tavaly kezdte el mélyen beleásni magát doktori képzése során. Mostanra pedig ott tart, hogy harmincegy évesen már kutatja is a témát. „Orvosbiológiai mérnökként főállásban longevitykütyükkel, bioszenzorokkal és viselhető eszközökkel foglalkozom. Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval együtt dolgozom ezen a területen. Ő nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is ismert és elismert kutatója a digitális egészségügynek, beleértve a longevity technológiával kapcsolatos témákat is.”

Az egészségért dolgozni kell

Berci a betegsége után úgy érezte, hogy kapott egy második esélyt az élettől. Megtapasztalta, mennyire végesek az idővel és a figyelemmel kapcsolatos erőforrásaink. „A betegség ráébresztett, hogy az időm értékes, nem szabad elpazarolni. Ez volt az egyik oka annak is, hogy megírtam az önéletrajzi könyvemet Futni, hinni, élni címmel. Azáltal, hogy újra átéltem, megfogalmaztam és leírtam a történetet, dolgoztam magamon is. A másik célom pedig az volt, hogy segítsek azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, ne érezzék magukat egyedül, és lássák, hogy van kiút.

Berci második könyve, a Super sapiens már a longevity témáját járja körbe. Úgy gondolta, ha már kapott egy ekkora pofont az élettől, akkor talán tud segíteni abban, hogy másoknak ne kelljen megvárni egy ilyen traumát ahhoz, hogy felismerjék: az egészség nem alapértelmezett dolog, azért nap mint nap tennünk kell.

Ebben a könyvben megosztottam azt a tudást és tapasztalatot, amit az elmúlt évek során szereztem – olyan eszközöket, szolgáltatásokat, módszereket próbáltam ki, amelyek közül sok ma már elérhető Magyarországon is. Rengeteg személyes történetet szőttem bele, a történetmesélés mellett tudománykommunikációs szempontból is szerettem volna értéket adni, hogy az olvasó képes legyen kézbe venni az egészsége irányítását” – magyarázza.

Thuróczy Bertalan második könyve, a Super sapiens a longevity témáját járja körbe
Fotó: Máth Kristóf

Jól gazdálkodni az idővel

A hosszú élettel kapcsolatos kutatásai során egyre inkább arra jön rá, hogy nem feltétlenül az életévek számát kell meghosszabbítanunk, hanem sokkal inkább meg kell tanulnunk jól gazdálkodni azzal az idővel, amit kaptunk.

Számára nem az a kérdés, hogy mennyi ideig élünk, hanem hogy milyen minőségben tesszük azt.

Élünk-e valóban, vagy csak létezünk? A longevityhez kapcsolódó kutatásai során nemcsak az élettel, hanem a halállal, az elmúlással és annak kulturális, valamint biológiai aspektusaival is foglalkozik. Dr. Meskó Bertalannal a longevity tudományában világszintű szakértői paneltudást gyűjtöttek össze, bízik benne, hogy hamarosan megoszthatják a nyilvánossággal az első közös tudományos publikációjukat. Szerinte ez a téma rendkívül összetett ahhoz, hogy egyetlen aspektusból tekintsünk rá.

„Nem kizárólag arról szól, hogy mit együnk, hogyan aludjunk, mennyit mozogjunk – hanem arról is, hogy hogyan gondolkodunk ezekről. Hozzátartoznak a kulturális, pszichológiai és akár evolúciós nézőpontok is, mert csak akkor érthetjük meg igazán, mit jelent a teljes élet, ha az egész képet látjuk.”

Új típusú megközelítés

A szenzoros okoskesztyű fejlesztése rendkívül hasznos lehet azoknak, akiket Raynaud-szindróma érint, és a betegség rendkívül kellemetlen tüneteivel kell nap mint nap megküzdeniük. „A daganatos betegségem utókezeléseként kialakult egy szövődmény, úgynevezett Raynaud-szindróma, ami egy perifériás keringési rendellenesség. Magyarországon több száz ezer, világszerte pedig több millió embert érint. A betegség lényege, hogy hideg vagy stressz hatására az ujjak vérellátása érgörcs miatt hirtelen lecsökken, ami hosszú távon akár fekélyekhez vagy súlyos esetben amputációhoz is vezethet. Jelenleg erre a problémára nincs igazán hatékony gyógyszeres kezelés.

Érintettsége, mérnöki háttere és a kíváncsisága vezetett oda, hogy fejleszteni kezdett egy digitális egészségügyi megoldást. „Ez a kesztyű különféle bioszenzorokkal méri a véroxigénszintet, pulzust, bőrhőmérsékletet, stressz-szintet és a környezeti hőmérsékletet is, mindezt közvetlenül a kézfej és az ujjak környékén.

Magyarországon erre még nem volt példa, közösen vezeti kórházát az orvosházaspár

Magyarországon erre még nem volt példa, közösen vezeti kórházát az orvosházaspár

A rendszer lényege, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló gépi tanuló algoritmus segítségével a kesztyű képes előre jelezni a kóros érszűkületi állapotot, még mielőtt a felhasználó egyáltalán érezné azt. Így időben képes aktiválni a megelőző mechanizmusokat, például a fűtést, hogy megelőzze az érgörcs kialakulását.

Ez egy új típusú megközelítés: nem a tünetek után rohanunk, hanem előre dolgozunk, miközben mellőzhetjük a gyógyszereket, amelyek ebben az esetben amúgy sem igazán hatékonyak. Ez a megoldás nemcsak Raynaud-szindrómás betegeknek, hanem más perifériás keringési problémákkal élőknek is komoly segítséget nyújthat a jövőben.

Személyre szabva

A digitalizáció, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia már a mindennapjaink része. Berci szerint, ha célirányosan, az egészségünk érdekében használjuk a különböző digitális eszközöket, akkor nemhogy elidegenítenének, hanem közelebb visznek önmagunkhoz.A technológia – különösen a mesterséges intelligencia – segíthet például az egészségünk folyamatos monitorozásában vagy olyan korai jelek felismerésében, amelyeket bármennyire is fi gyelünk magunkon, nem biztos, hogy észrevennénk.

Berci például folyamatos vércukormonitorozó eszközt használ, ami pontosan megmutatja, hogyan reagál a szervezete egy-egy étkezésre. Szerinte ennek segítségével sokkal tudatosabban tudja optimalizálni a táplálkozását. A mesterséges intelligencián alapuló alvásmonitorozó szenzoros gyűrűjének is nagy hasznát veszi, ami már képes előre jelezni egy esetleges túledzettségi állapotot; hosszútávfutóként ez különösen hasznos számára.

Ugyanez igaz a mentális megterhelésre is, a gyűrű például méri a szívfrekvencia-variabilitást, ami viszszajelzést ad arról, hogy mennyire vagyok kipihent vagy épp túlterhelt. Ezekben az eszközökben már bőven benne van a mesterséges intelligencia, a felhasználói adatok és az algoritmusok, amelyek személyre szabott visszajelzéseket adnak.”

A magyar állatorvos története, aki az afrikai szavannán is életet ment

A magyar állatorvos története, aki az afrikai szavannán is életet ment

Új szokások, tudatosság

A kemoterápiás kezelések után évekig küzdött azzal, hogy helyreállítsa a bélbaktériumait: sem étrendi változtatással, sem klasszikus vizsgálatokkal nem jutott előre. Végül a genetikai szekvenálás és mikrobiomanalízis alapján sikerült beazonosítani, hogy pontosan mely baktériumokat kell visszatelepíteni, és melyeket kiirtani a szervezetéből.

Elmondása szerint számára az olvasás és a podcast-hallgatás volt az a két dolog, ami igazán segített elindulni a tudatosság útján. „Az a legnagyobb kihívás, hogy nem vagyunk azzal megfelelően tisztában, hogy némi tudatossággal mennyi mindent tehetnénk magunkért. Automatikusan, a szokásaink szerint kialakított normák szerint eszünk, alszunk, reagálunk, és (jobb esetben) csak később jövünk rá, hogy ezek a minták talán nem is a saját döntéseink, hanem megszokásból vagy tudattalan hatásokból erednek.

Berci úgy véli, aki képes ezeket felismerni, annak máris megnyílik a lehetőség a változtatásra, ezért is fontos, hogy olvassunk, hallgassunk, tanuljunk. Ne akarjunk mindent egy nap alatt megváltoztatni, szerinte elég, ha egy-egy apró szokáson kezdünk el dolgozni, mert ahogy az egyik kedvenc idézete szerint: „a hosszú távú változást nem az egyszeri nagy döntések hozzák, hanem a kis lépések következetes ismétlése.”