előfizetésem
Hírlevél
Nem minden kenyér ellenség: ezek segíthetnek, ha IBS-ed van
Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakori emésztési rendellenesség, amely puffadással és időnként váltakozó székrekedéssel vagy hasmenéssel, valamint erőteljes hasi fájdalommal járhat. Az IBS kezelésére az orvosok elsősorban az étrend átalakítását javasolják. De belefér-e ebbe az étrendbe a kenyér? Kéri Fanni dietetikussal beszélgettünk.
Az IBS fizikailag és lelkileg is megkeseríti az ember életét, hiszen a fájdalom és a diszkomfortérzet csökkenti az aktivitást, a szociális interakciókat, így a teljes jóllétet is. A „mindennapi kenyér” kiválasztása az egyik legnehezebb feladat az IBS-sel élők számára. Kéri Fanni szerint, míg egyes kenyerek tiltólistásak, addig léteznek olyan alternatív megoldások, amelyek nemcsak jól tolerálhatók, de akár még az egészséges bélműködést is segítik.
Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?
A tünetek változatosak és személyenként eltérőek lehetnek, de jellemző a haspuffadás, gázképződés, hasmenés és székrekedés, amelyekhez gyakran erős hasi fájdalom is társul. Az érintettek azt tapasztalják, hogy a tüneteik a bélmozgások során enyhülnek. Egyesek csak enyhe tüneteket tapasztalnak, de mások számára ez az állapot komolyan befolyásolja a mindennapi életminőséget.
Az étrend módosítása a legelső lépés az irritábilis bél szindróma kezelésében. Az érintetteknek kerülniük kell bizonyos ételeket, különben egyre súlyosabbá válik az állapotuk. Nagyon fontos egy olyan étrend kialakítása, amely csökkenti a belső gyulladást és javítja az emésztést, ezáltal enyhíti az IBS tüneteit. A FODMAP-diéta például remek választás lehet.
Mi az a FODMAP-diéta?
A 2000-es évek elején ausztrál orvosok állították össze az úgynevezett FODMAP étrendet. A mozaikszó a Fermentálható Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok elnevezést takarja, vagyis gyűjtőnéven a cukoralkoholokat jelöli. A diéta alapja, hogy kerülni kell a rosszul felszívódó, rövid láncú szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket.
A tudósok megállapították, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők tünetei súlyosbodnak, ha olyan élelmiszereket fogyasztanak, amelyek ezeket a szénhidrátokat magasabb koncentrációban tartalmazzák. A FODMAP-csoportba az alábbi szénhidrátok tartoznak: a fruktóz (gyümölcscukor), a laktóz (tejcukor), galaktánok, fruktánok, cukoralkoholok (pl. xilit, maltit, mannit, szorbit).
Az önmagunkkal való szembenézéshez idő kell - És ezt nem lehet megspórolni
Ennek tükrében vannak IBS-barát kenyerek?
A kenyér kiválasztása a legkritikusabb lépés az irritábilis bél szindrómával élőknek. A legideálisabb kenyerek azok, amelyek alacsony FODMAP-tartalmúak, ilyenek elsősorban az egyes gluténmentes kenyerek.
Sok IBS-sel élő jól reagál a gluténmentes diétára, mivel a gluténérzékenység összefüggést mutat az IBS tüneteivel.
A gluténmentes kenyerek, mint a rizs- vagy kukoricalisztből készült kenyerek, jó alternatívák lehetnek. Az úgynevezett alacsony FODMAP-gabonából készült kenyerek is beilleszthetők a diétába. A zablisztből, a kovászolt tönkölybúzából vagy tefflisztből készült kenyerek alacsonyabb FODMAP-értékekkel rendelkeznek, de ezeket is csak kis mennyiségben érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy elkerüljük a tünetek súlyosbodását. Azonban mindenképpen érdemes beiktatni az étrendbe, mivel magas rosttartalmuk miatt segíthetnek a székrekedés kezelésében is, amely gyakori IBS-tünet.
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
Bár a teljes kiőrlésű búzakenyér magasabb FODMAP-értékkel bír, vannak olyan teljes kiőrlésű kenyerek, amelyek bizonyos IBS-ben szenvedő betegek számára megfelelőek lehetnek, de a teljes kiőrlésű hajdinakenyér is remek alternatíva lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden szervezet egyedi és eltérő: ami az egyik személynél nem okoz tüneteket, az a másiknál problémákat generálhat. Ezért az említett kenyerek fogyasztása előtt ajánlott kis mennyiségben tesztelni őket, hogy megfigyelhessük, hogyan reagál rájuk a szervezetünk. Az állandó étkezési napló vezetése segíthet azonosítani azokat az ételeket, amelyek súlyosbítják, esetleg mérséklik az IBS kellemetlen tüneteit.
Melyek azok a kenyerek, amiket kerülni kell IBS esetén?
A búza-, árpa- és rozskenyér erősen fermentálódhat a belekben, ami fokozza a gázok képződését, puffadást és egyéb emésztési zavarokat okozhat. Ezeket a kenyereket érdemes teljes mértékben kerülni, vagy csak nagyon minimális, korlátozott mennyiségben fogyasztani.
Dr. Schwab Richárd: „A bélrendszer nem tudja, hogy karácsony van”
Milyen további élelmiszereket érdemes kerülni?
A legtöbb tejtermék magas FODMAP-értékkel rendelkezik, ilyen a tej, a joghurt és a sajt is, amelyeket nehezebben emésztenek meg az IBS-sel élők. Ugyanígy nehéz megemészteni a hüvelyeseket: a bab, a lencse, a borsó sok raffinózt (a szénhidrátok csoportjába tartozó cukorféleség) tartalmaz, ami fokozhatja az IBS tüneteit. Nem hagyhatjuk ki a cukros és mesterséges édesítőszerekkel készült ételeket sem: a szorbit-, mannit- és xilittartalmú ételek, mint a cukros rágógumik és cukorkák, valamint a fruktózban gazdag ételek, mint bizonyos gyümölcsök és gyümölcslevek, szintén kerülendők, hiszen ezek fermentálódása gázképződést okozhat.
Mi történik, ha egy IBS-ben szenvedő beteg nem követi a számára előírt étrendet?
Amikor egy IBS-sel diagnosztizált személy olyan kenyeret vagy ételeket fogyaszt, amelyek nem ajánlottak számára, számos negatív tünetet tapasztalhat. Ezek a tünetek gyakran hevesek, és jelentősen ronthatják az életminőséget. A magas FODMAP-tartalmú kenyerek, például a búzából készült kenyér fogyasztása a fermentálódó cukrok miatt fokozza a gázok képződését a vastagbélben. Ez erős hasi fájdalmat, görcsöket, nagyfokú puffadást és a kellemetlen gázok kibocsátását eredményezheti.
Ezen tünetek megjelenése nemcsak fizikailag fájdalmas, hanem pszichésen is megterhelő lehet.
Az IBS-sel élők gyakran tapasztalnak váltakozó székletmintát. A nem megfelelő étrend, például a magas FODMAP-értékű kenyerek esetében, a hasmenés vagy székrekedés megjelenése még kiszámíthatatlanabbá válhat, és ez nagymértékben rontja az életminőséget is. Továbbá, ha az IBS-sel küzdők nem tartják be a számukra megfelelő étrendet, azzal hosszú távon tovább rontják az emésztőrendszerük egészségét: ez krónikus gyulladást és emésztőrendszeri elváltozásokat okozhat, aminek hatására tápanyag-felszívódási zavarok is kialakulhatnak.
Az IBS-sel élőknek létfontosságú volna szorosan együttműködni egy olyan egészségügyi szakemberrel, gasztroenterológussal, aki segít kialakítani és fenntartani az egyén számára jól kialakított étrendet.
