Tényleg könnyebben alakulhat ki demencia, ha rosszul alszol? Íme a tudomány válasza
A demenciával élők gyakran alvási problémákkal küzdenek, az azonban nem egyértelmű, hogy a rossz alvás a demencia kockázati tényezője-e. A szakemberek kifejtették, mit gondolnak a kettő kapcsolatáról.
Ezeket láttad már?
Köztudott, hogy a rossz alvás hosszú távon komoly károkat tehet egészségünkben. Egyesek szerint az agyra is negatívan hat és később akár demenciát is előidézhet. Nézzük, mit gondolnak erről a kutatók.
Van néhány bizonyíték arra, ami alátámasztja, hogy az alváshiány növelheti a demencia kockázatát, ezek azonban egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy ezt biztosan ki is jelenthessük. A kutatók egyelőre nem látják teljesen tisztán, hogy az alvás és a demencia hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Vajon a rossz alvás növeli a demencia kockázatát vagy a demencia vezet rossz alváshoz? Egyes kutatók szerint mindkettő igaz és egy körkörös kapcsolat lehet közöttük. Ehhez azonban további kutatásokra lesz szükség a jövőben.
Így csökkenthetjük a demencia kockázatát
A demencia kockázatának csökkentésének legjobb módja, ha egy életen át törekszünk a jó egészség fenntartására. Vannak olyan életmódbeli szokások, amelyek megváltoztatása bizonyítottan csökkenti a demencia kockázatát. Ilyen például, hogy végezzünk rendszeresen testmozgást, igyunk kevesebb alkoholt, ne dohányozzunk, maradjunk mentálisan egészségesek, éljünk társasági életet, kezeljük hosszú távú egészségügyi gondjainkat, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és az elhízást, valamint óvjuk látásunkat, hallásunkat.
Életmódbeli változtatásokkal javítható az alvás minősége
A jó minőségű alvás összefügg a jó egészségi állapottal, beleértve az agy működését is. A felnőtteknek általában körülbelül hét-kilenc óra alvásra van szükségük, de természetesen az egyének alvásigénye eltérhet. Különböző tényezők, például az életkor és az egészségi állapot is befolyásolhatják, hogy mennyi alvásra van szükségünk.
Szinte biztosan elrontod a kávéd ízét, ha így készíted el
Alvásunkon javíthatunk olyan életmódbeli tényezőkkel, mint a rendszeres testmozgás és fix étkezési rend, a minden nap ugyanabban az időben történő lefekvés és kelés, valamint a megfelelő alvási körülmények biztosítása. Ahhoz viszont további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, ezek hatással vannak-e a demencia kockázatára vagy a betegség előrehaladására.
Mindkettő előidézheti a másikat
Az alvás és a demencia közötti kapcsolat bonyolult. A különböző típusú demenciák különböző alvási problémákkal járnak. Az alzheimers.org.uk azt írja, vannak, akik túlságosan intenzíven élik meg álmaikat és alvás közben beszélnek, mozognak, ezt gyors szemmozgásos alvási viselkedészavarnak (RBD) nevezik. Az RBD-vel szoros kapcsolatban áll a Lewy-testes demencia és a Parkinson-kór: egyes tanulmányok szerint a korai tünete is lehet ezeknek, különösen az idősebb férfiaknál. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy az agy azon része, amely alvás közben az izmainkat irányítja, az elsők között károsodik.
Az alvás-ébrenlét ciklus a test 24 órás ciklusa, amely minden nap megismétlődik. Ez teszi lehetővé, hogy nappal aktívak legyünk, éjszaka pedig aludjunk. Ha ez a ciklus megváltozik, az zavaró alvási mintázatot okozhat. Ezek közé tartozik az éjszakai ébrenlét, az elalvási és alvási problémák, valamint a nappali álmosság és elszundítás. Az ilyen típusú alvászavarok számos demenciafajtával, leginkább az Alzheimer-kórral állnak összefüggésben, de a Parkinson-kórban szenvedőket is érintik.
A szakemberek úgy gondolják, hogy az Alzheimer-kór során felhalmozódó amiloid fehérje zavarhatja az alvás-ébrenlét ciklust, és korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy az emelkedett amiloidszint összefüggésbe hozható a rossz alvásminőséggel. De a kutatók hangsúlyozzák, további kutatásokra van szükség az alvás-ébrenlét ciklusok és az Alzheimer-kór közötti összefüggések megértéséhez.
