A fizikai seb idővel begyógyul, de a verbális bántalmazás okozta lelki trauma csendben tönkretesz

Egy bántó szó nem hagy zúzódást, nincs rajta gipsz, és mégis évekre, évtizedekre meghatározza az önértékelést. A verbális bántalmazás éppen azért alattomos, mert kívülről sokszor láthatatlan. Belül azonban olyan sebeket ejt, amelyek hosszabb ideig fájnak, mint egy fizikai ütés.

A verbális bántalmazás hosszú távon sokszor mélyebb nyomot hagy, mint a fizikai erőszak, amit Paulikovics Réka kommunikációs szakember, proaktív coach is megerősít. A párkapcsolati erőszak egyik leggyakoribb formája nem a tettlegesség, hanem a szóbeli agresszió. A leértékelő megjegyzések, a folyamatos kritizálás és a cinikus gúny apránként rombolják az önbizalmat. „Egy idő után nem is azt éreztem, hogy nem szeret – hanem hogy nem érek semmit nélküle. Hogy nélküle nem létezem” – meséli egy bántalmazott nő.

A Magyar Nők Szövetsége 2022-es kutatása szerint a magyar nők 42%-a élt már át párkapcsolati verbális erőszakot, míg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) felmérése szerint az uniós átlag 38%. Ez azt jelenti, hogy

több mint minden harmadik nő találkozott a saját otthonában szavakkal, amelyek fegyverként hatottak.

„A sebek nem láthatóak a testen, hanem láthatatlanok. Az önértékelésen, identitáson, kapcsolódási képességen ejtődnek és éppen ezért nehezebb őket felismerni, megnevezni és gyógyítani. A folyamatos leértékelés, cinizmus, fenyegetés vagy manipuláció hatására az áldozatok gyakran elveszítik a realitásérzéküket, és azt kezdik hinni, hogy valóban »nem elég jók«, vagy hogy »nem érdemelnek jobbat«. Mondom ezt személyes tapasztalatból is, egy több évig tartó bántalmazó kapcsolat után. Ez a sérülés sokszor még a kapcsolat megszakadása után is évekig elkíséri őket.” - magyarázza a coach.

Tíz éve hallgatják meg az anyákat, és ezentúl is várják mindenki hívását

A szakértő szerint fontos kiemelni, hogy a verbális abúzus gyakran normalizálódik a kapcsolaton belül, sok érintett nem is tudja, hogy amit tapasztal, az bántalmazás. Ezért kulcsfontosságú a társadalmi párbeszéd, az edukáció és az, hogy merjünk nevet adni a szavakkal történő sebeknek is. A Magyar Nők Szövetsége által közölt adat megdöbbentő, ugyanakkor sajnos nem meglepő. A statisztikák mögött emberi sorsok, csendben hordozott fájdalmak és gyakran tabuként kezelt élmények húzódnak meg.

A változás lényege

„Itt az ideje, hogy a társadalom a verbális bántalmazást is valódi erőszakformaként ismerje el, és hogy már fiatal kortól érzékenyítsünk a hatásaira. Fontos olyan biztonságos, támogató rendszerek kiépítése is, ahol az áldozatok nemcsak meghallgatásra, hanem valódi segítségre számíthatnak. A szavak lehetnek a kapcsolódás eszközei, de ha fegyverként használják őket, rombolóbbak lehetnek, mint bármilyen fizikai ütés. Ideje erről nyíltan beszélni” - figyelmeztet Paulikovics Réka, aki szerint a szóbeli bántalmazás általában egy ártatlan megjegyzéssel kezdődik. Először csak apró szúrások: „Miért így nézel ki?” „Nem tudsz normálisan főzni?” Aztán lassan minden mozdulat ürüggyé válik a kritizálásra.

A pszichológusok szerint a verbális agresszió nem pusztán indulati kérdés, hanem a hatalomgyakorlás egyik eszköze. A bántalmazó célja nem a párbeszéd, hanem az, hogy a másik fél folyamatosan kisebbnek, gyengébbnek, értéktelenebbnek érezze magát. 2023-ban a Patent Egyesület segélyvonalán minden harmadik bejelentés érintett szóbeli agressziót is – vagyis a bántalmazás egyik fő összetevője gyakran a szavakban érkezik.

„Sokszor találkozom olyanokkal, akik évek óta élnek olyan kapcsolatban, ahol már nem is tudják pontosan megfogalmazni, mi bántja őket – csak azt érzik, hogy elvesztek. A szóbeli bántalmazás ugyanis nem mindig hangos, de mindig hat: csendesen rombolja az önbecsülést, a döntési szabadságot, és hosszú távon azt az érzést, hogy az embernek joga van önmaga lenni” - fogalmaz a szakember, aki szerint ilyenkor az első lépés az, hogy felismerjük, ez nem rólunk szól, hanem egy olyan játszmáról, ahol a másik a szavaival akar irányítani.

54 éve nem változtattak a terméken, amit tiniként biztos, hogy te is használtál

Ez nem könnyű, de amikor valaki elkezdi újra meghallani a saját belső hangját – nem a kritikus szavak visszhangját, hanem a valódi, méltóságteljes énjét – akkor tudatosodik benne, hogy van választása.

A verbális bántalmazás nem csak szó, hanem egy életminőséget alakító minta, amelyből van kiút, de ez a kiút belül indul el.

A coach tapasztalatai szerint ilyenkor érdemes feltenni önmagunknak a kérdést, mi az, amit ma megtehetsz önmagadért – akkor is, ha az még csak egy apró lépés? A válaszok ezekből az apró lépésekből épülnek – vissza az önazonossághoz, önbecsüléshez, és egy olyan élethez, ahol a szeretet nem kontrollt, hanem szabadságot jelent.

A láthatatlan hatás: önszabotázs és szégyen

A szakértő figyelmeztet, a verbális erőszak azért különösen veszélyes, mert sokszor nem hagy nyomot a külvilág számára. Nincs zúzódás, nincs rendőrségi jegyzőkönyv, a sebek belül maradnak. A sértő szavak lassan belső hanggá válnak: „Semmit sem érek.” „Biztos én hibáztam.” Így a verbális bántalmazás önszabotázshoz, szégyenhez és izolációhoz vezethet. A nők gyakran már nem is a partnerük szavait ismétlik magukban, hanem a saját belsővé tett kritikájukat.