előfizetésem
Hírlevél
Minden nap mérgezed magad – és még csak nem is tudsz róla
Sokan úgy gondolják, a fehér kenyér ártalmatlan alapélelmiszer – pedig valójában többet árt, mint használ. Dietetikusok és kenyérszakértők szerint ez az évtizedek óta fogyasztott pékáru lassan, de biztosan rombolja a szervezetünket. Olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia vagy a szív- és érrendszeri problémák. Mégis ott van minden reggelinkben. Tényleg megéri ragaszkodni hozzá?
A fehér kenyér körüli viták szinte sosem érnek véget. Diéta idején biztosan ez az egyik első élelmiszer, amelyet kizárunk az étrendünkből. Kéri Fannival, az Oktogon Medical Center dietetikusával és Horváth Judittal, a Mentes Kovászműhely alapítójával a fehér kenyér démonizálásáról beszélgettünk. Fehér kenyeret enni nem más, mint egy merénylet a szervezetünk ellen? Miért félünk tőle ennyire, és valóban van okunk a félelemre?
Fehér méreg
Horváth Judit szerint azt a pékterméket, amit ma fehér kenyérnek nevezünk, senkinek sem lenne szabad fogyasztania.
„A tőlem már megszokott módon kicsit menjünk vissza az időben, ugyanis a fekete és fehér kenyérnek egyaránt több évszázados története van. Ahogy azt az irodalmunkban, Petőfinél is olvashatjuk, a fekete kenyérre azt mondták, hogy a szegények eledele. Ez azért volt így régen, mert amikor leőrölték a gabonát (búzát, árpát, rozst), akkor a gabonaszemeknek elsőként lekerült a külső rétege, majd durvára őrölték, így lekerült egy újabb réteg, ezután tovább őrölték, kiszitálták, és így lett egy világos és egy sötét gabonaőrlemény, liszt.
Még mindig koplalással és futással akarsz fogyni? Ideje felébredni!
A sötétebből készült a fekete, a világosból a fehér, puhább, úgymond úri kenyér. Ám az a szinte hófehér pékáru, amit mi ma fehér kenyérnek nevezünk, régen nem létezett. Sőt, ma egy magas minőségű kenyérliszt sem lesz olyan fehér, mint egy tömeggyártásban gyártott fehér liszt. A fehér liszt és a fehér kenyér elsősorban nem a liszttől lesz fehér, hanem az adalékanyagoktól és a keményítőtől. Azok a felfújt, habos-babos kenyerek, amik a legtöbb pékség polcán csücsülnek, csak minimálisan tartalmaznak fehér lisztet.
Tele vannak keményítővel, hogy kívánatosan nézzenek ki, de amikor ilyet látunk, jusson eszünkbe, hogy ez pusztán csak egy marketingfogás. Ezt az előbb leírt fehér kenyeret minden élő embernek ki kellene vonnia az étkezéséből, mert ez gyakorlatilag nem más, mint keményítő, ami egyértelműen tiszta cukorforrás a szervezet számára. Ugyanez igaz az alacsony minőségű gluténmentes kenyerekre is.
Egy kukorica- vagy burgonyakeményítőből készült kenyér lehet, hogy gluténmentes, de egyáltalán nem egészséges a szervezet számára.
Nekem az a véleményem, hogy a glutént fogyasztó és nem fogyasztó emberek számára is kerülni kell a hófehér kenyereket. De a jó minőségű, kézműves lisztből, kovásszal készült kenyereknek sokkal kisebb a glikémiás indexe, jó fehérjéket tartalmaznak, és egy egészséges személy számára mértékkel nyugodtan fogyaszthatók. A barna és teljes kiőrlésű kenyereket se hagyjuk ki a sorból, az utóbbi ugyanis egy időben hatalmas népszerűségre tett szert, ám az évek alatt több agrármérnök alátámasztotta, hogy
a száz százalékban teljes kiőrlésű kenyér abszolút nem egészséges.
Mivel a növénynek a külső két rétege is belekerül a lisztbe, ami gyakorlatilag a növény védekezési rendszere, hiszen az összes immunsejtje benne van, és a méreganyag-kiválasztás is ezekben a rétegekben található” – fejti ki Horváth Judit, a Mentes Kovászműhely alapítója.
Félsz a nőgyógyásztól? Akkor ezt a három fiatal orvost meg kell ismerned
A mentesség nem garancia
Kéri Fanni dietetikus szerint a fehér kenyeret sokan magas glikémiás indexe (GI) miatt utasítják el – ez az index az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti. A magas GI számos egészségügyi problémához vezethet, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabétesz, valamint szív- és érrendszeri betegségek.
„A táplálkozás tudatos megközelítése nem arról szól, hogy egyes élelmiszereket élből elutasítunk, démonizálunk. Sokkal inkább arról, hogy megértjük az adott élelmiszerek összetételét, a hatásaikat, és tudatosan választunk az elérhető lehetőségek közül, odafigyelve saját egészségünk és jólétünk megőrzésére. Rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az olyan feldolgozott szénhidrátok, mint a fehér kenyér is, nagyon gyorsan megemelik a vércukorszintet.
Ez hosszú távon kihat a testi-lelki egészségünkre is. Nem vagyok híve az ételek démonizálásának, és annak sem, hogy féljünk egyes ételektől. A fehér kenyér fogyasztása kis mennyiségben (egy-két szelet) hetente, kéthetente egyszer egy egészséges szervezet számára beleférhet” – magyarázza a dietetikus.
A teljes kiőrlésű kenyereket már említettük. Kéri Fanni szerint, mivel ezek a kenyerek gazdagok rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban is, így lényegesen kedvezőbb hatással vannak az emésztésre. Ám a gluténmentes termékekre érdemes odafigyelni, mert a legtöbb esetben károsabbak, mint gondolnánk.
„Tény, hogy a gluténmentes termékek virágkorát éljük, de fontos megjegyezni, hogy nem minden gluténmentes termék jelent egészségesebb alternatívát. Sok gluténmentes kenyérnek magas az adalékanyagtartalma, miközben a tápanyagtartalma igen alacsony, és hasonlóan magas a GI-je, mint a hagyományos fehér kenyérnek.”
FashionTouri: Ilyen, amikor a divat jó ügyeket is szolgál
Pozitív hatások
A kenyérszakértő és a dietetikus egybehangzó véleménye az, hogy akkor járunk a legjobban, ha száműzzük a fehér kenyeret az étrendünkből. „Minden, étrendünkben végrehajtott váltás jelentős hatással lehet egészségünkre, de a változásokat fokozatosan, tudatosan kell bevezetni, hogy a szervezetünk alkalmazkodni tudjon, és valóban élvezhessük azok előnyeit. Az első és legjelentősebb változás, amit a fehér kenyér elhagyása hoz, az a stabilabb vércukorszint.
A magas rosttartalmú alternatívák, mint a teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyerek, alacsony GI-jüknek köszönhetően segítik az egyenletesebb energiaszint fenntartását, és csökkentik a hirtelen ránk törő éhségérzetet is. Ennek következményeképpen javulhat a metabolikus egészség, amely az inzulinérzékenység növekedésével és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével járhat. Továbbá, mivel a rostok felszívják a vizet, így segítik a vastagbél megfelelő működését, és elősegítik a rendszeres bélmozgást, ami csökkenti a székrekedés esélyét, és segít a bélrendszer egészségének megőrzésében.
A fizikai változások mellett mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy a fehér kenyér elhagyása pozitív pszichológiai változásokat is eredményezhet. Ugyanis a jobb közérzet javítja az önértékelésünket, és nagyobb kontrollérzetet tapasztalhatunk meg az étkezési szokásaink felett. Egy diéta vagy életmódváltás során ez nagyon nagy motivációt adhat” – részletezi Kéri Fanni, dietetikus.
Egészségesebb bőr négy éjszaka alatt? Ismerd meg a skin cycling módszert
A fehér kenyér hosszú ideje része a mindennapi étkezésünknek, ám a modern kutatások és szakértői vélemények fényében érdemes újragondolnunk a helyét az étrendünkben. A magas glikémiás index, a tápanyagszegény összetétel és a szervezetre gyakorolt negatív hatások mind arra utalnak, hogy nem ez a legjobb választás, ha egészséges életmódra törekszünk.
Szerencsére léteznek jobb alternatívák: a teljes kiőrlésű, kovászos vagy kézműves kenyerek nemcsak táplálóbbak, hanem hosszú távon is támogatják a szervezet működését. A változtatás nem mindig könnyű, de kis lépésekkel is sokat tehetünk a testi-lelki jóllétünkért. Ne féljünk elhagyni a megszokott, de káros szokásokat. A döntés a mi kezünkben van – és minden falattal számít.
