Szabó Balázs: „A méhészet megtanít arra, hogy nem tudunk mindent kontrollálni"

A méz sokáig egyszerű alapélelmiszerként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel benne a gasztronómiai élményt, a természettel való kapcsolódást és a tudatos fogyasztás lehetőségét is. Szabó Balázzsal, a Virágbéke Méz Manufaktúra tulajdonosával többgenerációs méhészeti örökségről, prémium és ízesített mézekről, a Hortobágy különleges ökoszisztémájáról, valamint arról is beszélgettünk, hogy miért tekinthetünk a méhekre a klímaválság egyik legfontosabb jelzőrendszereként.

A zümmögő kaptárak megnyugtató ritmusa és a generációkon átörökített tudás mind ott rejlik abban a letisztult formájú üvegben, amelyet a nemzetközi gasztronómiai elit is aranyérmekkel és csillagokkal ismert el. Szabó Balázzsal, a méz manufaktúra tulajdonosával beszélgettünk.

Ha jól tudom, többgenerációs méhészcsaládból származol. A felmenőidtől kapott mintákon túl mi az, ami téged erre a pályára terelt, miért lettél méhész?

Valóban többgenerációs méhészcsaládból származom. A méhek világa gyerekkorom óta része az életemnek. Nálunk a méhészet nem egyszerűen szakma volt, hanem életforma, ami a természet ritmusának tiszteletén, a figyelmen és a türelmen alapul. Ugyanakkor nemcsak a családi örökség tartott ezen az úton, hanem a méhekkel és a természettel kialakított mély kapcsolat is.

Mindig lenyűgözött, hogy milyen intelligens és tökéletes rendszert alkotnak ezek az állatok, és hogy egyetlen üveg méz mögött mennyi munka, együttműködés és természeti csoda áll. Számomra a méhészet egyszerre alkotás, felelősség és egyfajta küldetés is: értéket szeretnék teremteni, ami tiszta, őszinte és valóban a természetből fakad.

Hogyan jött létre a Virágbéke Méz Manufaktúra, és miképp lettél része a méhészet történetének?

A „Virágbéke” számunkra az ember és természet közötti egyensúlyt jelenti. Célunk a kezdetektől fogva az, hogy megmutassuk: a méz lehet több egyszerű élelmiszernél. Lehet gasztronómiai élmény, aminek van karaktere, jelleme, története. A márka történetébe úgy kapcsolódtam be, hogy a hagyományos családi tudást elkezdtem ötvözni egy modernebb, gasztronómiai szemlélettel. Innen indult az út a különleges fajtamézek, majd az ízesített mézek és a nemzetközi megmérettetések felé.

A Virágbéke több komoly nemzetközi elismerést is bezsebelt, például Great Taste Awards-csillagokat és London Honey Awards díjakat. Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy a méhészet sikeresen felkerült a nemzetközi gasztronómiai térképre?

Ennek az alapja a hitelesség és a minőség. A nemzetközi zsűrit nem lehet marketinggel meggyőzni, ott kizárólag az számít, ami az üvegben van. Mindig arra törekedtünk, hogy a méz megőrizze a természetes karakterét: ne legyen túlkezelve, ne veszítsen az aromákból, és valóban tükrözze azt a környezetet, ahonnan származik. Magyarország fantasztikus méhészeti adottságokkal rendelkezik, de sokáig inkább alapanyagként tekintettünk a mézre.

A Virágbékével szerettük volna megmutatni, hogy a méz ugyanúgy lehet prémium gasztronómiai termék, mint egy jó bor vagy specialty kávé.

Az, hogy egy állat vagy növény nem mutatja valamely betegség tüneteit, még nem jelenti, hogy jól is érzi magát

Tapasztalataid alapján mitől lesz egy méz valóban prémium minőségű?

A titok nyitja: boldog méhek, és róluk szeretettel gondoskodó méhészek. Az egyedi design bevonz és ez fontos, de az adott mézfajtát nem a külcsín, hanem annak beltartalma teszi különlegessé. Ebben rengeteget számít a környezet tisztasága, a biodiverzitás, az időjárás, a méhek egészsége és az, hogy a méhész hogyan bánik a mézzel a pergetés után. Egy igazán jó méz természetesen komplex aromájú, karakteres, felismerhető. Van illata, utóíze, textúrája, és nem csak édes.

Továbbá minimális beavatkozással készül: nincs túlmelegítve, szűrve vagy manipulálva.

Beszéljünk egy kicsit a Hortobágyról! Mitől különleges méhészeti szempontból ez a térség? Milyen hatással van a végeredményre az, hogy egy ennyire speciális ökoszisztémából származik a méz?

A Hortobágy egyedülálló élővilág, Európa egyik legjelentősebb pusztai ökoszisztémája, ahol a növényzet ma is gazdag, és viszonylag érintetlen állapotban maradt fenn. A Hortobágy számunkra több, mint termelőterület, egyfajta szemlélet is: a lelassulást, a természetközeliséget és az élővilág iránti tiszteletet jelenti. A méhek itt olyan vadvirágokról gyűjtenek nektárt, amelyek más térségekben már ritkán fordulnak elő ilyen nagy sűrűségben.

Ez pedig a méz karakterében is visszaköszön, hiszen sokkal összetettebb, vadvirágosabb, mélyebb aromával rendelkeznek. A jellemzők itt valóban intenzíven érződnek. Nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb mézfajtánk a bio hortobágyi vadvirágméz.

A Virágbéke egyik különlegessége, hogy nemcsak klasszikus mézeket kínáltok, hanem például mentás, epres vagy étcsokis ízesített mézeket is. Mennyire volt nyitott erre a közönség az elején, és mennyire az ma?

Kezdetekben sokan meglepődtek ezen az új irányon, hiszen Magyarországon a mézfogyasztás meglehetősen konzervatív. A fiatalabb generáció viszont a kezdetektől nyitott az új ízekre és az újhullámos gasztroélményre. Manapság sokkal tudatosabb és kíváncsibb a közönség. Az ízesített mézek segítettek abban, hogy a mézfajták a nagyi csipketerítős asztala mellett a legtrendibb konyhapultokon is megtalálják a helyüket. De ne feledjük, a különleges mézfajtáinknál is maga a méz áll a középpontban, csak épp egy új ízvilággal kiegészítve.

Még a magyar fogyasztóknál maradva, érezhető az, hogy egyre többen keresik a termelői és minőségi mézeket, vagy még mindig az ár az elsődleges szempont? Mi a helyzet a hamisított vagy kevert mézekkel, mennyire „zavarnak be”?

Lassú, de nagyon pozitív változás zajlik. Egyre többen kezdik érteni, hogy óriási különbség van méz és méz között. A magyar termelői mézek iránt nő az érdeklődés, főleg azok körében, akik fontosnak tartják az élelmiszerek eredetét és minőségét. Persze az ár még mindig erős szempont, és ebben nagy problémát jelentenek az olcsó, sokszor kevert vagy bizonytalan eredetű import mézek. Ezek nemcsak a piacot torzítják, hanem a fogyasztók bizalmát is rombolják.

Ezért is kulcsfontosságú az edukáció: mi is fontosnak tartjuk, hogy a mézvásárlók megtanulják felismerni a valódi termelői mézet, és értsék, mi van egy tiszta, magyar méz mögött.