előfizetésem
Hírlevél
Ki mondta, hogy ketten könnyebb? – A szingli anyák megírják a saját szabályaikat
Papa–mama–gyerekek: akár tetszik nekünk, akár nem, ma már nem ez a kizárólagos norma, ami felé mindenki már fiatalon törekszik, és amiben, ha jó, ha nem jó, a végsőkig benne marad. Ennek ellenére a társadalom még mindig párokra van szabva, holott hazánkban is a háztartások harmincöt százaléka egyszemélyes, további tíz százaléka pedig egyszülős. Cikkünkben egyedülálló anyukák mesélnek, és hitelszakértőt is megszólaltatunk.
Eric Klinenberg amerikai szociológus 2012-ben A magam útján – Miért jó egyedül élni? címmel jelentetett meg egy nagy figyelmet kiváltó könyvet. Kutatásában arra az eredményre jutott, hogy a mai kor embere számára az egyedül élés nem feltétlenül egy kellemetlen, átmeneti időszak, hanem az esetek jelentős részében egy megelégedést nyújtó, kívánt, hosszú távú állapot. A szerző szerint ennek egyrészt az az oka, hogy az olyan értékek, mint az önállóság és az egyéni szabadság, előtérbe kerültek, másrészt pedig, hogy az emberek anyagilag is megengedhetik maguknak a függetlenséget. Tehetjük hozzá: már amikor.
Tény, hogy az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon is növekedést mutat. A KSH adataiból láthatjuk, hogy 2001-ben nem egészen négymillió háztartásból bő egymillió volt egyszemélyes, azaz a háztartások alig több mint egynegyede. A 2022-es népszámlálás adatai szerint ez az arány több mint egyharmadra emelkedett, azaz jelenleg 1 424 369 honfitársunk él egyedül.
A francia vígjáték, amiből nem derül ki az élet értelme, de közelebb kerülünk a válaszhoz
Növekvő egyszemélyes háztartások
Persze nem tudhatjuk, hogy ilyen arányban kívánatos számukra ez az állapot, de az tény, hogy az egyedül élés egy növekvő világtrend. A Euromonitor International piackutató cég szerint 2023-ban 484 millió egyszemélyes háztartás volt világszerte, azaz számuk az elmúlt húsz évben megduplázódott. A hazai egyharmados arány hozzávetőlegesen az egész EU-ban jellemző, míg az USA-ban a háztartások kb. egynegyede egyszemélyes.
A legtöbb egyszemélyes háztartás az észak-európai országokban található, arányuk Norvégiában megközelíti az 50 százalékot! Afganisztánban viszont (nemcsak anyagi, hanem kulturális okokból is) szinte teljesen ismeretlen az egyedül élés: csupán 0,2 százalékot tesznek ki az egyszemélyes háztartások. Kínában is kevéssé jellemző (8,6 százalék).
Klinenberg amerikai vizsgálódásai során azt találta, hogy az egyedül élés a legtöbbször nem jelent egyben elszigetelődést. Az egyedül élők sokat találkoznak barátaikkal, és szívesen végeznek a társadalom számára hasznos önkéntes munkát. Mivel magasabb jövedelem esetén gyakran utaznak, és próbálnak ki új hobbikat, a különböző cégek is kezdik őket felfedezni mint jelentős fogyasztói réteget.
Ennek nyomait valamelyest itthon is látjuk, például a szupermarketekben megszaporodó előrecsomagolt, egyadagos készételek és egyes háztartási gépek formájában. A kisméretű asztali mosogatógépek pl. néhány éve megjelentek Magyarországon is – ezeket már egy egyedülállónak is megéri megvásárolnia (és elhelyezheti akár albérletben is), ellentétben a terjedelmes, álló családi modellekkel.
Dr. Hevesi Kriszta: Mindenkinek szüksége van arra, hogy szerethessen és arra is, hogy szeressék
Egyedül, gyerekkel
Mi a helyzet azokkal, akik nemcsak egy háztartást tartanak fenn egyedül, de még gyereket is nevelnek? A 2022-es népszámlálás adatai szerint a gyermeket (vagy gyermekeket) nevelő, egyedül (más felnőtt nélkül) élő szülők száma 411 042 fő – tehát az összes háztartás 10 százaléka egyszülős. (Az EU-átlag 14 százalék.) Mindez azt jelenti, hogy közel kétmillióan vannak Magyarországon azok, akiknek a saját lábukon kell megállniuk, és ez, tekintve a fizetések és a megélhetési költségek arányát, nálunk sokszor szól inkább a küzdelemről, mint az önmegvalósításról.
„Az egyedül élés mindig csalódásból fakad” – vélekedik egyik interjúalanyom, a 61 éves Vera, aki három gyermekét egyedül nevelte fel, és egyikük, aki szellemi fogyatékossággal él, nem fog tudni a jövőben sem önállóvá válni.
Nem jókedvünkben döntöttünk így, hanem mert nem akarunk még egy terhet vinni.
Rá ez mindenképpen igaz: testileg, lelkileg, gazdaságilag bántalmazó férjet, majd nagy szavakkal csábító, ám a gyakorlatban alig bevonódó élettársat hagyott ott. „Régen defektesnek éreztem magam partner nélkül, részben a családi nyomasztás miatt is” – meséli az 55 éves Anita, aki egy 12 éves fiút nevel. „Most már viszont nem élem meg kudarcként az egyedüllétet.” Ő ráadásul eleve egyedül fogadta örökbe a fiát (SMBC – single mother by choice), így, ellentétben elvált társaival, tartásdíjjal, illetve a gyermekfelügyelet időnkénti átadásával sem számolhat.
Rokonai sincsenek. Más egyedülálló anyákkal tartja a kapcsolatot, de a kölcsönös segítésnek az ő esetében vannak korlátai. „Az örökbefogadott gyerekek lelkileg sok esetben nagyon traumatizáltak, így a fiamat nem tudtam másra bízni” – meséli.
Tényleg boldogabb lesz az életed, ha kevesebbet dolgozol?
Lakhatási kérdések
Egyedülállóként a lakhatás biztosítása is problémát jelenthet: sokan azért nem lépnek ki egy bántalmazó vagy „csak” nem működő kapcsolatból, mert saját lakással nem rendelkeznek, szüleikhez nem akarnak vagy nincs lehetőségük visszaköltözni, és nem tudnának egyedül egy albérletet fenntartani. A fővárosban még egy egyszobás lakásért is elkérnek havonta 200–250 ezret, miközben olyan, nők által dominált foglalkozásokban, mint pl. adminisztratív munkatárs, pedagógus vagy egészségügyi asszisztens, a nettó fizetés az esetek egy részében a 300 ezer forintot sem éri el. (A fizetések hozzávetőleges mértékéről ezen a honlapon tudunk tájékozódni.)
Anita rendelkezett saját tulajdonú lakással. „Ez volt az előnye annak, hogy »idősen« vágtam bele az örökbefogadásba. Albérletben nem vállaltam volna” – mondja. Verát elborzasztotta női rokonainak sorsa, akik nem tudták elhagyni alkoholista, taszító, agresszív partnereiket, mert nem lett volna hova menniük. „Már nyolcévesen megfogalmazódott bennem, hogy én nem akarok így élni” – idézi fel. Ezért már fiatalon eltartási szerződést kötött, és egy kis lakáshoz jutott.
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
Később ennek az árából vett az agglomerációban egy kis házat, amelynek fele tulajdonrészét volt férje fondorlatos módon megszerezte. A ház rossz állapotban van, de Vera hitelkérelmét a bank annak idején visszautasította. Nem tudta megjavíttatni a gázvezetéket, ezért telente fával fűt, amit maga vág.
Szarvas Norbert, YouTube-csatorna-műsorvezető és prémium hitelközvetítő szerint ma nem lehetetlen egy egyedülálló személynek hitelhez jutnia. „Az ügyfeleim 70%-a egyedülálló, és alapvetően a bankok gond nélkül hitelezik ezeket a személyeket. A fontos, hogy megfeleljen az ügyfél az önerőszabályoknak, a jövedelmi szabályoknak, és a munkahelye lehetőleg stabil legyen (legalább három hónapja dolgozik ugyanott, nincs felmondás alatt, nincs próbaidőn)” – mondja.
„Egy átlagos lakáshitelt egyedi kamattal nettó 500 000 forinttal már meg lehet igényelni (25–27 millió forint hitelösszeg, 25 év futamidő, 6% kamat). Mivel szeptemberben érkezik a 3%-os hitel, ott már akár 40 millió forint is beleférhet erre a jövedelemre (feltéve, hogy az igénylőnek nincsen más hitele). Fontos, hogy legyünk reálisak – teszi hozzá a szakértő.
„Attól sem kell megijedni, ha először csak egy kisebb lakást tudunk megvásárolni. Azt gondolom, hogy az is jobb lépés, mint a várakozás. Azok, akik lépnek akár köztes, kompromisszumos megoldásként, »kerítésen belülre kerülnek«, és ha emelkednek az árak, akkor a saját ingatlanjuk értéke is növekszik, ami már az ő hasznuk hosszú távon.”
A férfiaknak is van helyük az óvodapedagógusok között, sőt!
A helyzetet azonban bonyolíthatja, hogy az egyedülálló szülőknek – végképp, ha a gyerekük még speciális nevelési igényű is –, amennyiben nincs rokoni, nagyszülői vagy egyéb segítségük, korlátozottak a munkavállalási, így jövedelemszerzési lehetőségeik. Nem tudnak pl. túlórát vállalni, hiszen nincs más, aki elmenjen a gyerekért a fél ötig, ötig nyitva tartó gyermekgondozási intézménybe – a különórákra, fejlesztésekre eljutásról nem is beszélve.
Anita, hogy több időt tölthessen a fiával, szellemi szabadfoglalkozásra nyergelt át. Ha nem lenne tehermentes, saját tulajdonú lakása, a hitelfelvétel – főleg új vállalkozás esetén – problémát jelenthetne. „Egyéni vállalkozásból a bankok elvárják a minimum egyéves működési múltat, és a tavalyi bevételből számított NAV jövedelemigazolás alapján számolnak jövedelmet” – mondja Szarvas Norbert.
Azonban ha az előző évben még nem tizenkét hónapig működött a vállalkozás, mert pl. nyáron indult, akkor is annak a néhány hónapnak a bevételét tizenkettővel osztják el a bankok, és ezt az eredményt veszik havi bevételként figyelembe. A számítást számos tényező bonyolítja, ami miatt a szakember azt javasolja, hogy az érintettek forduljanak független hitelközvetítőhöz.
A lakhatás biztosításával a problémák még nem értek véget: az egyedülálló nők szinte általános tapasztalata, hogy a különböző szerelőkben, mesterekben – korábbi negatív élmények miatt – nehezen tudnak megbízni. Előfordul, hogy a szakemberek nem őszinték a problémával kapcsolatban, vagy lekezelően viselkednek a kis lakásban/házban esedékes „kis munka” miatt, illetve az indokoltnál magasabb árat kérnek a munkáért (feltételezve, hogy egy nő úgysem ért hozzá).
Akadnak persze szomszédok vagy ismerősök, akik házkörüli munkában vagy pl. autós szállításban felajánlják a segítségüket, de sajnos nem mindig önzetlenül. Előfordul, hogy visszaélnek a kiszolgáltatottsággal, és – ahogy Vera panaszolja – „felhatalmazva érzik magukat, hogy egy egyedülálló nőnek szexuális ajánlatot tegyenek”.
Az önfejlesztés kapujában vajon a személyiségtesztek jelentik a kulcsot a tudatosabb életvitelhez? Szakértő válaszol
Előnyök és hátrányok
Ezek után arra is kíváncsi voltam, hogy mik az egyedül élés előnyei. „Nincs stressz, nem kell a partner viselkedése miatt aggódni vagy épp mérgelődni” – mondja Anita. „Pozitív, hogy mára az egyedülállók társadalmi megbélyegzése csökkent, én legalábbis egyáltalán nem tapasztalok ilyet” – teszi hozzá. „Nem kell senkinek a gorombaságát, hangulatváltozásait elviselni” – ért egyet Vera. „Pár évig ez nagyon élvezetes, én is euforikusan boldog voltam, amikor a rossz kapcsolatokból kiszabadultam. Csak aztán elkezd nyomasztó lenni, hogy mindent egyedül kell megoldanod, nincs kivel megbeszélned a problémákat.
Ismerkedni viszont mindketten nehezen tudnak, nincs idejük, energiájuk, és ha mégis kialakul valakivel a kölcsönös érdeklődés, egy randi megszervezése hatalmas logisztikát vesz igénybe.
Nulla énidőm van.
Amikor kicsi volt a gyerek, még annyit sem tehettem meg, hogy öt percre leugrom a boltba” – mondja Anita. „Ezt azok, akik párban élnek, talán elképzelni sem tudják. A COVID-járvány idején barátok hordták nekem a bevásárlást, mert nem kockáztathattam, hogy megbetegszem és kórházba kerülök.” Vera sem tudja kire bízni a fogyatékossággal élő gyermekét, nem talált intézményt, ahol biztonságban tudhatná, emiatt csak otthon tudja gondozni.
Hosszú távú terve egy olyan közösségi otthon kialakítása, ahol sérült gyermekükről gondoskodó szülők élhetnek együtt, támogatva egymást. Vera az egyedül végigküzdött évek alatt roppant erőforrásokat fedezett fel magában. Rengeteg új készségre tett szert, nem ijed meg a kisebb felújítási vagy szerelési munkáktól. Emellett sok éve kézműveskedik, hogy az alkotásai eladásából pénzhez jusson – így el tudta vinni a gyerekeit Kapolcsra és a Balatonra is. Ma már a jég hátán is megél.
Az igazi nők összetettek, hibásak, néha szexik, néha halálosan fáradtak, és nagyon egyedi módon találják meg a saját útjukat a világban
Ő is és Anita is úgy vélik, hogy egy rossz kapcsolatnál sokkal jobb az egyedül élés. Az ideális azonban mindkettejük szerint a szerető, támogató kapcsolat lenne. „Fontos a gyerekeket ellátni a megfelelő tudással ahhoz, hogy képesek legyenek felnőttként jól működő kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Ez egy sokrétű dolog, része pl. az önismeret, az erőszakmentes kommunikáció, az életkornak megfelelő szintű szexuális felvilágosítás” – fejti ki Vera.
„Ne higgyenek olyan mítoszokban, mint hogy »az ellentétek vonzzák egymást«, vagy hogy »a féltékenység a szerelem jele«. Ahogyan abban sem, hogy szégyen, ha átmenetileg vagy tartósan egyedül maradnak. Ha így alakul az életük, hozzák ki a helyzetből a legjobbat.”
