Van, akit szórakoztatnak, másokat idegesítenek - mit adnak hozzá az életünkhöz a mémek?

2024. július 16.
Szöveg:
Wadolowski-Balogh Orsolya
Újságíró
Fotó: Northfoto, montázs: Herceg Éva

Naponta találkozunk velük, néha egymás után öt-tíz mémen is átpörgetünk a feeden. Néha csak jót nevetünk rajtuk, máskor viszont így szerzünk tudomást a világ eseményeiről. Sőt, ma már egy műsornak is a kellékei lehetnek, mint amilyen a tavasszal a VIASAT-csatornákon futó Mém Over Dombóvári Istvánnal. A műsorvezetővel és egy szakértővel is beszélgettünk a mémekről.

Leonardo Dicaprio a poharát emeli, Poncius Pilátus megmondja, Grumpy Cat megint morcos, Willy Wonka néz, hogy mondjad csak, a nagymama újfent valami sokkolót lát a számítógép előtt, és még a szemüveget is megigazítja, biztos jól látja-e. Ezerszer látott képek, amik más szöveggel, mégis újra meg újra visszaköszönnek és mindig képesek mosolyt csalni az arcunkra. Az internet, a közösségi oldalak tele vannak ezekhez hasonló mémekkel, mivel egyszerűen szórakoztatóak. Pedig eleinte semmi közük nem volt a szórakoztatáshoz.

Mém: a kultúra örökítőanyaga

Napjainkra viszont a mémek ilyen jellegű értelmezése a háttérbe szorult és a többség már csak az úgynevezett internetes mémeket ismeri. A mém új értelmezése 2015-ben debütált a Merriam-Websterben, „szórakoztató vagy érdekes elem (például feliratos kép vagy videó), ami széles körben elterjedt az interneten, különösen a közösségi médiában (méghozzá szupergyorsan)" értelmezés alatt. Hogy melyik volt az első internetes mém? Ezt utólag (szinte) lehetetlenség rekonstruálni.

Milyen szerepet játszanak az életünkben a mémek?

Azon kívül, hogy egy-egy poénos mém jókedvre derít, segít elfeledtetni néhány pillanat erejéig a problémáinkat, egyúttal megvan az a varázsa is, hogy mások napját is könnyedén feldobhatjuk vele. Rétvári Márton Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint azonban egy mémnek nem alapkövetelménye, hogy humoros legyen. Lehet szomorú, de dühítő is.

„A sikerük többek között abban rejlik, hogy könnyen fogyaszthatók és értelmezhetők: akár komplex dolgokat, témákat is képesek egy képbe sűrítve átadni, ami nagyon jól illeszkedik a mai médiafogyasztási szokásainkhoz. Ezzel együtt a mémek egyre több és egyre változóbb szerepeket töltenek az életünkben: a fiatal generációk például sokszor hírforrásként tekintenek rájuk, kifejezetten információszerzésre használják őket" - magyarázza a szakértő, majd egy példával is alátámasztja az elmondottakat.

„Én magam is jártam már így, például a tavalyi Oscar-díj incidens kapcsán, amikor Will Smith felpofozta Chris Rockot. A díjátadó hajnalban volt, én pedig reggel értesültem erről, amikor láttam meg a feedemen egy erről szóló mémet, és utána kerestem rá, hogy mi történt ténylegesen.”

Mind emlékszünk a 2022-es Oscar-díjátadó incidensére, melyből aztán mém lett
Fotó: Neilson Barnard/Getty Images

Rétvári Márton Gergely szerint ha a társadalmat nem is, de a közösségeket, a hasonló érdeklődésű emberek csoportjait, a rajongótáborokat képesek lehetnek összekovácsolni a mémek. Ott van például a Szomszédok című sorozat, ami egy bizonyos generáció számára kulturális elem. Egy Szomszédok mém remekül össze tudja őket hozni, vagyis, aminek (ténylegesen) összekovácsoló ereje tud lenni az a közösség, ami köré épülnek a mémek.

Viszont azt is láthattuk már, hogy időnként az emberek vagy éppen állatok köré épülnek a mémek és egész rajongótáborokat építhetnek ki - már aki persze annak éli meg. Gondoljunk csak Arató Andrásra - ismertebb nevén Hide the Pain Haroldra -, aki mémlegenda lett a kényszeredett mosolyának köszönhetően.

Arató András villamosmérnökből egy stockfotózás után lett mém
Fotó: Shutterstock

Teljesen ártatlannak tűnt a lehetőség, amikor egy amerikai stockfotós felkereste az iWiW-en, hogy szeretne fotókat készíteni a fájdalmas mosolyáról, de aztán néhány hónappal később mémmé vált, miután egy nashville-i kamasz hozzáadott egy vicces szöveget a képéhez. Innentől kezdve a futótűzként terjedtek a neten a képei és igazi legenda lett Hide the Pain Haroldból, akinek sokáig tartott megszoknia a hirtelen jött népszerűséget, de végül az előnyére fordította, és a 78 éves nyugdíjas villamosmérnök mára kifejezetten élvezni a reflektorfényt.

Zoe Roth is meglátta az üzletet abban, hogy mémsztár lett belőle. A Disaster girlként elhíresült lányt a huncut mosolya tette híressé, ahogy egy égő ház előtt somolygott a hobbifotós édesapjára. Zoe 500 ezer dollárt érő kriptovalutáért adta el a kép eredetijét, viszont megtartotta a szerzői jogokat, így minden további értékesítéséből 10 százalékot kap. A jelenleg 23 éves lány a pénzt diákhitel-törlesztésre és jótékonykodásra használja.

Az égő ház előtt "ördögien" mosolygó kislány is a legismertebb mémek egyike
Fotó: Wikipedia

Hasonlóképpen jól járt a fintorgó arcával Chloe Clemet, aki Side Eye Chloeként robbant be a köztudatba. A fintorgása annak szólt, amikor a szülei bejelentették, hogy Disneylandbe mennek. A 14 éves Chloe már kicsit sem hasonlít a cuki kislányra a gyerekülésben, viszont saját podcastja is van, a Podsitivity - Touching the World, és több mint 525 000 követővel rendelkezik az Instagramon.

Ők a szerencsésebbek, hiszen úgy lett belőlük mém, hogy nem ment tönkre az életük. Ellenpéldának ott van például a 14 éves Ghyslain Raza esete, aki „Star Wars fiúként” híresült el, miután 2002-ben lefilmezték, ahogy egy golflabda felszedővel úgy tesz, mintha lézerkard lenne a kezében. Egy évvel később feltöltötték a netre az engedélye nélkül a videót és onnantól kezdve agyonszekálták az iskolában. Raza az internetes zaklatás egyik első és legkiemelkedőbb áldozata lett.

Ő és szülei beperelték a videó feltöltésének felelőseit, de nem hozták nyilvánosságra a per részleteit. A 36 éves Raza azóta jogi diplomát szerzett, és aktívan dolgozik azon, hogy segítsen az internetes zaklatás áldozatainak.

Megállíthatatlanul fejlődik a mémkultúra

Ahogy a szórakoztató képek megállíthatatlanul hömpölyögnek az internet hullámain, úgy a kulturális hatásuk is tovább gyűrűzik. Egyrészt azért, mert szintet lépett maga a szó: főnévből igévé vált. A mai szlengben ugyanis használatossá vált a „mémezni” kifejezés, ami simán annyit tesz: „leutánozni”.

Ugyanakkor nemcsak maga a szó lépett szintet, hanem a mémek felhasználásának módjai is. Rengetegen használják marketinges eszközként, hogy saját magukat vagy a cégüket promotálják, ilyen formán a mémek segíthetnek terméket eladni, műsorokat, trendeket népszerűsíteni. Sőt, nemrég egy egész műsort szenteltek a mémeknek, legalábbis a reklám alapján így tűnhetett, ám Dombóvári István humorista, a Mém Over műsorvezetője kifejtette, mi a műsor valódi lényege, és milyen hatással vannak a munkájára a mémek.

„Nekem igazából semmit nem adnak a mémek, hiszen az én életem pont arról szól, hogy a szórakoztatás, a beszélgetés ne merüljön ki egy egymásodperces képben vagy betűben. A mém csak egy eszköz, mert a műsor lényege az, hogy közéleti sztorikat hozok, amikről a végén mémeket készítenek a vendégek, majd pontozzuk, hogy kié lett a legjobb. Szóval, a Mém Over a beszélgetésről, a sztorizásról szól, meg a közös röhögésről. Én eleve ezt a lehetőséget láttam meg a műsorban, amikor jött a felkérés" - magyarázza a humorista.

„Nem nagyon készülnek ma már beszélgetős műsorok, nekem viszont a duma az életem. Szóval, ha 2024-ben már csak úgy lehet beszélgetni, hogy elővesszük a nyaralós képeinket vagy azt, hogy mit ettünk tegnap, akkor legyen, én nem ágálok ellene, látom benne a jövőt.”

Te is észrevetted, hogy új főszereplője van a hollywoodi filmeknek?

Te is észrevetted, hogy új főszereplője van a hollywoodi filmeknek?

A mémek jövője

A mémkultúra folyamatosan fejlődik, és a mémek jövője megjósolhatatlan, de az internet egyik legnépszerűbb mémkészítőjének​​ a fejében megvan, hogyan vezethet. „Úgy gondolom, hogy a mémek NFT-kké (kézzel nem fogható digitális termékek) lesznek, és látni fogjuk, hogy az alkotók digitális eszközként adják el legjobb munkáikat” - mondta a The New York Timesnak Haley Sacks, a @mrsdowjones Instagram-fiók alapítója, aki mémeket és videókat készített egy befektetési banki tevékenységekről és a vagyonteremtésről.

D. Andrew Price, a Memes.com tartalomért felelős vezetője szerint pedig öt éven belül - vagy hamarabb - minden kulturális mozzanathoz és minden hírhez lesz kísérő mém. Szerinte így minden globálissá és egyszerűbbé válik, különösen a hírek, információk átadása.

Ezzel kapcsolatban viszont Rétvári Márton Gergely rámutatott egy lehetséges és nem éppen veszélytelen hátulütőre: „A mémek legnagyobb veszélye épp az erősségükben rejlik, hogy nagyon jól tudnak komplex dolgokat egyszerűsíteni. Márpedig a világunkban rengeteg komplex dolog van, és ha nekiállunk őket leegyszerűsíteni, el fog veszni belőlük az érték. Ilyenek lehetnek akár a politikai eseményei vagy a háborúk. Például egy háborúról csak mémekből tájékozódni rendkívül veszélyes lehet.”

A mémek kétségkívül színesebbé tehetik a napjainkat, de érdemes lehet odafigyelni arra, hogy ne kizárólagos hír- és információforrásként tekintsük rájuk, így ezzel sok kellemetlenséget megspórolhatunk magunknak és másoknak is.