Ha tudnád, mit árul el rólad a halloween-jelmezed, kétszer is meggondolnád, mit veszel fel

A halloween egy tökéletes nap arra, hogy hétköznapi szerepeinket levetve valami szokatlanba, valami izgalmasba bújjunk! A beöltözés ezen túl arra is lehetőséget ad, hogy egy fantáziavilágba lépjünk, ahol újraíródnak a társadalmi normák. Ez felszabadítóan hathat, hiszen félretehetjük a megszokott felelősségeinket, és egyszerűen csak jól érezhetjük magunkat. Jelmezbe bújni különösen vonzó lehet azok számára, akik úgy érzik, hogy nap mint nap társadalmi elvárások és korlátok közé szorítják őket.

Nézzük meg, miért is imádunk annyira jelmezbe bújni, és mit árul ez rólunk! Hiszen jelmezválasztásunk felfedheti személyiségünknek azon részeit, amelyek általában rejtve maradnak, emellett felébresztheti bennünk a kreativitást és az önelfogadást. A halloweeni maszk- és jelmezviselés szokásköre kelta hagyományokhoz vezethető vissza. A kezdeti időkben az emberek (érzékenyek vigyázzanak) lenyúzott állati bőrből és koponyacsontból készítettek maszkokat, hogy elijesszék a túlvilágról ide merészkedett betolakodó szellemeket. Holott nem ez az egyetlen ünnep, ahol fontos szerepe van a beöltözésnek és a valós én elrejtésének.

Vegyük a mexikói Día de los Muertos-t vagy a velencei karnevált, messzebb menve pedig a törzsi és afrikai rituálékat. Itt kiemelten fontosak lesznek a riogatásra alkalmas, megfoghatatlan erővel felruházott maszkok, amik segítenek kapcsolódni a spirituális világhoz. Visszakanyarodva a halloweenhez, ami ír és skót behatásra átalakult, így kerülve Amerikába, ahol azóta is az évnek egy olyan napját jelenti, amikor a jelmez anonimitásának köszönhetően több csínyt enged meg magának felnőtt és gyermek egyaránt. Hogy megértsük, mit adnak nekünk a jelmezek, érdemes egy lépést hátralépve ránézni azokra a maszkokra, amik minden nap velünk vannak.

Az ősz gyarmatosítása: hogyan hódította meg a világot a pumpkin spice?

Hétköznapi álarcok

A pszichológiában is használt maszkolás kifejezés azt takarja, amikor az egyén elrejti valódi önmagát vagy érzéseit. Ennél már csak Jung perszónaelmélete érdekesebb, ugyanis a svájci pszichiáter értelmezésében a perszóna – az a „társadalmi arc”, amelyet az egyén a külvilág felé mutat: „egyfajta maszk, amelyet egyrészt azért viselünk, hogy meghatározott benyomást keltsünk másokban, másrészt azért, hogy elrejtsük valódi természetünket.” Jung szerint a jól működő, életképes társadalmi perszóna kialakítása létfontosságú része annak, hogy az ember alkalmazkodni tudjon, és felkészüljön a felnőtt életre a külső, társas világban.

„Az erős ego a külvilággal egy rugalmas perszónán keresztül tart kapcsolatot; ha valaki túlságosan azonosul egy meghatározott perszónával (például orvos, tudós, művész stb.), az gátolja a pszichológiai fejlődést” – írja Az archetípusok és a kollektív tudattalan című művében. Jung számára a veszély abban rejlik, hogy az emberek azonossá válnak a perszónájukkal – mint egy anya, aki a rá rótt felelősség miatt úgy érzi, elfelejtette, ki volt a gyerekei előtt, hiszen olyan szinten azonosult új szerepével.

A jelmezek már, láthatjuk, nem csupán október egyetlen éjszakáján vannak velünk. Ezen a napon a szerepük mégis felerősödik. Míg mindennapi viseletünk — a ruháink, a sminkünk, a testtartásunk, a hangszínünk, sőt még a közösségi médiahasználatunk is — tudattalanul üzen másoknak és magunknak egyaránt. Ezek olyan észrevétlen beidegződések, amelyeken keresztül láttatni akarjuk magunkat, vagy akiknek hisszük, hogy lennünk kell ahhoz, hogy biztonságban legyünk, elfogadjanak vagy vonzónak találjanak.

Burtoncore: az új trend, ami a hétköznapokba csempészi a hollywoodi borzongást

Egy halloweeni jelmez kiválasztása pont ezektől a béklyóktól szabadíthat fel minket. Ahogy erről már szó esett, minden választásunk üzen valamit — másoknak, de saját magunknak is. Előfordul, hogy ezek a választások nem pusztán az identitásunk kifejezései, hanem álcák. Apró, ártalannak tűnő módszerek, amelyekkel elrejtjük magunkban azokat a gyengéd, bizonytalan, esetleg sötét részeket, amelyektől félünk, hogy napvilágra kerülnek.

Ma már ez fokozódó online jelenlétünknek köszönhetően a közösségi médiában lévő perszónánkra is hatással van. A Proteus-hatás írja le azt a jelenséget, amikor egy egyén viselkedése a virtuális világokban megváltozik az avatárjának (profilképként, vizuális megjelenésként értelmezhetjük — de akár abban is megnyilvánul, mit posztolunk, vagy milyen tudatosan építjük fel virtuális személyiségünket) jellemzői miatt. Ez a változás abból fakad, hogy az egyén tudatában van annak, milyen viselkedéseket szoktak más felhasználók az adott virtuális környezetben ezekhez a jellemzőkhöz társítani.

Ahogyan a „protean” melléknév (jelentése: sokoldalú vagy változékony) is utal rá, a fogalom neve a görög istenről, Proteusról származik, aki képes volt alakot változtatni. A Proteus-hatást először Nick Yee és Jeremy Bailenson kutatók vezették be a Stanford Egyetemen 2007 júniusában. A jelenséget azóta is folyamatosan kutatják, és továbbra is vizsgálják, hogyan befolyásolja a felhasználók viselkedését, ha megváltoztatják virtuális (megtestesült) avatárjukat.

Egy jól megválasztott jelmez felszabadít

Halloween az a nap, amikor a mi kezünkben van a döntés, kikké akarunk válni, és kiélhetjük rég elfojtott személyiségjegyeinket. Ahogy azonban felnövünk, a jelmezekhez való viszonyunk is megváltozik. A gyerekek imádnak beöltözni, kedvenc mesehőseikké, valós vagy képzelet szülte teremtményekké változni. Én is voltam pék, bohóc, nap, tigris és természetesen hercegnő is. Anyukám engedte, hogy megéljem személyiségem összes aspektusát, és sosem próbált lányos jelmezekbe erőltetni vagy lebeszélni bármiről – és milyen jól tette.

A gyerekek számára a jelmezviselés a játék természetes kiterjesztése, amely segíti a kreativitás, a szociális készségek és az érzelmi megértés fejlődését.

Amikor elérjük a tinédzser- és felnőttkort, a jelmezek kiválasztásának motivációja gyakran megváltozik. Sokak számára a Halloween továbbra is remek alkalom arra, hogy megmutassák egyéniségüket, kapcsolódjanak a barátaikkal, vagy dicséreteket zsebeljenek be. Star Wars, The Spice Girls vagy Mézga család – a csoportos jelmezek erősíthetik az összetartozás érzését, és szorosabbá tehetik a társas kapcsolatokat.