Szüle Zsolt: A repülés a legbiztonságosabb közlekedés, az aviofóbia pedig legyőzhető

A felfedezés élménye, az utazás a legtöbb ember természetes igénye. A lovaskocsik korában egy nap alatt átlagosan 60-70 kilométeres távolságot lehetett megtenni, ezzel szemben napjainkban a légiközlekedéssel akár 900 kilométert is megtehetünk egyetlen óra alatt. Bár az elmúlt évtizedekben megszokottá vált a repülés, mégis sokan rettegnek tőle, és emiatt rosszulléttel küszködve pánikolják végig az utat, vagy épp fel sem szállnak, lemondva ezzel megannyi kalandról.

Szüle Zsolt kapitány a repülés világának szakértője, hiszen tizenhat évig légiforgalmi irányítóként dolgozott, majd tizenkét évig repült utasszállító gépekkel, emellett pilótákat oktatott és vizsgáztatott. Az elmúlt tíz évben pedig Az Égbolt Királynőjeként is ismert Boeing 747-es szélestörzsű repülőgépet vezetve teherszállító pilótaként szeli az égboltot. Amikor azonban a földön van, megpróbál segíteni az aviofóbiás, vagyis repüléstől félő utasoknak, hogy ők is bátran lépjenek a fedélzetre.

Miért félünk a repüléstől?

Az utazás, főleg repülőjárattal, igencsak stresszes tud lenni. Vacakolás a bőrönd cipzárjával, az utolsó utáni holmik bedobálása a táskákba, parkolás a reptéren, sorban állás a poggyászfeladáshoz, a biztonsági ellenőrzéshez. Mire beszállunk a repülőbe, már egyébként is magas a stressz-szintünk, de egyeseknek ilyenkor ugrik csak igazán az egekbe. Az emberek 33%-a igen komoly félelmekkel küzd, de mintegy 50-60%-uk él át erős szorongást, ha repülésről van szó.

„Az aviofóbia fő oka az ismeret hiánya és a téves információ. A repülés kapcsán a tudásunk hézagjait sokan a filmekben és a légikatasztófákat bemutató dukusorozatokban látottak alapján töltjük ki. Utóbbi esetén noha megtörtént szerencsétlenségeket és ezeknek valamilyen megoldását mutatják be, sokszor a dramaturgia miatt mégis teljesen mást láthatunk, mint ami az életben egyébként történt, hiszen egy teljes vizsgálat a legtöbb nézőnek igencsak unalmasnak tűnhetne.

Továbbá a sok »B és C kategóriás« film negatív hatása, hogy az emberek úgy gondolják, ki lehet nyitni a gép ajtaját repülés közben, vagy épp kiszakadhat a gép oldala, leszakadhat a szárny, és közben Superman fogja a hajtóművet” – emelte ki Szüle Zsolt. Hozzátette, hogy a téves információk mellett a kontrollvesztettség és az ismerethiány okozza a félelmet, például, hogy milyen zajok hallhatóak a gépen, vagy mi történik elöl a kabinban.

A stílus a munkában mutatkozik meg: íme, az Anna Wintour sikersztori

A tudás szárnyain

Az aviofóbia egyeseknél már a repülést megelőző napokban is rosszullétet vált ki, míg másoknál csak a reptérre érkezve okoz feszültséget, de az üléseket elfoglalva már biztosan pánikként szorítja az érintettek mellkasát. „A repüléstől való félelmet meg lehet szüntetni. Megfelelő ismeretekkel az utasok sokkal kisebb stressz-szinttel szállnak be a gépbe, és könnyen megelőzhető, hogy a repülés során pánikos állapotba kerüljenek.”

Szüle Zsolt elmondta, hogy az embereket alapvetően nagyon érdekli a repülés és a repüléssel kapcsolatos információk, így a témában számtalan oktató és bemutató videót készít. Emellett a Simflite-nál összeállított egy komplex két napos tanfolyamot is, amellyel jobban megismerhetjük a repülés világát, ezáltal pedig legyőzhetjük az aviofóbiát.

„Megmutatjuk, milyen feszes és kötött az a munka, amit csinálunk. Szigorú protokolloknak, eljárásoknak, tervezéseknek és biztonsági ráhagyásoknak kell megfelelnünk. Amikor beülünk a fülkébe, olyan, mintha egy színdarab venné kezdetét. Mindenkinek megvan a maga szerepe, amit el kell játszania, csak épp komoly felelősséggel és döntésekkel.” - teszi hozzá a kapitány.

A tanfolyam négy modulra épül: légiutas-kísérők munkája, normál operáció, pszichológia és a különleges repülési helyzetek elméleti része. A tanfolyam pszichológusa az eseményt megelőzően minden résztvevőnek ír egy bemutatkozó levelet és feltesz hat célirányos kérdést, hogy előre feltérképezze a jelentkezőket. A válaszokkal például kiszűrhető, ha valakinek komolyabb pszichés problémája van, és ilyenkor a jelentkezést is visszautasítják, mert sajnos az illetőn nem fognak tudni segíteni. A legtöbben kicsit szorongva, de kíváncsian jelennek meg a kezdőnapon, amikor elsőként egy légiutas-kísérő mesél a kabin-felkészülésről és mentésről.

„A stewardessek nemcsak kávét szolgálnak fel, hanem tüzet oltanak, vízbe ugranak, tutajba másznak és túlélési gyakorlatra járnak. Rengeteg olyan tudás birtokában vannak, amellyel megnyugtatják az utasokat, és ha baj van, segítséget nyújtanak.” Délután egy pilóta számol be arról, mennyi minden előzi meg a felszállást, mennyi tervezés történik előzetesen különféle forgatókönyvekkel, hogy eljussanak A-ból B-be. Szó esik továbbá a repülőgépgyártásról, a légiközlekedés biztonságosságáról és a normál repülési helyzetekről.

„A Közel-Kelet nem az, amit a hírekből ismersz” – Leskó Diána utazóbloggerrel beszélgettünk

+ 4

„Az első nap végére nagyon sok kérdés gyűlik össze, és nehezen hagyjuk abba a napot, de az igazi áttörés a második napon érzékelhető, amikor a pszichológus kezd. Ő foglalkozik az agyunk működésével, a félelem kialakulásának okával és a leküzdési mechanizmusokkal. A résztvevők egy vezetett meditációt is tanulnak, amelyet pendrive-on is megkapnak, így bármikor meghallgathatják” – számolt be a kapitány. A második nap délutánján a legtöbbek két fő félelmével, az időjárással és a műszaki berendezésekkel foglalkoznak, illetve további veszélyes helyzetekkel, meghibásodásokkal, és ezek megoldásaival is megismerkednek. Szüle Zsolt elmondta, hogy

a katasztrófák hátterében azonban 95%-ban emberi tényező húzódik, rossz döntésekkel.

Az évek során ezek elkerülése érdekében pedig rengeteget szigorítottak a szabályokon és a pilóták kiválasztási eljárásán. A tanfolyam továbbá kétszer egy óra szimulációt is tartalmaz, így az első nap zárásaként normál repülési szituációkkal és a pilótafülke általános működésével ismerkedhetünk meg, míg a második napon veszélyes helyzeteket és ezek kezelését láthatjuk.

A tréningen részt vett szerkesztőnk is, aki az alábbi tapasztalatokkal tért haza a kétnapos programról:

A SimFlite kétnapos aviófóbia-tréningje életem egyik leghasznosabb élménye volt. Korábban a repüléstől való rettegés sokszor elrontotta az utazásaim végét: már napokkal a hazafelé tartó járat előtt szorongással keltem és feküdtem, és a repülés gondolata gyakran elvette a kedvem attól, amit amúgy imádok – az utazástól.

A tréning első napján pilóták és légiutas-kísérők részletesen bemutatták, hogyan működik a repülés biztonsági rendszere. Megnyugtató volt hallani, hogy a modern technológiának köszönhetően a pilóták előre látják a turbulenciákat, és ha mégis belerepülnek, pontosan tudják, mit kell tenni. Olyan információkat kaptunk, amik valós tudással helyettesítették a félelemből fakadó tévhiteket.

A második napon pszichológus vezetésével sajátítottunk el meditációs és légzőgyakorlatokat, amelyek segítségével képes vagyok pillanatok alatt megnyugodni. A legemlékezetesebb élmény a repülőgép-szimulátor volt, ahol valóságos felszállást szimuláltunk – miközben folyamatosan elmagyarázták, mit miért látunk vagy érzünk.