előfizetésem
Hírlevél
A fitnesztársadalom már évekkel ezelőtt felfedezte a csirke-rizs-brokkoli háromszög áldásos hatását, amivel csak egyetlen probléma van: egysíkú
Ketogén, lowcarb, karnivor, vegetáriánus, vegán, magas fehérjetartalom, sok rost, és lakto-vegetáriánus. Manapság megannyi étrendből válogathatunk, amely segít lefogyni, egészségesebben élni, kiegyensúlyozottabb lenni, fittebb és sportosabb testalkatra szert tenni. De vajon megéri ezeket az irányzatokat követni? Szükség van arra, hogy valamibe bekategorizáljuk az étkezéseinket? Mi a helyzet a vitaminokkal és mikor fogja azt mondani a szervezetünk, hogy elég volt?
A divatdiéták veszélyei
A trendi fogyókúrás megoldásoknak ugyanúgy megvannak a kockázatai, mintha mindent fogyasztanánk. A divatdiéták speciális étkezési trendek, amiket néha felkapnak az emberek, majd ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. Az alapelv, hogy gyors eredményeket ígérnek, ami sokszor kimerül abban: “hogyan fogyjunk 7 kilót 30 nap alatt”. De még rosszabb a “fogyjunk úgy, hogy azt eszünk, amit akarunk”. Ezek a rövid fogyókúrás tervek sosem fenntarthatóak túl sokáig, ráadásul a legtöbb esetben, amint abbahagyjuk az fogyókúrát, azonnal testsúly növekedést tapasztalhatunk.
A másik probléma a korlátozott ételválasztás. Egy ketogén diéta esetében például teljesen elhagyjuk a szénhidrátot és csak zsírt és fehérjét viszünk be. De ezt nem mindenki bírja, ráadásul a szervezetünknek szüksége van mind a háromra ahhoz, hogy megfelelően működhessen. Főleg az agyunk az, amely megsínyli a túlzottan alacsony szénhidrátbevitelt. Bizonyos ételek együtt vagy nagy mennyiségben történő fogyasztása és a többi tápanyagcsoport kizárása egyhangúvá teszi az étkezéseinket, ami végül hiányállapothoz vezethet.
Még veszélyesebbek lehetnek a speciális fogyókúrás termékek választása, a speciális élelmiszerekre való buzdítás, az étrend-kiegészítők fogyasztása, főleg az étkezéshelyettesítők alkalmazása. De ugyanilyen káros lehet hosszabb távon a méregtelenítés és a testünk megtisztítása. Ezen elv szerint szintén kihagyunk bizonyos élelmiszereket, majd extrém étkezési szokások követésére buzdítják az embert. De, hogy tényleg hosszú távon segítenek a táplálkozási irányzatok követése?
Dietetikust kérdeztünk: érdemes internetes mintaétrendeket követni?
Míg a vegetáriánusok és a vegánok főképp a húst és az egyéb állati eredetű élelmiszereket hagyják csak el, addig a lowcarb és a ketogén étrendet követők makrotápanyagoktól vonják meg magukat, ami veszélyes lehet. Bár egyes trendi étkezési irányzatok gyors fogyáshoz vezethetnek, nem biztos, hogy egészségesebbek, ráadásul a fenntarthatóságuk is megkérdőjelezhető. Valójában ezek közül sok olyan van, amelyek hiányállapotot idéznek elő, más egészségügyi problémát okoznak, amelyek végül a testzsír növekedését okozzák.
Mindezt Arndt Petra dietetikus is megerősítette: „Az egyoldalú diéták, például a ketogén, low-carb vagy magas fehérjetartalmú étrend hosszú távon hiányállapotokhoz vezethetnek. Emellett megnehezíthetik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag életmód fenntartását, rosszabb esetben az evészavarok kialakulásának kedveznek. A változatos, szélsőségektől és lelkiismeret-furdalástól mentes, színes étrend sokkal fenntarthatóbb megközelítés.”
A probléma, hogy hozzá nem értőként csak belevágunk egyikbe vagy másikba, mert úgy gondoljuk, hogy a sok szénhidrát vagy zsír káros lehet a szervezetünkre. Valójában azonban nem vesszük figyelembe a viselkedési tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a túlevéshez és a súlygyarapodáshoz. Például a fitnesztársadalom már évekkel ezelőtt felfedezte a csirke, rizs, brokkoli háromszög áldásos hatását, amivel csak egyetlen probléma van: egysíkú. Rövid ideig még csak-csak élvezhető, de hetekkel, hónapokkal később tarthatatlan.
Ezzel kapcsolatban Petra megemlítette, hogy a csirke, rizs, brokkoli önmagában nem “káros”, de ha ezek az ételek kizárólagosság válnak az étrendben, az olyan jelentős tápanyaghiányhoz vezethet, mint az Omega-3. „Az egysíkú étkezés megfosztja a szervezetet az optimális működéshez szükséges vitaminoktól és ásványi anyagoktól, valamint hosszú távon mentálisan és szociálisan is problémás lehet. A korlátozás helyett a tudatosság, változatosság mindig alapvető a kiegyensúlyozott táplálkozásban.”
Fontos kiemelni, hogy vitaminszedésnél nincsen olyan, hogy one size fits all
Mikor van létjogosultsága a vitaminok pótlásának?
Itt jönnek képbe a vitaminok és az egyéb étrendkiegészítő készítmények. A téli időszakban a szervezetünk egészséges működéséhez fontos lehet az ásványi anyagokkal való támogatás. Ekkor ugyanis rendszerint kevesebb tápanyaghoz jutunk hozzá, bizonyos élethelyzetekben pedig akár még plusz vitaminokra is szükség lehet. A probléma az, hogy sokan azt sem tudják, hogy mikor és melyiket érdemes szedni. Mert, hogy nem kell mindenkinek, mindent, egész évben fogyasztania.
„Vitaminpótlásra akkor lehet szükség, ha az étrend nem biztosít elegendő mennyiséget valamiből, például szezonális hiányok, speciális diéták, betegségek (pl. felszívódási zavar, vashiány) vagy fokozott igény (pl. terhesség, sport) esetén. Ideális esetben egy kiegyensúlyozott étrend fedezi a szükségleteket, de bizonyos esetekben (pl. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt D-vitamin kiegészítés télen-nyáron, B12 kiegészítés vegánként javasolt) a kiegészítés elengedhetetlen.
Mindig érdemes szakemberrel konzultálni a túlzott vagy szükségtelen pótlás elkerülése érdekében, mert nem csak a pénztárcánk apadhat, de az egészségünk is károsodhat.”
A divatos intuitív étkezés hatása
Önszereteten alapul, de veszélyes is lehet. Az biztos, hogy fontos a tudatos táplálkozás, segít, hogy kontrollban tartsuk magunkat. Más kérdés, hogy belefér-e minden alkalommal egy-egy táblás csoki vagy egy gyorséttermi hamburger? Vagy egyáltalán alkalmazható-e az intuitív étkezés fogyás céljából? Ennek az irányzatnak arról kellene szólnia, hogy megismerjük a testünk jelzéseit, hallgatunk rájuk és tudatosítjuk magunkban, hogy mikor és mire van szükségünk.
Mikor célszerű táplálékkiegészítőt alkalmazni és melyiket válaszd?
Ezekre tudunk támaszkodni, érzékelhetjük azt, hogy milyen ételt kíván a testünk az adott pillanatban. Itt a fő cél az, hogy ne egy kész terv alapján táplálkozzunk, hanem sokkal inkább alkalmazkodjunk az aktuális élethelyzethez, a kedvünkhöz vagy éppen az energiaszintünkhöz. Sokan ezt azonban túlzásba viszik. Amikor például csokoládét vagy chipset kívánunk, akkor a szervezetünknek abszolút nem ezekre az élelmiszerekre van szüksége.
Ennek ellenére rengetegen az intuitív étkezésre hivatkozva, napi szinten fogyasztják őket. Az említett termékeknek maximum élvezeti értéke van, tehát sokkal inkább függőségről van szó, mintsem hiányállapotról. „Az intuitív étkezés hasznos lehet, mert megtanít a test jelzéseire figyelni, de fontos, hogy ne értelmezzük félre. Ennek ellenére nem mentség az állandó túlzásba vitt nassolásra, az érzelmi evésre, falásrohamokra, vagy pl. egy inzulinrezisztencia miatti cukoréhségre szakszerű segítségkérés helyett.
Az éhség és jóllakottság érzéseinek tudatos felismerését jelenti. A megfelelő alapok nélkül az intuitív étkezés könnyen a ló túloldalához, káoszhoz vezethet. Éppen ezért tájékozódás, tanulási folyamat, az ételek minőségének és ideális elosztásának ismerete elengedhetetlen hozzá.”
Akkor most segíthetnek vagy sem ezek a táplálkozási irányzatok?
„A táplálkozási irányzatok csak akkor segítenek hosszú távon, fogyási céltól független, ha nem járnak szélsőségekkel, és figyelembe veszik az egyén tápanyagigényeit. Egy fenntartható étrend nemcsak fogyásban segít, hanem támogatja az egészségmegőrzést, a hormonális egyensúlyt és az energiaszint fenntartását is. Az extrém diéták helyett érdemes az egyéni szükségletekre szabott, rugalmas megoldásokat választani.”
