előfizetésem
Hírlevél
Tudtad, hogy egy 500 millió éves szerved irányít, amikor rátenyerelsz az autódudára vagy zavarba jössz egy váratlan kérdéstől?
Miért cselekszünk ösztönösen reflexből, amikor tudatosan is reagálhatnánk egy-egy helyzetre? A válasz egy szó: hüllőagy. Mert az agyunknak van egy része, amely több százmillió év után is ugyanúgy működik, vagyis az ösztönt részesíti előnyben, szemben a tudatossággal, akárcsak egykor az ősember, vagy ahogy az állatok. Olyan ez, mintha a testünk elfelejtette volna, hogy a XXI. században élünk?
A hüllőagy kifejezést Paul D. MacLean amerikai idegtudós vezette be, miután előrukkolt a háromrétegű agy elméletével, amely szerint agyunk három különböző evolúciós korszak során nyerte el mai formáját, éppen ezért három rétegből áll: hüllőagyból, a limbikus rendszerből és a neokortexből. Lényegében ez a hármas felel azért, hogy érzékeljük a minket körülvevő világot és benne mindent, ami velünk történik. Ezek között sokáig a hüllőagy volt a legdominánsabb, amely több mint 500 millió éves múltra tekint vissza, hiszen már a legprimitívebb gerinceseknél is jelen volt.
Az agy ezen része az alapvető funkciókat irányítja, mint például a légzés, a szívverés, a hőszabályozás és a szaporodási ösztönök. Mivel a hüllők és más hidegvérű állatok viselkedését elsősorban ez az agyi struktúra szabályozza, ezért is kapta az agy egyik része is ezt a nevet. Bár az emberi agy evolúciója során a hüllőagy fölé újabb rétegek épültek (ilyen a már említett limbikus rendszer, amely az érzelmeket és a társas viselkedést szabályozza, vagy a neokortex, amely a magasabb szintű gondolkodásért felel), a hüllőagy ma is aktívan működik, és nem ritkán átveszi az irányítást a többi réteg felett, amikor stresszhelyzetbe vagy gyors döntési helyzetbe kerülünk.
Segít elmenekülni a nehéz helyzetek elől
A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, mint egy vészgombot. Amikor például egy gyorsan érkező autót érzékelünk, vagy egy nehéz megbeszélés során kellemetlen kérdéssel találkozunk, az agytörzs aktiválja az adrenalin felszabadulását, amely gyorsítja a szívverést és élesíti az érzékeinket. Ennyi elég ahhoz, hogy a hüllőagy, vagyis az ösztönös válaszreakció életbe lépjen. Az ősembernél ez akkor fordult elő, amikor egy ragadozó elől menekült, vagy amikor a szélsőséges időjárás elől keresett gyorsan menedéket.
Tehát a hüllőagynak nagyon is fontos szerepe van, hiszen ez segít, hogy a pillanat tört része alatt cselekedjünk egy váratlan helyzetben. Ugyanakkor van még egy másodlagos funkciója is, amely meglepő módon fokozza a stresszt. A hüllőagy másik feladata a territorialitás, vagyis a terület védelme és a személyes határok meghúzása. Ezért érezzük magunkat kellemetlenül, ha valaki túl közel áll hozzánk a liftben. Mert az állatokhoz hasonlóan az emberek is ösztönösen védik azt, amit sajátjuknak éreznek, tehát a saját testüket.
Ösztönös vagy tudatos? Az emberi viselkedés, a reakció olyan generációs lenyomat, amit nem mindig lehet irányítani
Hiába tudjuk, hogy a liftben mellettünk álló személy semmilyen veszélyt nem jelent ránk nézve, és hogy nem fog ártani nekünk, az idegen személy közeledésekor mégis bekapcsol a hüllőagy, hogy jelezze: valaki, valamiért túl közel lépett hozzánk.
A szokások hívei
Végül van még itt valami, amit szintén a hüllőagynak tudhatunk be, ezek az ismétlődő viselkedési minták, például a reggeli kávéfőzés vagy az automatikusan használt útvonalak. Ismerős az érzés, amikor munkába megyünk, és mire beérünk, már nem is tudjuk, hogyan jutottunk el idáig? Ez a hüllőagy számlájára írható, amely mindig a megszokott útvonalat fogja előnyben részesíteni, szemben egy ismeretlennel, ezért szinte gondolkodás nélkül visz minket a jól ismert szakaszon.
Mire jó ez? Az ismerős útvonal tudat alatt növeli a biztonságérzetet, amely – mondani sem kell – a túlélést segíti. Meglehet, ma egy másik útvonalon sem fenyeget több vagy kevesebb veszély, mint a régin, de a hüllőagy ezzel nem foglalkozik, inkább biztosra megy. Mindezzel ráadásul energiát takarít meg a testünknek, ami az ősi környezetben létfontosságú volt.
Miért szeretjük a horrorfilmeket? - A félelem és katarzis pszichológiája
Kikapcsolhatjuk, de nem teljesen
A hüllőagy szerepe, hogy megvédjen minket, még akkor is, ha ezt egyébként semmi nem indokolja. Így a kérdés már csak az, hogy ki tudjuk kapcsolni ezt az agyi funkciót? Irányíthatjuk tudatosan, hogy inkább az érzelmekért vagy a magasabb szintű gondolkodásért felelős agyréteg legyen a dominánsabb? A válasz: természetesen. Csakhogy sok gyakorlást igényel, elvégre ha a hüllőagyat akarjuk kikapcsolni, akkor ezzel olyan, mintha a stresszért felelős agyi részt szeretnénk kikapcsolni, ehhez pedig higgadtságra, koncentrált jelenlétre, tudatos légzésre, fegyelmezettségre van szükség.
Így elkerülhetjük, hogy ösztönösen reagáljunk egy olyan helyzetre, amikor a megfontolt cselekvéssel többre megyünk – például egy munkahelyi vagy magánéleti konfliktushelyzetben.
De ne feledjük, hogy a hüllőagy okkal maradt fenn az evolúció során.
Elvégre mindegy, milyen korban élünk, hirtelen szituációk, életveszélyes helyzetek mindig lesznek, amikor jó, ha van egy olyan vészgomb az agyunkban, amely automatikusan bekapcsol, ha fenyegetést észlel. Gondoljunk csak arra, amikor hirtelen közelít felénk egy autó: nem mindegy, hogy megállunk és átgondoljuk, hogy mit kellene tenni, vagy pedig ezredmásodpercek alatt elugrunk előle.