Van egy szakember, akinek segítségével képesek lehetünk szembenézni a rákdiagnózissal

2025. március 26.
Az élet teljesen új szemszögből történő értelmezésére van szükség a diagnózis után
Az élet teljesen új szemszögből történő értelmezésére van szükség a diagnózis után
Fotó: Oscar Wong/Getty Images

Rák. Egyetlen szó, mégis úgy csap le rád, mint egy vihar, amely elsodor mindent, amit addig biztosnak hittél. A jövő, amit terveztél, darabokra hullik, a világ hirtelen más szabályok szerint kezd forogni. De vajon mostantól csak a túlélésről szól minden?

A diagnózis pillanatában az idő mintha megtorpanna. Mindössze néhány másodperc, mégis úgy érzed, mintha egy láthatatlan kéz kirántotta volna a talajt a lábad alól. A világ elnémul, az idő lelassul, és hirtelen minden más jelentéktelenné válik. A hangok tompává válnak, az orvos tovább beszél, de a szavak elvesznek valahol a távolban. „Kemoterápia… sugárkezelés… esélyek… remény…” Remény? Van még ilyen? A hétköznapi problémák, amelyek tegnap még fontosnak tűntek, most teljesen jelentéktelenné válnak. Már nem számít a reggeli dugó, a rosszindulatú megjegyzések, a számlák a konyhaasztalon. Egyetlen dolog marad: az élet maga.

De milyen élet? Egy olyan, amelyben minden gondolat a betegség körül forog? Egy olyan, amelyben a túlélés lesz az egyetlen cél? Vagy van mód arra, hogy a diagnózis ne elvegyen, hanem valami újat adjon? A gyógyulás nemcsak fizikai, hanem lelki folyamat is. Nem elég legyőzni a betegséget – az a cél, hogy a beteg újra megtalálja önmagát és az élet szépségét. Mert a valódi győzelem nemcsak a túlélésben, hanem az igazán megélt pillanatokban rejlik.

A Mellrákinfó Egyesület 9. Országos Konferenciáján, amely évről évre a szakma kiválóságait hozza össze az érintettek támogatására és a hiteles információk megosztására, lehetőségem nyílt találkozni Nógrádi Csilla pszichológussal.

Amikor a lélek többre vágyik, mint túlélés

„Légy erős!” „Harcolj!” „Győzni fogsz!” – ezeket a mondatokat szinte minden rákbeteg hallja. A társadalom azt várja el, hogy küzdj, hogy mosolyogva viseld a fájdalmat, hogy inspiráció legyél mások számára. De mi van, ha egy nap nem érzed magad harcosnak? Mi van, ha eleged van az erőltetett bátorságból? Mi van, ha egyszerűen csak félsz? A pszichológus az, aki megengedi, hogy ne csak harcos legyél, hanem ember is. Mert igenis lehetnek napok, amikor elfáradsz.

Lehetnek napok, amikor dühös vagy, kétségbeesett vagy, amikor nem akarsz semmit, csak elbújni a világ elől. És ez nem a vereség jele – ez annak a jele, hogy élsz. A rákdiagnózis után az élet nem ugyanaz, mint előtte. De talán nem is kell, hogy ugyanaz legyen. Sokan, akik átestek ezen, azt mondják: másképp néznek a világra. Értékelik az apró dolgokat – egy meleg nyári estét, egy nevetést a szeretteikkel, egy egyszerű, hétköznapi pillanatot. Talán a diagnózis nem a vég, hanem egy új kezdet. Egy lehetőség arra, hogy másképp élj, tudatosabban, mélyebben, igazabban.

glamour plusz ikon A tünetmentesség nem a rák vége, ezzel a kezeléssel tovább támogatható a test regenerációja

A tünetmentesség nem a rák vége, ezzel a kezeléssel tovább támogatható a test regenerációja

A diagnózis árnyékában

Amikor a rák diagnózisa villámcsapásként éri az embert, az egész világ meginog. A beteg és családja hirtelen egy érzelmi hullámvasúton találja magát, ahol a halálfélelem árnyéka vetül rájuk, noha sok daganatos betegség ma már sikeresen kezelhető. Az első reakció gyakran a döbbenet és a tagadás: „Miért pont én?” Ez a kérdés visszhangzik a fejben, miközben az érzelmek viharában próbálják megtalálni az egyensúlyt.

„Ez az élethelyzet kiválthat a gyász folyamatához hasonló érzelmi reakciókat is, mint a tagadás, düh, bűntudat, és depresszió. A kognitív funkciók zavara is igen jellemző ebben az időszakban, koncentrációs nehézségek és döntésképtelenség jelentkezhet. Az énkép, testkép, és a jövőkép is sérül. A beteg befelé fordulva elszigetelődhet a megbélyegzéstől való félelmében, esetleg átalakul a családi struktúra is. A szerepek, érzelmi kapcsolatok és prioritások megváltoznak” – fejtette ki Nógrádi Csilla.

Hogyan tovább?

Amikor az orvos kimondja a diagnózist, a világ egy pillanat alatt kifordul a sarkából. A sokk után jön a félelem, a düh, a szomorúság – egy érzelmi hullámvasút, amelyet senki sem választ magának, mégis végig kell mennie rajta. A rák nemcsak a testet támadja meg, hanem a lelket is, és a legnehezebb kérdés nem az, hogy mi lesz ezután, hanem hogy hogyan lehet élni ezzel a bizonytalansággal? „Leginkább egy földrengéshez tudnám hasonlítani ezt a krízist, amely nyomán a stabil érzelmi kötődések épen maradnak, de az élet számos felépítménye összedől, és teljesen új alapokat kell kialakítani” – emelte ki a szakértő.

A pszichológus elmondása szerint első pillanattól hasznos lehet az onkopszichológus segítsége, akár már a diagnózis közlésekor, de a folyamat bármely pontján bevonható a szakember. Akár a gyógyulás után is érdemes elkezdeni a pszichoterápiát, ugyanis sok lelki kihívás vár az emberre, akkor van a leginkább szükség az élet átalakítására, az újraépítkezésre. A kezelések befelyeztével még a gyógyultnak nyilvánított személyek is utóhatásként viszik tovább a betegségszorongást, ami minden kontrollvizsgálat előtt extrém módon felerősödhet, ehhez is hasznos lehet pszichológusi segítséget kérni.

glamour plusz ikon Megelőznéd a rákot? A szakértő szerint az életmódváltás legutolsó határideje: tegnap

Megelőznéd a rákot? A szakértő szerint az életmódváltás legutolsó határideje: tegnap

Támogató kezek

A rák diagnózisa jelentős hatással van a családtagokra és közeli barátokra is, nem csak magára a betegre. A helyzet feldolgozása egy olyan összetett folyamat, amely érzelmi és gyakorlati kihívásokat egyaránt tartogat. „A betegség az egész családot érinti, ezért fontos, hogy mindenki figyeljen saját jóllétére is. Csak így tudnak hosszú távon hatékony támogatást nyújtani a betegnek, miközben maguk is megbirkóznak a helyzettel.

A nyílt kommunikáció, az érzelmek kifejezése és a külső segítség elfogadása kulcsfontosságú ebben a folyamatban. A lelki krízis szakaszait a hozzátartozók is átélik. Az élet örömforrásai, a hobbi, a zene, filmek, könyvek, és mozgás az egész család számára legyenek az élet szerves részei. Erőt, töltést lehet ezekből meríteni.” – magyarázta Nógrádi Csilla, aki szerint ezeken a módokon tudjuk támogatni a szeretteinket.

  • Egyensúly megteremtése: Fontos, hogy a családtagok a saját igényeiket se hanyagolják el, a betegnél és a családjánál is elengedhetetlen rendszeres pihenés, egészséges étkezés és testmozgás.
  • Segítség elfogadása: Ne féljenek segítséget kérni barátoktól, ismerősöktől! Osszák meg a feladatokat, delegáljanak konkrét teendőket!
  • Érzelmi támogatás: Legyenek jelen és hallgassák meg a beteget, biztosítsák szeretetükről és támogatásukról!
  • Saját érzelmeik kezelése: Csatlakozzanak támogató csoportokhoz, és/vagy vegyenek igénybe szakmai segítséget, ha szükséges.
  • Gyakorlati segítség: Segítsenek a mindennapi teendőkben, mint bevásárlás vagy házimunka, kísérjék el a beteget kezelésekre, vizsgálatokra.
  • Információmegosztás: Tartsanak rendszeres családi megbeszéléseket a helyzet átbeszélésére, osszák meg egymással az új információkat a betegségről és kezelésekről.

A mindennapok újrafelfedezése

A rákkezelés utáni időszak nemcsak a fizikai felépülésről szól, hanem az önbizalom és identitás újjáépítéséről, valamint a mindennapok örömeinek és az élet értelmének újrafelfedezéséről is. „A betegség után újra önmagunkra kell találni, amit kis lépésekkel, elérhető reális célok kitűzésével érdemes elkezdeni. A múlt lezárása és a jelen átélése kiemelt feladat egy ilyen súlyos állapot után.

Az élet dolgai átértékelődnek, a testkép, a jövőkép, és az emberi kapcsolatok tekintetében máshová kerül a hangsúly, mint azelőtt. Ne azonosuljunk a rákkal, ne fogadjuk be az identitásunkba, ez csupán egy nehéz élethelyzet, amin sikeresen túlléptünk!” - fejtette ki a szakértő. Nógrádi Csilla még hozzátette azt is, hogy a betegség tapasztalata új perspektívákat nyithat, és inspirálhat egy életmódváltásra vagy új tevékenységek kipróbálására.

glamour plusz ikon Vajon a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához?

Vajon a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához?

Lehetőség nyílik a poszttraumás növekedésre, ami mélyebb emberi kapcsolatokat eredményez, és az élet fokozott értékeléséhez vezet. Legyünk türelmesek és együttérzők önmagunkkal, és tudasan törekedjünk az élet megszépítésére! Élni azt jelenti, hogy mersz érezni. Mersz szeretni. Mersz hinni. Mersz jelen lenni – itt és most. Mert az igazi kérdés nem az, hogy túléled-e ezt az időszakot. Az igazi kérdés az: hogyan fogsz élni utána?

A gyógyulás útján azonban nem vagy egyedül: ha érintett vagy, és szeretnél csatlakozni a Mellrákinfó Egyesület Mellrák után is van élet – együtt könnyebb nevet viselő titkos és zárt Facebook-csoportjához, ahol rengeteg támogatást kaphatsz, jelentkezz az alábbi e-mail címen: erintettvagyok@gmail.com.