előfizetésem
Hírlevél
Aranykorát éli a használt ruhák világa, tombol a pre loved forradalom, a Z generáció diktálja a trendeket
Emlékszünk még, amikor a „turkáló” szót hallva sokan inkább lesütötték a szemüket, mert ciki volt beismerni, hogy nem újonnan vették a ruhájukat? Pár év alatt hatalmas fordulat következett be: a pre-loved kultúra, vagyis a használt, vintage és second hand darabok vásárlása ma már nemcsak, hogy elfogadott, hanem kifejezetten menő. Az új generációk számára ez a leggyorsabban növekvő divattrend, amely egyszerre fenntartható, stílusos és identitásformáló.
De hogyan lett a másodkézből származó divatból mozgalom, és miért érzi magát ma sok fiatal jobban egy vintage Levi’s farmerben, mint egy frissen vásárolt fast fashion darabban?
A generációváltás hatása
A Z generáció (és az őket követő Alfa) a leginkább tudatos fogyasztói korosztály. Ők már beleszülettek abba a világba, ahol a klímaváltozás, a textilhulladék és a túlfogyasztás nemcsak távoli problémák, hanem mindennapos valóság. Egyre többen érzik, hogy a vásárlásaiknak súlya van, és választásukkal szavaznak: fenntarthatóságra, egyediségre és önkifejezésre.
Számukra a pre-loved darabok nem a kényszer vagy szükség, hanem a szabadság szimbólumai. Míg a fast fashion polcain ugyanaz a ruha vár mindenkit, egy second hand boltban vagy online platformon igazi kincsekre lehet bukkanni – egyedi színekre, fazonokra, márkákra, amelyek máshol már nem elérhetőek. Ez a fajta egyediség erősíti az identitásukat, sokan már nem akarnak beolvadni a tömegbe, inkább kitűnnek és szembe mennek a társadalmi elvárásokkal.
A globális használt ruha piac nagy mértékben növekszik, így gazdasági hatása is igen jelentős. A Global Market Insights becslése szerint a globális second-hand piac 190 milliárd dollár volt 2024-ben, és 2034-re akár két-számjegyű növekedést prognosztizálnak. Jelenleg Magyarországon közel 600 használt ruha üzlet található meg és ezeknek nagyrésze Budapesten. Bár nincs pontos, reprezentatív adat, de az online közösségek és influencerek aktivitása is erősödik, egyre több poszt, videó és tartalom foglalkozik thriftinggel, vintage-darabokkal.
A magyar írónő, akinek még a Buckingham palotába is eljutottak a regényei
Közösségi élmény és kapcsolódás
A pre-loved kultúra egyik mozgatórugója a közösségi élmény. A ruhacsere-partik, swap események és gardrób vásárok remek vásárlási alkalmak, amely során élménnyel is gazdagodnak a résztvevők. Amikor a megunt ruhadarabok másnál találnak új otthonra, örömet lelnek benne, az nemcsak egy fenntarthatóbb megoldás, hanem egyfajta kapcsolatépítés is.
A közösségi médiában virágzik ez a trend, TikTokon és Instagramon egyre népszerűbbek a „thrift haul” videók, ahol fiatalok mutatják be, milyen egyedi darabokra bukkantak egy turiban vagy egy online platformon. Ezek a videók inspirációt adnak másoknak, miközben normalizálják a használt ruhák vásárlását.
Az online elérhetőség jelentősen hozzátett a second hand divat elterjedésén. Az olyan platformok, mint a Vinted vagy a Depop, forradalmasították a piacot: egyszerűvé és trendivé tették a másodkézből származó ruhák adásvételét. Magyarországon is egyre népszerűbbek a Facebook-csoportok, Gardróbközösségek, ahol az emberek cserélnek, adnak-vesznek egymástól ruhákat.
Az online piacterek nemcsak a kényelemet adják, hanem azt az érzést is erősitik, hogy tettünk valamit a divatipar fenntarthatóságáért: amikor valaki eladja a megunt ruháját, tudja, hogy az új gazdára talál és nem a kukában végzi szemétként. Ráadásul sokan keresnek célzottan márkás, designer darabokat a bolti ár töredékéért, ami szintén vonzóvá teszi a pre-loved világát.
Influencerek és példaképek
A változásban kulcsszerepük van az influenszereknek és hírességeknek. Amikor Zendaya vintage Versace ruhában lép a vörös szőnyegre, vagy amikor Emma Watson elmeséli, hogy régiségboltokban vásárol, azzal hatalmasat lendít a second hand elfogadottságán.
Mint már említettem, a social médiában erősödik a jelenlét: több hazai influencer is a thrifting kultúrát hirdeti, ezzel normalizálva, sőt trendivé téve a használt ruhák vásárlását. Büszkén mutatja meg kincseit, Keller Adél, Daubner Anna vagy Pongor Barka is. Ez azért fontos, mert a közösségi média trendjei nagyban befolyásolják a fiatalok öltözködési szokásait. Ha a példaképeik vállalják, hogy nem minden ruhadarab új és drága, azzal lebontják a bennünk élő régi előítéleteket.
Nem kell influenszernek lenned, hogy működjön a vállalkozásod, elég önazonosnak maradnod
Fenntarthatósági tényezők
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága, amely óriási mennyiségű vizet, energiát és erőforrást használ fel. A pre-loved kultúra válasz lehet a divatipar környezeti kihívásaira is. Amikor egy ruhadarab új gazdára talál, azzal kitolódik az élettartama, és csökken a globális textilhulladék mennyisége.
Ha egy-egy darabot nem fél évig, hanem másfél-két évig használunk, azzal drasztikusan csökkenthetjük a vásárlások számát, és így a gyártás okozta károkat is. A szakértők szerint, ha minden ruhát csak 9 hónappal tovább hordana a tulajdonosa, az globálisan 20–30%-kal mérsékelné a divatipar környezetterhelését.
A másodkézből vásárlás tehát valódi környezeti változást eredményezhet. Nemcsak pénzt takarít meg, hanem hozzájárul a hulladékcsökkentéshez, a víz- és energiafelhasználás mérsékléséhez, valamint a bolygó szén-dioxid-terhelésének csökkentéséhez. És ami különösen fontos, hogy az így vásárolt ruhák körforgásban maradnak, új történeteket írnak, ahelyett, hogy egy lerakóban végeznék.
Itthoni trendek és példák
Magyarországon is látványos a változás, azz elmúlt években sorra nyíltak a turik, butikok, vintage üzletek, amelyek gondosan válogatott, sokszor nemzetközi darabokat kínálnak. A Ruha Recycled budapesti üzlet nem egyszerű second hand bolt, Lendvai Lilla fenntarthatósági misszióval egybekötve működteti.
A Ruha célja, hogy a már meglévő ruhadarabok minél hosszabb ideig körforgásban maradjanak. A vásárlók itt válogatott, minőségi second hand darabokat találnak, miközben az üzlet közösségi szerepet is vállal, hogy minél többen ismerjék meg a tudatos divat előnyeit.
A Swappis és a Replacc pedig olyan üzletek, ahol a vásárlók saját, jó állapotú ruháikat hozhatják be, és pontokra válthatják őket. A mások által leadott darabok közül a tagok féláron vásárolhatnak, ez a pontgyűjtésen alapuló rendszer ösztönzi a fenntartható fogyasztást és a ruhák körforgásban tartását.
Ezerszer láttuk, mégis imádjuk őket - De miért olyan jó érzés gimis sorozatokat nézni?
A jövő: pre-loved mint új norma
Mindezek alapján úgy tűnik, a pre-loved kultúra nem múló hóbort, hanem tartós változás. Egy olyan szemlélet, amely összekapcsolja a fenntarthatóságot a stílussal, az egyediséget a közösségi élménnyel. Ahogy egyre többen választják a second handet, úgy válik egyre inkább normává, és talán eljön az idő, amikor a „márkabolti újdonság” lesz a különlegesség, nem a „turis kincs”.
A pre-loved mozgalom arról szól, hogy más szemmel nézzünk a divatra, ne csak az újat hajszoljuk, hanem értékeljük a múltat, az egyediséget és a ruhák mögött rejlő történeteket. Mert minden vintage kabátban, minden thriftelt farmerban ott van valaki más története is – és ettől lesz igazán különleges.
A jövő divatja lehet, hogy már nem a szezononkénti újdonságokról fog szólni, hanem arról, hogyan őrizzük meg és adjuk tovább a ruhák értékét a következő generációk számára. És ez talán az egyik legizgalmasabb divattrend, amelyet valaha láttunk.
