Ebben az életszakaszban sokat számít a pszichológus szerint, ha többet alszunk hétvégén
Sokszor hallhattuk már, hogy a hét minden napján érdemes nagyjából ugyanabban az időben lefeküdnünk és felkelnünk, 7-8 óra alvással számolva. A jelek szerint azonban van egy bizonyos életszakasz, amikor a hosszabb hétvégi alvás valójában a mentális egészségünk védője lehet.
Ezeket láttad már?
Egy friss kutatás arra a megállapításra jutott, hogy serdülő- és fiatal felnőttkorban – amikor sokan eleve nagyobb nyomással, elvárásokkal és belső bizonytalansággal szembesülnek – az alváshiány pótlása meglepően fontos szerepet játszhat a depresszió megelőzésében. Mutatjuk, miről is van szó pontosan.
Kevesebb alvás, nagyobb lelki teher?
Az Oregoni Egyetem és a State University of New York Upstate Medical University kutatói 16-24 év közötti fiatalokat vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a hétvégi „alváspótlás” a lelkiállapotra.
Az eredmények beszédesek voltak: azok a fiatalok, akik hétvégén többet aludtak, 41 százalékkal kisebb eséllyel számoltak be depressziós tünetekről, mint azok, akik nem pihenték ki a hétköznapok alváshiányát – írja a Newsweek.
A kutatás során a résztvevők megadták, mikor fekszenek le és mikor kelnek hétköznapokon és hétvégén, valamint beszámoltak az érzelmi közérzetükről is. Akik tartós szomorúságot vagy lehangoltságot éltek meg, a depressziós tüneteket mutató csoportba kerültek.
Ha máshogy nem értik meg az emberek, akkor tegyük divatossá, trendivé a jó alvást
Ezért alszanak el sokszor később a kamaszok
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a kamaszkori alváshiány sokszor nem akaratgyengeség vagy rossz szokás kérdése. A háttérben ugyanis biológiai okok is állhatnak.
Melynda Casement, az Oregoni Egyetem pszichológusa és a tanulmány egyik szerzője szerint a pubertás idején eltolódik a belső biológiai óra: „Teljesen normális, hogy a tinédzserek inkább éjjeli baglyok. Az elalvás ideje egyre későbbre tolódik, ez a folyamat nagyjából 18-20 éves korig tart.” Vagyis hiába kellene korán lefeküdni a másnapi iskola miatt, a szervezet egyszerűen nem mindig partner ebben.
Miért különösen veszélyeztetett ez a korosztály?
A 16-24 év közötti életkor pszichológiai szempontból kiemelten érzékeny időszak. A depresszió ebben a korcsoportban az egyik vezető oka annak, hogy a fiatalok nehezebben boldogulnak a mindennapokban – legyen szó iskoláról, munkáról vagy társas kapcsolatokról.
Casement szerint a depresszió itt nemcsak rossz hangulatot jelenthet, hanem olyan egyéb nehézségeket is, mint a gyakoribb hiányzás, a késések, a koncentrációs problémák vagy a motivációvesztés. Éppen ezért kulcsfontosságú megérteni, milyen tényezők csökkenthetik a kockázatot, beleértve az alvás mennyiségét is.
Mennyi alvás lenne az ideális?
A szakemberek szerint a serdülőknek éjszakánként 8-10 óra alvásra lenne szükségük. A valóság azonban gyakran mást mutat: iskola, házi feladat, edzések, barátok, közösségi média, sokaknál részmunkaidős állás is nagyobb kihívássá teszi egy ideális napirend követését.
Bár a rendszeres, kiegyensúlyozott alvás továbbra is a legjobb megoldás, a kutatás üzenete megnyugtató: ha hétköznap nem jön össze az elegendő pihenés, a hétvégi alvás „visszapótlása” valódi lelki védőfaktorként működhet.
7 apró változtatás, ami új szintre emelheti az éjszakai alvásodat
Mit jelent ez szülőként vagy fiatal felnőttként?
Talán ideje új szemmel nézni a hosszú hétvégi alvásokra. Nem feltétlenül lustaság vagy időpazarlás, hanem a szervezet természetes próbálkozása az egyensúly helyreállítására. Ahogy Melynda Casement is hangsúlyozza: ha a fiatal hét közben nem tud eleget aludni, a hétvégi pihenés védelmet nyújthat a hangulatzavarokkal szemben. Ne feledd: néha a legnagyobb támogatás nem nagy változtatásokban rejlik, hanem abban, hogy teret adunk a szervezet természetes szükségleteinek – akár egy kis plusz alvással.
