előfizetésem
Hírlevél
Amikor nem a hibáink számítanak: így segíthet az erősségközpontú coaching
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy legtöbbször a hibáinkra hívták fel a figyelmet az iskolában, az edzésen és talán még otthon is. Pirossal aláhúzták, amit rosszul írtunk, lefelé osztályoztak, ha valamit nem tudtunk, megszóltak, ha nem váltottuk gólra a meccslabdát. Ez a hiányalapú szemlélet évtizedekig meghatározta a nevelésünket. De mi lenne, ha ezentúl inkább az erősségekre fókuszálnánk?
Kóródi Anikó tanácsadó szakpszichológussal, művészetterapeutával az erősségközpontú nevelésről, coachingról beszélgettünk.
Mi az erősségközpontú szemlélet?
„Az erősségközpontú szemlélet a pozitív pszichológiához kapcsolódik, azon belül is a megoldásközpontú irányzathoz, hiszen a hangsúly a sikeres megküzdésen, bizonyos képességeink erősítésén van” – keretezi a szakember. Kóródi Anikó kifejti, hogy míg a klasszikus pszichológiai irányzatok a problémákat elemzik és elsődleges feladatuknak az okok feltárását tartják, tehát egy hiányközpontú szemléletből indulnak ki, az erősségközpontú szemlélet az egyén erősségeire épít, azokat tudatosítja.
Napi 20 perc ezen a helyszínen jelentősen csökkentheti a stresszt és a szorongást
Hozzáteszi, ugyan fontosak a sajátos munkamódszerek, a meghatározott coaching technikák és a konkrét gyakorlatok, de a leglényegesebb talán az, hogy az adott szakember hogyan tekint az emberekre, a diákokra, a klienseire. Ha egy pozitív, erőforrásokat kereső nézőpontot vesz fel, akkor a másik embert felemelheti és így az képes lehet kiteljesedni. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy már fiatalkorban kialakuljon az önbizalmunk, ráérezzünk saját belső erőforrásaikra, és hosszú távon is reziliensebb, boldogabb felnőttekké váljunk.
Mikor érdemes coach-hoz fordulni?
Kóródi Anikó is egyetért abban, hogy coach-hoz akkor érdemes fordulni, amikor úgy érezzük, elakadunk egy élethelyzetben, nem látjuk tisztán a céljainkat, vagy nehezen tudjuk mozgósítani a belső erőforrásainkat. Legyen szó karrierváltásról, kiégésről, megrekedtségről, vagy épp arról, hogy szeretnénk fejlődni, tudatosabb döntéseket hozni, egy coach segíthet minket egyről a kettőre lépni.
Egy coach sokat segíthet akkor is, ha motiválatlannak érezzük magunkat, ha keressük a helyünket, vagy egyszerűen csak szeretnénk ránézni, mi az, ami igazán jól működik bennünk, amiben jók, erősek vagyunk. „A coaching alapszemlélete, hogy az egyénnel nincs baj, de elakadt élete valamely pontján. Ebben nyújt támogató segítséget a coach” – mondja a szakértő.
Felejtsd el a divatdiétákat – így étkezz, ha sokáig akarsz élni
A gyakorlatban a coach-ok egyaránt alkalmaznak diagnosztikus jellegű technikákat, ahogyan az eszköztáruk erősségközpontú elemeket is magában foglal. „A coaching egy jól strukturált folyamat, ami meghatározott lépéseken keresztül vezeti végig a coachee-t (coach-hoz forduló klienst, a szerk.). A diagnosztikus feltárással indul a folyamat, melyből célkijelölésen keresztül, az alternatívákat felvázolva jut el a kliens döntésig, majd alkalmazza a megszerzett tapasztalatokat és felismeréseket az életében” – részletezi Kóródi. A coaching nagy előnye továbbá, hogy egy adott időkeretben, meghatározott fókusszal dolgozik.
Hogyan ismerhetjük fel az erősségeinket?
Ahogyan arról korábban már szó esett, kisgyermekkorban a nevelési minták és a nevelő személyek szemlélete hagyja a legmarkánsabb lenyomatot rajtunk. Felnőttkorban már tudatosan alakíthatjuk az önmagunkról, a világról alkotott sémáinkat, szemléletünket. „Szerencsére ma már önsegítő és jólléttel foglalkozó könyvek tömegei érhetőek el. Nagyon sok mentális és szokásbeli technika áll rendelkezésre, hogy az erősségeinkre koncentrálhassunk felnőttkorunkban” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Azt javasolja továbbá, hogy ha elveszettek és bizonytalanok vagyunk, akkor megerősítő hatású lehet, ha az úgynevezett „erősségképekből” elkészített montázsunkra nézünk, ami ott lóg a szobánk falán. Segíthet a kidekorált határidőnaplónk fellapozása, ahol az erősségeinkhez képeket illesztettünk, vagy egy nagy zentangle rajzot készítettünk. Előfordulhat, hogy a legfontosabb erősségünket egy, az ujjunkon lévő gyűrű szimbolizálja.
Legjobb barátunk mondatai is sokat segíthetnek, amiket hangüzenetből visszahallgathatunk elkeseredett pillanatainkban: „Azt szeretem benned, hogy…”, „Tudod, a legjobb vagy ebben és ebben…”, „Sosem láttam olyan embert, aki úgy csinálja, mint te ezt vagy azt”. A pszichológus szerint egy igazán jó barát ezeket végig gondolja és tudtunkra hozza a kedvünkért.
Kóródi Anikó rámutat: a jó szokások kialakítása segíthet minket akkor, amikor rossz passzban vagy krízisben vagyunk. Hozzáteszi, nehezítő tényező, hogy nálunk, Magyarországon a köztudatban sincs jelen a megerősítő szemléletmód. „Keveset dicsérjük a másikat és jellemző ránk a panaszkultúra. Mégis, azon az úton érdemes elindítani önmagunkat, amit a pozitív pszichológia is képvisel, miszerint 40%-ban igenis van ráhatásunk a sorsunkat alakító szemléletmódra”.
Megőrült a világ a Fehér Lótuszért – így robbantotta be a sorozat az új turisztikai trendet
Káros társadalmi mintázatok
Kóródi Anikó saját kutatásai szerint a magyar felnőttek leggyakrabban az emberiességet, bölcsességet és spiritualitást sorolják az erősségeik közé, míg a bátorság, önirányítás és vezetői készségek háttérbe szorulnak. Ez a társadalmi mintázat tükröződik az oktatásban is: „a rendszer nem az aktív megküzdést támogatja, hanem inkább a kivárást és passzivitást erősíti. Olyan gondolati sémák születnek, mint hogy csak akkor érdemelsz meg valamit, ha nagyon megdolgoztál érte.” Ez a felfogás gyakran kiégéshez, önértékelési zavarokhoz vezet, és felnőttként is visszatarthat a kiteljesedéstől, ecseteli a szakember.
A szemléletváltás azonban lehetséges. Már Magyarországon is egyre több program épít a pozitív pszichológia elveire, ilyenek például a Boldogságóra, a Békés Iskola Program vagy a Gyémántbogár. A pszichológus szerint azonban még mindig a pedagógusok önszorgalmán múlik, hogy ezeket a megközelítéseket alkalmazzák-e, vagy sem.
A szunnyadó erősségek is fontosak
Kóródi Anikó egy teljes tanéven átívelő pilotprogramot valósított meg egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei általános iskolában – olyan szemléletet adott át a tanároknak, a gyerekeknek és a szülőknek, amely nem a hiányokra koncentrál, hanem az erőforrásokra.
A program során a gyerekek és pedagógusok is megismerkedtek a VIA karaktererősségek 24-es rendszerével, amely olyan belső értékeket térképez fel, mint a kíváncsiság, a bátorság, a kedvesség, a humor vagy a remény. „Ezek nem egyszerű tulajdonságok, hanem olyan karakterjegyek, amelyek segítenek az élet nehézségeivel való megküzdésben is” – emeli ki Kóródi. A gyerekek saját „erősségkártyákat” kaptak, és csoportos foglalkozásokon fedezték fel, miben jók.
Volt, akinek a humor, másnak az empátia vagy a kreativitás vált a középponti erősségévé. „A szunnyadó erősségek is fontosak. Ezek olyan kvalitások, amelyek még ritkán jelennek meg, de ha támogatást kapnak, gyors fejlődés indulhat el ezekkel kapcsolatban” – teszi hozzá a program alapítója.
Kemény Zsófi: „A művészet és a szex az, amiért érdemes élni és érdemes meghalni”
Nem csupán módszer, világnézet
A mai magyar oktatási rendszerben látott visszásságok tükrében többek között az is világossá vált, hogy nagy különbség van a hibákra fókuszáló és az erősségeket támogató szemlélet között. Kóródi Anikó szerint még sok tanár hisz abban, hogyha kiemelik a hibákat, az fejlesztő hatású.
Ezzel szemben a gyerekek egy olyan digitális világban élnek, ahol bárkivé és bármivé válhatnak, új szerepeket próbálhatnak ki, pillanatok alatt válthatnak karaktert és pár óra alatt jónéhány „életalternatívát” leélhetnek – ebben a közegben egy többszörösen aláhúzott mondat már egyáltalán nem jelent nevelési alternatívát a diákok számára.
Ami viszont fontos számukra az a személyes visszajelzés, az, hogy mások miben látják őket jónak. Ezért is lenne fontos, hogy az oktatás is az erősségekre építsen. „Nemzetközi szinten ez már működik. A brit szociális rendszer például régóta ezt a szemléletet követi, az Egyesült Államokban pedig szektorokra bontva fejlesztették tovább és tették a gyakorlatban alkalmazhatóvá az erősségközpontú módszert” – mondja a szakértő.
Digitális gyermekkor: A mesterséges intelligencia és az online világ pszichológiai hatásai
Mindez nemcsak az iskolában, hanem a felnőtt élet különböző tereiben is alkalmazható. Végső soron tehát az erősségközpontú coaching nemcsak módszer, hanem világnézet. Nem mindegy ugyanis, hogy a hiányosságaink vagy a lehetőségeink mentén gondolkodunk magunkról és a minket körülvevő világról.