Ezek azok a szuperképességek, amelyek az introvertáltakat a legjobb munkaerővé teszik
Ha nyugis, csendes, kissé magadnak való vagy, sokszor nem könnyű egy nyüzsgő csapatban dolgoznod, az érdekeidet érvényesíteni. Hogyan vegyenek észre, és lehetsz sikeres, ha alapvetően nem vagy hangos és közvetlen?
Sok sztereotípia és tévedés él az emberek fejében az introvertáltakról és többnyire nem pozitív tulajdonságokkal kötik össze. Például, hogy zárkózottak, nem szívesen vesznek részt közösségi aktivitásokban, visszahúzódva, akár fülhallgatóval zenét hallgatva ülnek egy félreeső helyen az irodában, nem járnak ebédelni a többiekkel, keveset beszélgetnek a kollégákkal. Néha még az antiszociális jelzőt is megkapják.
Ha eddig te is így gondoltad, felejtsd ezt el egy pillanatra, és a cikk végére érve, biztos, hogy megváltozik a róluk kialakult képed. Szakértőnk szerint ugyanis nem ez az introvertáltság fő ismérve, sőt,
rengeteg menő, sikeres, az életünket is jelentősen befolyásoló ember, és jó vezető van köztük!
Az idegrendszeri működésben van a fő különbség
„Valahogy rosszabb a PR-ja az introvertáltaknak, miközben ugyanolyan sikeresek és karizmatikusak lehetnek, mint az extrovertáltak – kezdi Dr. Darida Ágnes, life- és business coach. - Ha befolyásos cégvezetőkre, üzletemberekre gondolunk, biztos, hogy az elsők között jut eszünkbe jut Bill Gates, az Apple egykori atyja, Steve Jobs, vagy Mark Zuckerberg. Ha korszakalkotó nőket sorolunk, akkor ott van a listán például J.K. Rowling, Sheryl Sandberg, a Google és a Facebook technológiai vezetője vagy akár nálunk Polgár Judit és Hosszú Katinka.
Ők mind introvertált, befelé forduló személyiségek, ennek ellenére kétség sem fér ahhoz, hogy jó vezetők, jól tudnak beszélni, előadni, embereket összefogni, meggyőzni, lelkesíteni. Szerintem a fő félreértés az, hogy az introvertált és az extrovertált emberek között nem az a lényeges különbség, hogy mennyire szeretnek szerepelni, vagy emberek között lenni, hanem hogy az idegrendszerük hogyan működik, mi az, ami feltölti őket és mi meríti le. Aki introvertált, azt az interakciók, a sok inger, a zaj, a tömeg, a túl sok infó, a multitasking hamarabb kifárasztja. Szemben az extrovertálttal, aki örül, ha pezsgés van körülötte, ha nyüzsöghet.”
A félénkségből is lehet magabiztosságot teremteni, de nem mindegy, hogyan
Az introvertáltság tehát nem jó vagy rossz, nem hiba vagy nem hiányosság, hanem alapvetően egy működési mód. Mindebből azért persze annyi következik, hogy a mai világunk sok szempontból az extrovertáltabbaknak kedvez, mert most az egy általános nézet, elvárás, hogy ha sikeres akarsz lenni, akkor láttasd magad, szerepelj a social media felületeken, adjál elő, stb.
„A másik fontos tévhit, hogy nem fekete vagy fehér, ki hová sorolható – folytatja Dr. Darida Ágnes. - Az introvertált/extrovertált egy spektrum, az emberek többsége a skála két vége között helyezkedik el valahol. Nincs olyan, hogy valaki száz százalékban ez vagy az. Sőt, a spektrumon belül el is mozdulhatunk az életünk során többször is, a korunk előrehaladtával, a minket érő hatások, vagy a különböző életszakaszok miatt.”
Megbízhatók, analizálók, alaposak
Na de mik a címben említett szuperképességeik az introvertáltaknak, amiket bátran kamatoztathatnak a karrierjükben? „Megbízható munkaerők, akik többnyire megfontoltak, előbb végiggondolják, pro és kontra érveket vizsgálnak, mielőtt beszélnének. Viszont amikor megszólalnak, annak súlya van. Nagyon felkészülnek a meetingre, előadásra, nem veszik félvállról a dolgokat és nem beszélnek mellé. Nincsenek elkezdett és a témától nagyon elkanyarodó körmondataik. Strukturáltan gondolkodnak, szeretik az elmélyülést, az analizálást és a fókuszáltságot. Akkor képesek a leghatékonyabban dolgozni, ha egyedül vannak nyugalomban.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnának open office-ban dolgozni, de hamarabb túltelítődnek az ingerektől. Szeretnek ők is beszélgetni, de inkább egyszere csak egy-két kollégával, a mélyebb kapcsolatokat preferálják, a small talkot és az ismeretlenekkel szóba elegyedést kevésbé. Jellemzően az írásbeli kommunikációban erősebbek, mint szóban. Ha vezető beosztásba kerülnek, akkor a kompetenciájukkal vezetnek és nem a dominanciájukkal, nem lesznek showman típusú főnökök” – sorolja szakértőnk, majd hozzáteszi, hogy ezek csak az alaptulajdonságok, sok minden fejleszthető is, például a szereplési hajlandóság, ha a munkakör azt kívánja.
Legfeljebb az introvertáltaknak több energiát kell beletennie és jobban lemeríti maga a helyzet. (Ezzel szemben az extrovertáltak szárnyalnak és energiát merítenek abból, ha rájuk figyelnek, hallgatják őket, élvezik a networking eventeket.) Ágnes szerint karrier szempontból nagyon lényeges az önismeret, hogy tisztában legyünk azzal, mi az, ami feltölt, mi az, ami lefáraszt, mert így kerülhetünk a helyünkre, így tudjuk, milyen területen érdemes akár továbbtanulni, milyen munkakörben éreznénk jól magunkat. Bizonyos szakmákban sokkal jobban tudnak érvényesülni az introvertáltabb típusok. Csak néhány példa: elemző, pénzügyes, jogi terület, informatikus. „Megjegyzem, nem biztos, hogy mindig az az előnyös, ha csak azt csináljuk, ami az alapbeállításunk, hiszen akkor tudunk fejlődni, ha kilépünk a komfortzónánkból” – teszi hozzá.
Láttassa magát, mondjon véleményt
Aki lassabban, megfontoltabban, halkabban reagál dolgokra, azt könnyű túlharsogni, és – akaratlanul is - háttérbe tudják szorítani a kollégái. Adódik hát a kérdés, hogyan tudja önérvényesíteni, láttatni magát, aki introvertált? „Sokszor tapasztalható, hogy aki hangosabban mondja a magáét, annak mintha a véleménye jobban számítana, hamarabb adhatnak neki igazat.
Ezért is fontos, hogy az introvertált is szólaljon fel a meetingen, beszámolókon, véleményezzen, mert ha nem lehet hallani a szavát, akkor az negatívan hathat ki akár arra, hogy mennyire tartják őt jó munkaerőnek, vagy mennyire veszik őt figyelembe, hogyha előléptetésről van szó. Használja azokat a képességeit, hogy jól tud érvelni, a saját érdekeit, igényeit, kifejezésre juttatni.” Érveljen, juttassa kifejezésre a saját érdekeit, igényeit.”
Azokban a helyzetekben, ahol nem lehet megúszni a nyilvános felszólalást, például egy meetingen, beszámolón, sokat segíthet magának, ha előre készül és összeírja azt, mik azok a főbb pontok, amiket mindenképpen el akar mondani. Okos húzás, ha nem várja meg, amíg mindenki más felszólal, mert akkor lehet, hogy amit ő mondott volna korábban, azt már valaki más elsütötte.
Ugyanezekre a tulajdonságaira építhet, ha szeretne előléptetést vagy több fizetést kérni, ami általában mindenkinél stresszel is jár. Készüljön előre a személyes beszélgetésre, szedje össze strukturáltan, hogy mi mindent tett a cég sikereiért az elmúlt években, támassza alá számokkal az érdemeit, érveljen logikusan. „Ha attól szorong, hogy ez nehezen megy neki, mert nyomulásnak, önreklámnak érzi, akkor azt át kell kereteznie magában. Ezek a szavak már eleve ellenérzést szülnek. Az önérvényesítés arról szól, hogy megmutassa az erősségeit, az eredményeit, mit ért el eddig és mi az, amin dolgozik éppen és mivel ő a hétköznapokban kevésbé látható, mert sokszor kimarad a társasági pillanatokból, még fontosabb, hogy a vezetői tudomást szerezzenek róla.”
Zajos, törtető világunkban is helye van az introvertáltaknak, íme, az ő munkahelyi rejtett erősségeik
Hogyan illeszkedjen be a cserfes kollégák közé?
Arra is figyelnie kell, hogy a munkahelyen ne a fura kollégának legyen bélyegezve, akit kibeszélnek a háta mögött, amiért nem kifejezetten társasági ember. Sőt, ne gondolják róla, hogy lenézi a többieket, amiért nem tart velük. „Beszéljen erről nyugodtan, adjon magyarázatot a viselkedésére. A saját helyzetét is meg tudja könnyíteni, és könnyebben elfogadják a többiek is. Például, hogy azért ül gyakran fülessel az irodában, mert így jobban tud fókuszálni.
Közben igyekezzen középutas helyzeteket teremteni.
Nem kell minden munkanap együtt ebédelni a többiekkel, de hetente egyszer igen, vagy kimehet velük egy kávészünetre. Ha talál egy-két olyan kollégát, akikkel van közös érdeklődése, már elég azokkal beszélgetnie, nem kell mindenkivel. Annak, hogy mennyire vagyunk részei egy csapatnak, igenis nagy szerepe van. Befolyásolhatja azt is, ki kap lehetőséget egy előrelépésre, egy új pozícióba. És a munka minőségét is növelni tudja, ha valamilyen szinten megismerik egymást a kollégák” – magyarázza Dr. Darida Ágnes.
Bizonyos munkahelyeken könnyebben lehet határt húzni időben és térben is – ezt érdemes figyelembe venni az álláskeresésénél is. Aki jellemzően introvertált, az valószínűleg jobban örül egy home office-nak, vagy hibrid munkarendnek, ha van rá lehetőség. Az is segíthet, ha rugalmas a munkarend, és akár bemehet korán, amikor nincsenek még sokan az irodában, így sok mindent el tud intézni, mire megérkeznek a többiek.
Határhúzás az is, hogy ha megteheti, hogy bizonyos meetingeken - amik nem érintik őt személyesen - nem vesz részt, csak elolvassa az összefoglalót. Vagy ha nagyobb munkafolyamatok között egy kis szünetet tarthat, amíg iszik egy teát vagy sétál az épület körül, esetleg kicsit elvonulva mindfulness gyakorlatokat vagy légzőgyakorlatokat végez. És fontos lehet a fizikai határhúzás is, ha kap rá lehetőséget, hogy a sarokban ülve, kicsit elszeparáltabban tudjon dolgozni.
Introvertált vagy?
Ha ezekre a kérdésekre egyértelmű igennel válaszolsz, akkor jellemzőbben igen.
- Jobban szereted az egyéni beszélgetéseket, mint amikor csapat előtt kell megszólalnod?
- Néhány óra társasági élet elfáraszt, és utána csendre és magaddal töltött időre van szükséged?
- A munkahelyi megbeszéléseken szeretsz mindenkit végighallgatni, és csak utána szólalsz fel?
- Jó hallgatóság vagy és ezt várod el másoktól is?
- Néhány közeli barátod van, akikkel mély kapcsolatot ápolsz és nincsenek felszínes ismeretségeid?
- Energiával telibbnek érzed magad, miután egyedül voltál kicsit?
- Szívesebben fejezed ki magad írásban, mint szóban?
előfizetésem
Hírlevél