előfizetésem
Hírlevél
Ők az Eurovíziós Dalfesztivál magyar tehetségei, akik a hazai zenei piacra is betörnének
Az Abor & Tynna duót Bornemisza Attila és Tünde alkotják, akik magyar gyökerekkel Bécsben nőttek fel. Az európai közönség előtt a bázeli Eurovíziós Dalfesztiválon mutatkoztak be, jelenleg pedig a berlini zenei szférában készítik gőzerővel az új albumukat.
A klasszikus zenével átszőtt gyerekkor után a testvérpár az elektropop dinamikus műfajában vált favorittá a Bittersüß című albummal, nemcsak német nyelvterületen, hanem a streamingplatformok online világában is. Most pedig készen állnak arra, hogy a magyar közönség is a hatásuk alá kerüljön.
A testvéri kapcsolat különleges szövetség, pláne, ha olyan szorosan dolgoznak együtt, mint ti. Mi az a három tulajdonság, amivel jellemeznétek a másikat?
Tünde: Attila céltudatos, szervezett, és nem haragtartó. Mindig hamar megbocsát.
Attila: Tünde kreatív, kitartó… és megbocsátó.
Tünde: Na jól van, most lekoppintottál. Attila nem kreatív.
Attila: Nem is mondtad, hogy kreatív vagyok, úgyhogy minden oké.
Olivia Dean maga a megtestesült modern nő, és ezt érdemes is eltanulnunk tőle
A családotokban fontos szerepet játszik a klasszikus zene, és ti is különböző hangszereken kezdtetek zenélni. Hogyan alakult a klasszikus és az elektronikus zene viszonya a ti életetekben?
Attila: A nagymamánk zenetanárnő volt, aki gyerekkorunkban szolmizálni tanított minket. Emellett a szüleink is fontosnak tartották, hogy megtanuljunk hangszereken játszani, így én a furulya után csellón, Tünde pedig fuvolán és zongorán kezdett el játszani. Később a laptopomon csináltam elektronikus zenéket és ebben az időszakban nem annyira inspiráltak direktben a klasszikus műfajok.
Tünde: Bár nem tudatos döntés, de úgy érzem, hogy a dallamainkban van valami klasszikusság. Most, hogy sokat mozgunk a berlini zenei szcénában, egyre inkább azt vesszük észre, hogy nagyon szeretjük azt a klasszikus zenekari hangzást, amire még gyerekkorunkban állt rá a fülünk. Azért is működünk jól Attilával duóként, mert gyakran vonzódunk hasonló dallamokhoz, zenei irányzathoz, ritmusokhoz, hangnemhez. Mostanában kezdtük egyre tudatosabban használni a klasszikusabb elemeket. Nemrég írtunk egy kemény technoszámot, aminek az elején fuvolaszólam csendül fel, ahhoz a stílushoz hasonlóan, amit most Rosalía, a spanyol énekes-dalszerző is csinál.
Mi inspirál titeket, hogyan néz ki az alkotói folyamat nálatok?
Attila: Van olyan, hogy előre kitaláljuk a gondolatfolyamot, ami lehet egy konkrét dalszöveg, egy téma, vagy éppen képek. Van, amikor a zenei részt és az akkordokat szerkesztjük legelőször. Néha egyszerűen csak találunk egy hangszert, aminek a hangzása különböző érzelmeket vált ki belőlünk, majd ez alapján keresünk témát.
Tünde: Szeretek úgy gondolni a számainkra, mintha filmek lennének. Például, ha azt mondom, hogy Twilight, ez a szó egyszerre hív elő belőled egy érzést, és egy vizuális világot is. Tehát a dalszövegeinkben két réteg működik egyszerre, egy képi és egy érzelmi sík. Gyakran kezdjük el az alkotást úgy, hogy először egy kép van meg, ami később életre hívja az érzelmeket. Ez egy jó alap, amire tudunk építeni.
Izgalmas az, hogy egy szóhoz mennyi jelentés, asszociáció és érzelem tapad, attól függően, hogy milyen nyelven hangzik el. Titeket hogyan befolyásol az, hogy éppen angolul, magyarul vagy németül fejezitek ki magatokat a zenében?
Tünde: Számomra a magyar teljesen egyedi, semmivel sem összehasonlítható nyelv, ami különböző érzelmi csapokat és asszociációkat nyit meg bennem. A Baller című, eurovíziós számunkat – amit eredetileg németül írtunk – feldolgoztuk magyar, akusztikus verzióban, illetve lefordítottuk angolra is. Különös, hogy ugyanaz a dal mennyire máshogy rezonál, attól függően, hogy milyen nyelven hangzik el. Magyarul sokkal fájdalmasabbnak tűnik, mint németül. Ez persze köszönhető annak is, hogy magyarul akusztikus verzióban dolgoztuk fel, mert az elektronikus hangzás nem illett volna a szám témájához ezen a nyelven.
Attila: Mindegyik nyelv más érzéseket kelt bennünk és a hallgatókban is. Ha sem nekünk, sem a közönségünknek nem az angol az anyanyelve, akkor úgy érzem, hogy nehezebben megy át mindaz, amit a zenével közvetíteni szeretnénk. Nem meglepő az sem, hogy először akkor vált virálissá Németországban a Winx Club című számunk, amikor lefordítottuk németre. Ezután figyeltek fel ránk a szakmában, és gyorsan le is szerződtünk egy német kiadóhoz.
A MySpace-n és raktárbulikon kezdte Charli XCX, az idei Sziget egyik legnagyobb dobása
A Tiktok-népszerűségnek és a német szakmai figyelemnek köszönhető az is, hogy tavaly kijutottatok az Eurovíziós Dalfesztiválra.
Attila: Ausztriában nem rendeztek előválogatót, ezért indultunk el Németországban, ahol meglepetésünkre mi jutottunk ki.
Tünde: Nagyon intenzív élmény volt, ami nemcsak annak köszönhető, hogy meglepően nagy rajongótábora van az eseménynek, hanem annak is, hogy nem csupán Németország, hanem Ausztria és egy kicsit Magyarország is érdeklődött irántunk. Szerintem mi interjúztunk a legtöbbet a versenyzők közül, ami elég nagy kihívás akkor, ha minden megszólalásoddal kvázi egy egész nemzetet képviselsz. Jó volt összefutni olyan sztárokkal, mint például Conchita Wurst, aki egyszer már átélte mindazt, amivel a dalfesztivál jár. Amellett, hogy sok politikai diskurzus zajlik most az Eurovízió körül, az különleges benne, hogy nagyon különböző alkotók találkoznak egy helyen.
Mi az az élmény, ami különösen kedves nektek ebből az időszakból?
Tünde: A dalfesztivál európai kontextusban zajlik, ami azért jó, mert hiába autentikus zenész mindenki, mégis megpróbálja belevinni a képviselt ország ízét a produkcióba. Az Eurovízió versenyzőinek kilencven százaléka ezen az eseményen tapasztalja meg először azt az őrületet és iszonyú figyelmet, amely egyik napról a másikra körbevett minket. Azt éreztem, hogy bár versenyzünk egymással, de közben a közös megélés össze is köt minket. Ez azért elég nagy megtartó erővel bírt azzal a nyomással szemben, hogy mindannyiunknak egy egész ország képviseletének súlya nyomta a vállát.
Attila: Engem lenyűgözött az, hogy minden másodpercre pontosan meg volt tervezve. Napi kétszer próbáltunk ahhoz, hogy minden flottul menjen, hiszen a színpadi munkásoknak húsz másodpercen belül kellett átrendezniük a színpadot, miközben a tévénézők a művészeket és az országokat bemutató kisfilmeket látták. Rengeteg próbán kellett előadnunk a Baller című számunkat, míg végül a legutolsó alkalommal bekapcsolták a kamerákat
– és hirtelen száznyolcvanmillió ember nézett minket.
Mik az Abor & Tynna következő lépései?
Tünde: Most éppen dalírásban vagyunk, zenét szerzünk és készítjük az új albumunkat, hamarosan pedig kijön egy új számunk. Tovább kísérletezünk azzal, hogy hogyan tudunk organikusan beleszőni egy-két magyar szót, zenei motívumot a dalainkba. Egyszer szívesen jönnék Magyarországra is koncertezni, és érdeklődéssel figyelem az olyan magyar előadókat, mint Csinszka és Lenkke. Hogy ez kölcsönös-e, az majd kiderül.
