Probiotikum vagy almaecet? Kiderült, melyik tesz jobbat a bélműködésnek
„Reggelente igyál egy kis almaecetet!", „Ne feledkezz meg a probiotikumokról!" - halljuk általában ezeket a mondatokat akkor, ha emésztőrendszeri problémákkal, például puffadással vagy székrekedéssel küzdünk. Na, de melyik a leghatékonyabb megoldás a kettő közül?
Ezeket láttad már?
Az emésztőrendszeri problémákat jellemzően mi magunk is tudjuk enyhíteni. Mindenekelőtt érdemes, amennyire csak lehet, kiiktatni a stresszt az életünkből, valamint jobban odafigyelni az étrendünkre. Kúraszerűen alkalmazható akár az almaecet és valamilyen probiotikum is. Melyiket érdemes alkalmazni inkább a bajok esetén? Eláruljuk.
Mindkettő nagyon hasznos
A bél egészsége szempontjából az almaecet és a probiotikumok is tartalmaznak jó baktériumokat, amelyeknek a bélrendszernek szüksége van. Az almaecet normál adagban, kúraszerűen fogyasztva általában nem okoz mellékhatásokat, ám a probiotikumok mellett talán még több érv szól: már számtalan kutatás bizonyította jótékony hatásait.
Az almaecet jótékony hatásai és hátrányai
Az almaecet általában ecetsavat tartalmaz, amely hasonlóan a probiotikumokhoz, elősegíti a jó baktériumok elszaporodását a bélben. A szakemberek megállapították, hogy segíthet megszabadulni az emésztési problémákat okozó mikroorganizmusoktól (például a Bacillus subtilistől és a Candida albicanstól). Más kutatók pedig arra jöttek rá, hogy az almaecetben található sav segít savasabbá tenni a gyomor-bél traktust, ami javíthatja az emésztést. Ugyanakkor, ha nincsenek problémáink, akkor túlzott savasságot is okozhat.
Hátrányai közé tartozhat tehát a túlzott savasság, amely gyomorirritációhoz, fogérzékenységhez, zománckárosodáshoz, torok- vagy bőrirritációhoz vezethet. Az almaecetet használat előtt hígítsuk vízzel, úgy kevésbé lesz savas.
Egyél nap mint nap ezekből az ételekből, hogy elkerüld a krónikus gyulladást
A probiotikumok jótékony hatásai és hátrányai
A gyomor-bél traktus tele van mikroorganizmusokkal, amelyek közül néhány jó, néhány pedig rossz. Ezeknek a tevékenysége és mennyisége hatással lehet az általános egészségi állapotunkra és bizonyos betegségekre. A probiotikumok úgy segítenek, hogy több „jó” organizmust juttatnak ide. Így megelőzhetik a hasmenést és a székrekedést és javíthatják a gyomor-bél traktus általános működését.
Egyes tanulmányok szerint segíthetnek olyan bélbetegségek kezelésében is, mint a gyulladásos bélbetegség (IBD), a hasmenés és az irritábilis bél szindróma (IBS). Szerencsére az egészséges embereknél a mellékhatások ritkák: olyan tüneteket okozhatnak esetleg, mint a puffadás és a hasfájás.
Szerencsére tehát a probiotikumok biztonságosan fogyaszthatóak. Súlyos betegség vagy immunhiány esetén azonban károsak lehetnek, növelhetik a baktériumok vagy gombák által okozott súlyos vérfertőzések kockázatát. Ha probiotikum szedésén gondolkodunk, érdemes háziorvosunkkal konzultálni.
Lehet a kettőt együtt alkalmazni?
Felmerülhet a kérdés, vajon érdemes-e a kettőt együtt alkalmazni. A Health azt írja, erre nincs különösebb szabály, nyugodtan kipróbálhatjuk együtt is őket. Az almaecetet például adhatjuk salátákhoz, öntetekhez, remekül illik hozzá például a juharszirup, a fokhagyma, a mustár, a só és a bors, ugyanakkor étrendkiegészítőként is bevihetjük szervezetünkbe.
A szakemberek azt javasolják, fogyasszunk fermentált ételeket is, például joghurtot, kimchit és savanyú káposztát, mert magas probiotikum-tartalommal rendelkeznek. Szedhetünk probiotikus kiegészítőket is, ezek különböző organizmus-törzseket tartalmaznak. Mindegyik törzs másként segít, ezért érdemes előtte háziorvosunkkal konzultálni róla, nekünk melyik az ideális.
