4 élethelyzet, ami szituációs depressziót válthat ki - sokról nem is gondolnád, hogy ennyire jelentős
Vannak időszakok az életben, amikor minden a feje tetejére áll, és bár a változások az élet velejárói, mégis hatalmas érzelmi terhet jelenthetnek. A pszichológia szituációs depressziónak nevezi azt az állapotot, amikor egy adott élethelyzetből adódóan lehangoltságot, fásultságot, akár depresszív tüneteket is tapasztalunk. De vajon mik válthatják ki pontosan?
Ezeket láttad már?
Az élet tele van fordulópontokkal, amelyekhez alkalmazkodnunk kell, ám mindenki másképpen éli meg ezeket a változásokat. A szituációs depresszió egy olyan lelki állapot, amely konkrét élethelyzethez kapcsolódik, amely ha elhúzódik, komoly érzelmi válságot is jelezhet. Ilyenkor a test és a lélek is lelassul: csökken az energiaszint, eltűnik a motiváció, és a mindennapok terhei hirtelen sokkal nehezebbé válnak. Bíró Bence Péter pszichológus mondja el, mely élethelyzetek okozhatnak ilyen állapotot.
1. Ha az otthon teljesen átalakul
Bíró Bence Péter pszichológus szerint vannak úgynevezett „normatív krízisek”, vagyis természetes életszakasz-váltások, amelyek mindenkinél okozhatnak nehéz érzéseket. „Mindenkinek az életében vannak szakaszok, amikor egy váltás megviseli. Például amikor a gyerekek kirepülnek, és a szülők először tapasztalják meg, hogy üres a lakás. De hasonló élményt okozhat egy külföldre költözés is, amikor hirtelen ránk szakad az egyedüllét érzése” – mondja.
2. Ha a testünk, vagy a lelkünknek túl nehezek a körülmények
A szakértő szerint a válás, a párkapcsolati krízis, a hűtlenség vagy egy hozzátartozó betegsége is tartós lehangoltságot idézhet elő, ha az érzelmi terhelés meghaladja a természetes feldolgozási képességünket.
3. Ha traumatizálódunk gyerekként, és felnőttként borul ránk a bili
A pszichológus kiemeli, hogy a gyermekkori traumák szintén növelik a hajlamot a szituációs depresszió kialakulására, ugyanakkor vannak úgynevezett protektív tényezők is, amelyek csökkenthetik a kockázatot. Ilyen például a támogató családi háttér, a biztonságos kötődés, a stabil önértékelés és a jól működő társas kapcsolatok – ezek mind védelmet nyújthatnak a nehezebb élethelyzetekben.
A legvidámabb barátod lehet a legszomorúbb ember, akit ismersz
4. Ha szülés után kicsúszik a lábunk alatt a talaj
Bíró Bence Péter úgy véli, hogy a szülés utáni depressziót is tekinthetjük egyfajta szituációs depressziónak. „Nevezhetjük így is, de a lényeg nem a pontos kifejezés. Sokkal fontosabb, hogy az érintett megértse, mit tud ezzel kezdeni, és mekkora mozgástere van” – magyarázza.
Miért reagálunk ennyire különbözően ugyanarra a helyzetre?
Előfordul, hogy valakit egy költözés vagy egy munkahelyváltás teljesen kibillent, míg más szinte meg sem érzi a változást. Ennek hátterében több tényező is állhat. „Van, akinek genetikai hajlama van a depresszióra” – magyarázza Bíró Bence Péter. – „De azt is tudjuk, hogy például az anyaméhben átélt stressz is befolyásolhatja, mennyire leszünk sebezhetőek felnőttként. Ha az édesanya sok feszültséget élt át a várandósság alatt, az a gyermek későbbi stresszreakcióira is hatással lehet.”
Az emberi kapcsolatok jelenthetik a kiutat
„Az egyik legerősebb védőfaktor, amit minden kutatás alátámaszt, az a társas támogatás” – mondja a pszichológus. – „Nemcsak az számít, hogy vannak-e barátaink, hanem az is, mennyire tudjuk megélni, hogy önmagunk lehetünk mellettük. Hogy számíthatunk rájuk, hogy van kivel nevetni, kibeszélni a gondokat, vagy tanácsot kérni.”
Aki ilyen kapcsolatokkal rendelkezik, annál kisebb eséllyel alakul ki depressziós állapot, vagy gyorsabban kijön belőle. Ezzel szemben azok, akik magányosak vagy kevés érzelmi támaszt kapnak, sokkal sebezhetőbbek. Bence szerint a diagnózisnál mindig van némi különbség a pszichiátriai megnevezések között, de a legfontosabb kérdés mégis az, hogyan lehet az adott állapotból továbblépni. „A címkék helyett az számít, hogy az ember visszanyerje az egyensúlyát – akár szakmai segítséggel, akár a kapcsolati hálója erejével. Ne féljünk attól, hogy terhelünk másokat, merjünk segítséget kérni!”
