Elveheti a fordítók munkáját a mesterséges intelligencia?

Becslések szerint a világon jelenleg közel hétezer nyelv létezik, amelyek egyszerre kötnek össze és választanak szét bennünket. Számtalan értékes gondolat és történet elérhetetlenné válna, ha nem lennének fordítok, akik munkájukkal hidat építenek a különféle nyelvek között. Kiváló magyar műfordítónk, Bozai Ágota, aki közel négyszáz szöveg magyar nyelvű olvasási lehetőségét teremtette meg, mesél munkájának szépségéről és rejtelmeiről.

Olyan népszerű művek fordítását köszönhetjük neki, mint a Bridgerton család, A villámtolvaj, a Szimat naplója könyvek, vagy épp az Amerikai Prométheusz, amely a nagysikerű Oppenheimer film alapjául szolgált.

Az otthon csendje

A legtöbb mű új nyelven való megjelenése hasonlóan indul: a könyvkiadók megveszik a jogokat, majd keresnek egy olyan fordítót, akihez a szöveg stílusban és a korábbi fordítások alapján passzol, majd felkérik az adott munkára. A fordítás komoly szellemi feladat, így leginkább nyugodt, csendes környezetet igényel, de természetesen ahány fordító, annyi különféle munkametódus létezik.

„Ismerek olyan kollégát, aki képes hangosabb közegben, például vonaton is dolgozni, de számomra ez igen kellemetlen, és hosszú percekre visszaveti a haladást, ha egy összetett mondat alkotása közben megzavarnak. Kávézóban, könyvtárban legfeljebb névmutatót, irodalomjegyzéket vagy lábjegyzeteket tudok kész fordításokban megigazgatni, de a mondatalkotásra és a szövegkohézióra csak csendben tudok odafigyelni.

Otthon. Négy fal között. Ingerszegény környezetben. Maximum a macskám társaságban” – mondja Bozai Ágota. Hozzátette, hogy a fordításhoz szükséges teljes időtartamot már két-három oldal után képes megállapítani, mivel ez a szöveg forrásnyelvi bonyolultságától és a benne foglalt tények ellenőrzési igényétől függ.

Az Operaház kulisszáiból tudósít a spicc-cipők és tütük világáról Czank Lívia újságíró, mi pedig nem tudunk betelni vele!

Több, mint pusztán betűk sorrendje

Elsőre úgy gondolhatjuk, hogy a fordítói szakma jó nyelvi készségekre és szorgos gépelésre épül, amely nagyrészt igaz is, viszont ezek mellett komoly történelmi, kulturális és kreatív ismereteket követel. Nem elég pusztán ráérezni a mű írójának stílusára, és szavanként, mondatonként lefordítani a szöveget. Bár a fő cél, hogy a fordító minél pontosabban adja át az eredeti gondolatokat, mégis sokszor újra kell írnia ezeket, hogy a célnyelv olvasói jobban megérthessék és átélhessék a történetet.

„A műfordítás »Szent Grálja« a funkcionális ekvivalencia, ami azt jelenti, hogy a forrásnyelvi kultúrából származó kifejezéseket a célnyelvi kultúrának feleltethetjük meg. Például angolul azt mondják, hogy »it’s raining cats and dogs«, ami nálunk az »esik, mintha dézsából öntenék« kifejezéssel egyenlő. Akkor van gond, ha a szerző a szövegben továbbviszi a »macska- és kutyaeső« gondolatát, és az égből pottyant állat valamilyen szerepet kap.”

Bozai Ágota elmondása szerint az ilyen helyzetek igazi kihívást jelentenek, és egyes szövegek megkívánják az eredeti kifejezések megtartását. Ezek az úgynevezett reáliák, amelyeket a szövegben első előforduláskor megmagyarázhatnak, mint például a scones szót. Ennek nincsen magyar megfelelője, így édes pogácsaként lehet definiálni, de a továbbiakban is scones marad a szövegben.

Két évig vizsgáztatták, mielőtt eldöntötték, hogy ő mehet az űrbe - interjú Kapu Tiborral, a következő magyar űrhajóssal

„A másik lehetőség, hogy meghagyjuk eredeti nyelven, de a szövegkörnyezetből vagy körülírásból kiderül, hogy mi az. Vadnyugati történetekben a sheriff például nagyon ostobán hangozna »körzeti megbízottként«.

A szójáték más tészta.

Ott mindenképpen arra kell törekedni, hogy valami hasonló és legalább olyan frappáns legyen, mint az eredeti. A »Jók és rosszak iskolája« sorozat fordítása közben például rengeteg ilyen szójáték adódott. Így lett a Wish-Fish – Óhaj-hal, a Thicket Tumble – Bozontos Bozótos, a Stink Swamp – Pocsék Posvány, a Pickled Pig Pub – Spicces Sertés Italmérés, a baby broth pedig csipetkés csecsemőbecsinált.”

A tudás táguló tárháza

Felmerülhet a kérdés, hogy miként alakul a műfordítók helyzete a mesterséges intelligencia korában? Bár sokkal gyorsabban és mindenki számára elérhetőek az AI-támogatott fordítóprogramok, az eddigiekben említett módon a regények és szakszövegek esetén többről van szó, mint egyszerű megértésről. Bozai Ágota szerint valószínűleg kissé átformálódik a szakma, de kiváltani nem lehet.