Eltűnhetnek az erdők, mire a gyerekeink felnőnek – és észre sem vesszük

Pár éve a fővárosban élek, de amikor hazalátogatok, az erdő szélén fekvő családi házunk kertjében üldögélve gyakran eszembe jut a gyermekkorom. Akkoriban az erdő nem volt egzotikum, nem volt élményprogram, egyszerűen csak ott volt a maga teljességében. Manapság azonban érzem és látom, hogy változásban vagyunk. És ez a változás hatással van az erdeinkre – egyre ritkábbak, csonkábbak, sebezhetőbbek az egykor sűrű fás-bokros területek.

Mi okozza mindezt és mit lehet tenni ellene? Pribéli Levente, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás kampányfelelőse segített válaszokra találni.

Az ipari erdőgazdálkodás hatása

Az elmúlt hónapokban, években egyre gyakrabban halljuk, olvassuk – többek között a Greenpeace híradásaiból is –, hogy a hazai erdőkre a legnagyobb veszélyt ma az iparszerű, vágásos erdőgazdálkodás jelenti. Pribéli Levente rámutat, hogy eszerint a nemzeti parkokban, valamint az országosan védett, sőt, fokozottan védett területeken is legálisan vághatnak ki egybefüggő erdőrészeket. És miközben egy fokozottan védett területen egy kirándulónak tilos letérnie a turistaútról, hogy ne zavarja az élővilágot, addig ugyanott letarolhatják a komplett erdőt.

Az is rendre felmerül az erdők kitettségéről való párbeszéd során, hogy ha új facsemetéket ültetnek a kivágottak helyett, akkor lényegében meg van oldva a probléma. Ugyanakkor a szakember szerint ennél összetettebb a kép, hiszen „attól, hogy új fákat ültetnek, azok összessége még évtizedekig, sőt, évszázados távlatban is messze alulmarad élőhelyként egy valódi, sokszínű erdőhöz képest”.

Játszótér helyett az Országos Kéktúrát járja kétéves kislányával

Az egyes erdőrészek kipusztításakor „számtalan élőlény otthona veszik el, fajok tűnnek el, és az erdő ökológiai funkciói sem lesznek teljesek. Kevésbé lesz ellenálló a viharokkal és más extrém időjárási eseményekkel szemben, rosszabbul tud alkalmazkodni a változó klímához, kevésbé képes fékezni az eróziót” – magyarázza a kampányfelelős, kiemelve, hogy egy frissen ültetett erdő még sokáig azt a szerepetsem látja el, hogy mély természetélményeket adjon és kikapcsolódást nyújtson nekünk, embereknek.

A klímaválság és a túltartott vadállomány veszélyei

Nemcsak a felelőtlen faírtás veszélyezteti az erdőket. A szakértő rávilágít, hogy „a klímaválság is egyre súlyosbodó problémát jelent, valamint a részben emiatt, részben a más emberi hatások révén újonnan megjelenő károsító élőlények – különösen rovarok, gombák – is”. Mindezekre az ésszerű válasz az lehet a Greenpeace munkatársa szerint, hogy segítjük az erdőket, az élővilágot az alkalmazkodásban: minél inkább a folyamatos erdőborítást helyezzük előtérbe, ezáltal védve az erdőklímát. Fontos lenne továbbá a fajokban és szerkezetileg változatos erdők megőrzésére, kialakítására törekedni, hiszen a sokféleség jelenthet alapot az alkalmazkodásra.

A klímaválság mellett a jelentős nagyvadállomány is drámai mértékben árt az erdőnek, mivel a nagytestű állatok letapossák és lerágják az újulatot, vagyis a felnövekvő facsemetéket, ezzel pedig veszélyeztetik az erdők természetes megújulását. „Elsőre furcsán hangozhat, hogy a vadak is károkozók, hiszen ők a természet szerves részei. Ne felejtsük el azonban, hogy egy csonka ökológiai rendszerről van szó, amelyből a nagyragadozók hiányoznak. Ezek nemcsak a szarvasok, őzek és a többi növényevő állományát szabályoznák, hanem alapvetően befolyásolnák azok viselkedését is” – hangsúlyozza Pribéli Levente.

Hozzáteszi, a vadhatás alapú állományszabályozást alkalmazva a vadgazdálkodás ennek jelenthetné egyfajta pótlékát, de ma sok esetben a luxusigények kiszolgálása, a sport- és trófeavadászat kerül előtérbe. Ráadásul a muflon és a dámszarvas hazánkban inváziós fajnak tekinthető, a zöld vándorpoloskához és sok más fajhoz hasonlóan.

Az elmúlt 30 év hozományai

Magyarországon az elmúlt 30 évben jelentősen nőtt azon területek száma, amit papíron erdőnek neveznek, függetlenül attól, hogy ott épp erdő, vagy annak helye van épp. Az öreg, természetközeli erdők kiterjedése azonban inkább csökkent ebben az időszakban. És hogy mi áll ennek az ellentmondásnak a hátterében?

Beleszerettek Tenerifébe, hétszer nyaraltak ott, mielőtt végleg kiköltöztek volna

A szakértő elmondása alapján a növekedés leginkább új ültetvények létrehozását jelenti – ezek olyanok, akár egy kukoricaültetvény. Csupán egy-egy faj alkotja őket, azonos korú, sorokban álló fákból állnak. „Unalmasak, szegényesek, és egyetlen dologra jók: faanyagtermelésre. Persze arra is szükség van, de nem szabad összekeverni e területeket az erdőkkel” – emeli ki a kampányfelelős. Arra figyelmeztet továbbá, hogy kulcsfontosságú a védett, magas természetességű erdőkben az élővilág érdekeinek előtérbe kerülése, hiszen ez lenne a védelem lényege.

Amit mi egyénileg, magánemberként megtehetünk az erdőkért

A Greenpeace képviselője rámutat, hogy az egyik legfontosabb a társadalmi részvétel a politikai aktivitás. „Álljunk ki minél többen az erdőkért! Írjunk a helyi képviselőknek, az önkormányzatnak, az illetékes erdészetnek, ha pusztítást tapasztalunk.