Egy fárasztó, meleg nyári nap után szinte mindannyian abban reménykedünk, hogy legalább estére jön egy kis felfrissülés, leülhetünk a teraszon egy pohár limonádéval, végre ki lehet nyitni az ablakot, és hűvösben aludni. Csakhogy gyakran csalódnunk kell – úgy érezzük, este sem hűl le erőteljesebben a levegő. De vajon mi az oka ennek, és mire számíthatunk a jövőben?
Ezeket láttad már?
A 20 °C fölött maradó éjszakák, vagyis az úgynevezett trópusi éjszakák mára egyre gyakoribbá váltak, és nem csupán kényelmetlenek: a szervezetünk pihenése és a hőstressz szempontjából is komoly kihívást jelenthetnek - hívja fel rá a figyelmet az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak, Kis Annának és Pongrácz Ritának a másfélfok.hu-n megjelent elemzése, amelyben a szakemberek arra is kitértek, mire számíthatunk a jövőben.
A hőingás nőtt, de most megtorpanhat
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, valamint Pongrácz Rita meteorológus és hidrológus, szintén a földtudományok doktora és az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa elemzésükben a napi hőingás Magyarországon tapasztalható változásait vizsgálták – és meglepő következtetésekre jutottak.
Rámutattak többek közt arra, hogy bár a napi hőingás – vagyis a napi maximum- és minimumhőmérséklet közötti különbség – az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt, ez a trend most megtorpanni látszik. Mint írják, maga a hőingás mutató eddig kevesebb figyelmet kapott, pedig például ökológiai, mezőgazdasági és az emberi egészség szempontból is meghatározó lehet, hogy milyen mértékű hőmérsékleti ingadozásokkal kell nap mint nap szembenéznünk.
A 20. század második felétől egészen a közelmúltig – különösen áprilisban és a nyári hónapokban – egyértelmű növekedés volt megfigyelhető. Ennek legfőbb oka a nappali maximumhőmérsékletek jelentős emelkedése volt, miközben az éjszakai minimumok még viszonylag alacsony szinten maradtak.
10 jel, ami mini stroke-ra utalhat, és soha nem szabad figyelmen kívül hagyni
Most azonban változni látszik a helyzet. „Nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat” – emelik ki a szerzők. Vagyis már nemcsak a nappalok forrósága, hanem az éjszakai enyhülés hiánya is komoly problémát jelenthet.
Délkelet-Magyarország vezet a hőingásban
A kutatás szerint a legnagyobb napi hőingás augusztusban fordult elő, országos átlagban 12,9 °C-kal, míg télen – különösen decemberben – mindössze 6 °C körüli értékeket mértek. Az extrém különbségek sem ismeretlenek: a valaha mért legnagyobb napi hőingást 2022. március 24-én Szécsényben regisztrálták, ahol a hőmérséklet egyetlen nap alatt -7,5 °C-ról 23,6 °C-ra ugrott – ez 31,1 °C-os különbség volt.
A térképes elemzések alapján kiderült, hogy a legnagyobb növekedést áprilisban tapasztalták (országos átlagban 1,4 °C), míg a nyári hónapokban 1 °C körüli volt az emelkedés. Regionálisan a legnagyobb változás Délkelet-Magyarországon történt.
A melegebb éjszakák komoly kihívást jelenthetnek
Mint írják, a napi hőingás változása – definíciójából adódóan – a maximum-, illetve minimumhőmérséklet változásával áll összefüggésben. Amennyiben a maximumhőmérséklet nagyobb mértékben emelkedik, mint a minimumhőmérséklet, úgy a napi hőingás is növekszik, míg ha a minimumhőmérséklet emelkedése a jelentősebb, a napi hőingás csökken.
A következő évtizedekben a hőingás a szakemberek szerint alig fog változni, mert a maximum- és minimumhőmérséklet várható emelkedése nagyon hasonlóan alakul. Ez a látszólag stabil helyzet azonban új kihívást jelent: a melegebb éjszakák egészségügyi szempontból komoly megterhelést okozhatnak.
A vizsgált időszakban például júliusban a leggyakoribb nappali csúcs az 1970-es években 26–27 °C volt, míg az utóbbi években már 29–30 °C, sőt 36 °C fölötti értékek is megjelentek. Az éjszakák is melegebbek: a hajdani 13–14 °C-os minimumokat ma már gyakran 16–17 °C vagy annál magasabb értékek váltják, és egyre több az olyan éjszaka, amikor 22 °C fölé emelkedik a minimumhőmérséklet.
Meglepő felfedezés: 2 órán belül csökkentheted a vérnyomásodat ezzel az egyszerű étrendváltással
Tavaly már 18 trópusi éjszaka volt
A HungaroMet Zrt. adatai szerint az 1991–2020 közti időszakban országos átlagban évente 4 trópusi éjszaka fordult elő. Ehhez képest 2024-ben – ami eddig a valaha mért legmelegebb év volt – már 18 ilyen napot regisztráltak. És ez még csak a kezdet lehet.
A klímamodellek szerint a 21. század végére akár 4 °C-kal is emelkedhet a nyári maximumhőmérséklet, amennyiben a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem csökken érdemben. Kis Anna és Pongrácz Rita szerint azonban: „Ha azonnali kibocsátáscsökkentésbe kezdenénk, a maximumhőmérsékleti értékek gyakorlatilag nem változnának”.
Mit tehetünk?
A megoldás nem egyszerű, de világos: sürgős és hatékony üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentésre van szükség – globális és hazai szinten is. Ha pedig időben cselekszünk, az ELTE meteorológusai szerint a legrosszabb forgatókönyv elkerülhető, és mérsékelhető a nyári hőhullámok és a trópusi éjszakák gyakoriságának növekedése.
