A Szex és New York úgy tanított neked egy sor pszichológiai módszert, hogy észre sem vetted
A televíziós sorozatok közül kevés hagyott olyan kitörölhetetlen nyomot a nézőkben, mint a Szex és New York című sorozat. Az 1990-es évek végén bemutatott és hat évadon át tartó kultikus sorozat milliók szívét rabolta el a barátság, a szerelem és a személyes kiteljesedésre való törekvés ábrázolásával New York City vibráló és sokszínű világában.
Ezeket láttad már?
A Szex és New York a kapcsolatokkal, a szexualitással és a modern városi élet összetettségével kapcsolatos témákat boncolgat. Bár nem pszichológiai témájú sorozat, ennek ellenére a pszichológia számos fontos elmélete tetten érhető az epizódokban. Íme néhány kulcsfontosságú pszichológiai elmélet és modell, amelyek hasznosak lehetnek a Szex és New York dinamikájának megértéséhez.
Kötődés-elmélet
A Szex és New Yorkban megjelenő egyik pszichológiai jelenség a kötődés-elmélet. A John Bowlby pszichológus által kidolgozott kötődés-elmélet azt állítja, hogy a gondozó személyekkel való korai interakciók alakítják a kötődési mintáinkat, és befolyásolják a felnőttkori kapcsolatainkat.
A Szex és New York szereplői gyakran küzdenek a kötődéssel kapcsolatos kérdésekkel, mint például az elköteleződéstől vagy elhagyatottságtól való félelemmel és a biztonságos kapcsolatok kialakításának nehézségeivel. A sorozatban a karakterek különböző kötődési stílusokat mutatnak - Carrie szorongó kötődésű, Samantha elkerülő, Charlotte biztonságos, Miranda pedig elutasító kötődésű.
Ezek az eltérő kötődési stílusok meghatározzák barátságaik és romantikus törekvéseik összetettségét, kiemelve a korai tapasztalatok hatását a felnőttkori kapcsolataikra.
Tökéletes példa erre, hogy Carrie életében az elhagyatottságtól való félelem bontakozik ki, amely a férfiakkal, különösen Mr. Biggel való viharos kapcsolataiból ered. Mr. Big következetlen viselkedése ellenére Carrie végül újra és újra a karjai között találja magát, ami tükrözi ambivalenciáját és a mögöttes kötődési problémáit.
Társadalmi csereelmélet
A közgazdaságtanban gyökerező társadalmi csereelmélet szerint mindannyian felmérjük kapcsolataink “költségeit” és “hasznát”, és ennek megfelelően döntjük el, mennyire fektessünk bele az adott kapcsolatba akár anyagilag, akár érzelmileg. A sorozat szereplői gyakran mérlegelik romantikus partnerkapcsolataik, barátságaik és pályaválasztásaik előnyeit és hátrányait, ami a társadalmi csere elveit tükrözi.
Charlotte például gyakran a vélt előnyök és költségek alapján értékeli kapcsolatait. Olyan partnert keres, aki stabilitást, érzelmi támogatást és társadalmi státuszt biztosít számára, ami a házasságra és a hagyományos családi értékekre való törekvésében mutatkozik meg. Jó példa erre az is, amikor Miranda előveszi a karrierjében jól bevált “pro és kontra” listáját, amikor azt mérlegeli, hogy párkapcsolati nehézségeik és a párterápia után visszatérjen-e Steve-hez.
Szexuális forgatókönyv-elmélet
A szexuális forgatókönyv-elméletet két szociológus fogalmazta meg az 1970-es években. E szerint az emberek a társadalmi normák, a kulturális értékek és a személyes tapasztalatok alapján forgatókönyveket vagy terveket dolgoznak ki a szexuális viselkedésre vonatkozóan. A Szex és New York megkérdőjelezi a hagyományos szexuális forgatókönyveket azáltal, hogy olyan nőket ábrázol, akik vállalják a szexualitásukat, alkalmi kapcsolatokat folytatnak, és saját örömüket helyezik előtérbe.
Gondolj csak Samantha karakterére, aki megkérdőjelezi a hagyományos szexuális forgatókönyveket azáltal, hogy szégyen és bűntudat nélkül vállalja a szexualitását. Alkalmi kapcsolatokat folytat, nyíltan felfedezi vágyait, és saját örömét helyezi előtérbe, szembeszállva a nők szexuális viselkedésével kapcsolatos társadalmi elvárásokkal és sztereotípiákkal.
Az öndeterminációs elmélet
Deci és Ryan önmeghatározás elmélete szerint az autonómia, a kompetencia és az emberi kapcsolatok velünk született emberi szükségleteink. Ha mindhármat megéljük, akkor vagyunk elégedettek és motiváltak. A Szex és New York szereplői az ön-felfedezés, a szakmai kiteljesedés és a szoros kapcsolatok hullámait igyekeznek meglovagolni az epizódok során, szemléltetve az elmélet szerint meghatározó értékeket.
Itt van Miranda, aki az önmeghatározás-elmélet alapelveit testesíti meg azáltal, hogy a karrierjét (kompetencia) és a személyes autonómiáját helyezi előtérbe. Megküzd a munka és a magánélet egyensúlyának kihívásaival, sikerre és a készségei kibontakoztatására törekszik jogi karrierjében, miközben a kapcsolataiban és barátságaiban is a kiteljesedést keresi (emberi kapcsolatok).
Kognitív-viselkedésterápia (CBT)
A CBT a gondolatok, érzések és viselkedések szerepét hangsúlyozza az egyéni tapasztalatok és kapcsolatok alakításában. A sorozat során a szereplők szembesülnek a kognitív torzításaikkal, és megkérdőjelezik a szerelemről és a kapcsolatokról alkotott maladaptív (vagyis nem hasznos) hiedelmeiket, valamint önvizsgálatot végeznek, miközben igyekeznek megfejlődni a hibáikat.
Emlékezz csak vissza, hogy a sorozat során Carrie önvizsgálatot folytató hangalámondásai betekintést nyújtanak gondolataiba, érzéseibe és viselkedésébe, ami a kognitív-viselkedésterápia elemeit tükrözi.
Erikson pszicho-szociális fejlődési szakaszai
Erik Erikson pszicho-szociális fejlődési elmélete különböző életszakaszokat vázol fel a születéstől a halálig, amelyeket sajátos fejlődési feladatok és konfliktusok jellemeznek. A Szex és New York szereplői a felnőttkor kihívásaival való megküzdés során az intimitás és az elszigeteltség, a stagnálás, valamint az identitás és a szerepzavar összefüggéseivel küzdenek.
Miranda útja tökéletesen tükrözi Erikson “intimitás kontra elszigeteltség” szakaszát. Megküzd az intim kapcsolatok kialakításának és fenntartásának kihívásaival, miközben a felnőttkor és a karrier követelményei között is eligazodik. Karakterének íve a sebezhetőség, a bizalom és az érzelmi kapcsolat témáit járja körül.
A szociális jól-lét modellje
Keyes 1998-as szociális jól-lét modellje szerint a jóllét, vagyis a boldogság elsősorban társas jellegű. Keyes elképzelése szerint az az egyén tekinthető pozitívan működőnek és elégedettnek, aki jól boldogul a szociális helyzetekben, és megtartó emberi kapcsolatokat alakított ki.
A Szex és New York sorozat központi eleme is a női barátság feltárása. A Carrie, Samantha, Charlotte és Miranda közötti dinamika lenyűgöző esettanulmányt nyújt az ilyen kapcsolatokban rejlő összetettségről, és jól példázza a szociális jól-lét elméletét. Pszichológiai szempontból a barátságok a támogatás és az elégedettség létfontosságú forrásai, amelyek befolyásolják önértékelésünket és érzelmi jól-létünket.
A sorozat lencséjén keresztül a nézők tanúi lehetnek a barátság magas és mélypontjainak - a nevetésnek, a könnyeknek, a konfliktusoknak és a megoldásoknak. Ez mélyen rezonál a nézőkkel, mivel tükrözi saját tapasztalataikat a női bajtársiasság bonyolultságában való eligazodásban.
A Szex és New Yorkban továbbá a szereplők számos kihívással szembesülnek, a szívfájdalomtól és az árulástól kezdve a karrier-visszaeséseken át a személyes veszteségekig. Mégis erőt merítenek barátságaikból és belső erőforrásaikból, hogy legyőzzék az akadályokat, és erősebben kerüljenek ki belőlük, mint korábban. Ez reményt és inspirációt nyújthat az élet elkerülhetetlen hullámvölgyeinek átvészeléséhez.
Miközben Carrie-vel, Samanthával, Charlotte-tal és Mirandával újra és újra bejárjuk New York utcáit, betekintést nyerhetünk az emberi pszichébe. A sorozat a barátság, a szerelem és az önfelfedezésen keresztül megvilágítja az emberi tapasztalatok összetettségét és erőteljesen hat a nézőkre.
A te személyiséged meghatározta anno a Szex és New York?
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé.
