Három magyar női operatőr, akik nemzetközi szinten viszik hírét Magyarországnak
Szívszorongatóan tehetségesek és nem félnek kamerát ragadni, több száz fős stábokat irányítani. Erős narratívával gondolkodnak a világról, amit képekkel, történetekkel szeretnének elmesélni. De milyen érzés a film világban nőként helytállni? Három alkotó, Csepeli Eszter, Tóth Evelin Judit, Fecske Flóra operatőrök mesélnek karrierről, akadályokról, magánéletről, és azokról a pillanatokról, amikor sikerült beleállni az erejükbe.
Ha beülünk a moziba, ritkán látunk a stáblistán női operatőrt szerepelni. Elgondolkodtató, miért van ez így. A nőknek szűkebb terük van egész estés játékfilmeket forgatni, mint férfi kollégáiknak. Nemzetközi szinten is alulreprezentáltak. Ennek gyökerei a filmipar patriarchális struktúráiban keresendők, ahol az operatőri munka fizikai megterhelése és technikai komplexitása „férfi - feladatként” él a fejekben. Az operatőri szakma nemzetközi szinten is jelentős nemi egyenlőtlenségekkel küzd.
Pedig képesek megfelelni a kihívásoknak, és új perspektívát hoznak a filmkészítésbe. Csepeli Eszter operatőr, amikor itthon már nem látott reményt, hogy teljes estés játékfilmekben dolgozzon, művészvízummal, Fulbright kutatói ösztöndíjjal kiment Amerikába. Azóta sikerült idén itthon is játékfilmmel debütálnia, ezzel ő az országban a harmadik, ugyanis Magyarországon női operatőrként teljes estés játékfilmet elsőként 2000-ben G. Tóth Kinga forgatott, aki azóta elhagyta a pályát.
Később Tóth Evelin Judit bizonyított a Kilakoltatás című játékfilmmel 2021-ben. Fecske Flóra operatőr sok európai országban élt, tanult: Skóciában, Firenzében – most éppen Bécsben él. Mindig is nemzetközi megmérettetésre vágyott, számos nemzetközi filmben, klipben, reklámban dolgozott.
„Senki nem szent és senki nem ördög” - Interjú Nagypál Orsival, a Hunyadi - Rise of the Raven című sorozat egyik rendezőjével
A siker megtépázza a házasságot
Csepeli Eszter operatőrként amerikai produkciókban is dolgozik. Érdekes megfigyelni, hogy ebben a férfiak által uralt világban mennyire kinyílt nőként. „A fővilágosítóm mondta egyszer, hogy ő nagyon bírja, hogy ott vannak a csillámok a szemem alatt, amikor sminkben vagyok a kamera mögött, nőies vagyok, de közben meg arról dumálunk, hogy hova rakjuk a lámpákat” – meséli Eszter mosolyogva, de tudjuk mindketten, hogy ehhez keményen meg kellett küzdeni, tudatosan kellett navigálnia a pályája elejétől.
Amúgy „nem szeretném, ha arról lennék híres, hogy nő vagyok, sokkal inkább arról, milyen filmet forgattam” – teszi hozzá. Für Anikó és Vilmányi Benett főszereplésével készült el, női stábbal, Mayer Bernadette első filmje, a Mommy Blue. A film forgatása Esztert élete legnehezebb magánéleti idő szakán segítette át. „Megmentett a film. Menni alig bírtam, ugyanis elváltunk a férjemmel, ami egy hosszú kínlódás utáni döntés volt” – meséli. Sem érzelmileg, sem fizikailag nem lehetett könnyű két kisgyerekkel a válás, és az azt megelőző konfliktusokkal teli év.
„Úgy, hogy közben mesébe illő, ami a pályafutásomban történik velem Los Angelesben és Magyarországon is. És még próbálok ebben a helyzetben anya lenni. Úgy képzeld el, hogy érzelmileg a béka feneke alatt voltam. A Mommy Blue egy négy évszakos film, és a werkfotókon kicsattanok a boldogságtól, életem legjobb élménye volt, művészileg, emberileg is. Ilyen egyszer van az életben. Olyan áldottság volt ezen a forgatáson! És ahogy hazaértem, összeestem.
Megterheli a kapcsolatot, ahol a nő ennyire aktív, és tudja, hogy mit szeretne, felépíteni egy karriert, ez nehéz a férfinak. A poklokat jártam meg az elmúlt két és fél évben, úgy hogy szakmailag az egyik legaktívabb időszakomban vagyok benne. De most már hatalmas önismereti utat jártam be, és nagy önszeretetben vagyok.” Mindeközben Eszter Los Angelesben is leforgatta a Quarter című víg játékot, melyben Brooke Shields is szerepelt. De Eric Robertset is fényképezte, aki nem mellesleg Emma Roberts édesapja. Elképesztő pár év van mögötte, megcsinálta, amire vágyott, van amerikai reklámfilmes ügynöke, nem is akármilyen cég, a CAA, amely Pados Gyulát is képviseli.
A négylábú filmsztárok élete a mozivásznon túl
Az első női easyrig az országban
Pár hónapja szelfisorozatával coming outolt egy kiállításon Tóth Evelin Judit. Tíz évig fotózott a pornószakmában, ahol – jobb lehetőség híján – játékfilmes operatőrként a kenyerét kereste. Elég sarkos véleményt formál a nők helyzetéről. „A női operatőri létre adott első reakció még manapság is egy jó nagy rácsodálkozás, de azt pláne nem gondolnád, hogy a pornót, amit éppen nézel, egy nő vette fel. A társadalom és a magyar filmes iparág gondolkodása is egyre nyitottabbá válik ugyan, mégis még mindig sokkal nehezebb egy női szakembernek minőségi munkához jutnia, mint férfi társainak.
Ennek oka már nem az előző generáció idejéből ismert hímsovinizmus maga, de annak hagyatékai; a bizalom, és a rájuk irányuló figyelem hiánya.” Minden nőről alkotott sztereotípiára választ adva Evelin egy olyan szerkezettel forgatott végig húsz napot a Kilakoltatás című játékfilmben, ami olyan, mint a steadycam. Ez a bizonyos „ronin”. Különlegessége, ha bármi egyensúly borul, akkor bizony esik ő is, a kamerával együtt.
„Ráadásul addig a pillanatig egyszer sem próbálhattam ki ezt az eszközt, amíg el nem kezdtük a forgatást, konkrétan élesben mentem vele egy kört próbaként, utána már forgattunk is. Volt kamera- meg optikateszt, de nem tudtam fölvenni magamra, kipróbálni az eszközt, mert valahogy úgy kellett kikönyörögni, hogy rendeljenek egy női easyriget, hogy egyáltalán biztonságosan fel tudjam venni az egész apparátust. Egészen idáig csak férfira való létezett az országban” – meséli a törékeny alkatú Evelin.
Az easyrig egy vastag mellény, erre szerelik fel a ronint, tehát eléggé fontos. „Nagy volt, a felső csat a mell közepébe vágott bele, a csípőmnél meg kidörzsölte a csípőcsontomat. Húsz napig ez nem fog menni, azt tudtam. Akkor az volt az első női easyrig itthon, amit berendelt a cég a kérésemre.” Ennyit arról, hogy ugyan már, el sem bírják a nők a kamerát. Az hozzátartozik a történethez, hogy Evelin sportoló volt, így van egy biztos testtudata.
Az újraindult Magyar Filmszemlén jártunk és elmondjuk, miért fontos, hogy legyen a magyar filmnek ünnepe
Versenyszerűen úszott, szinkronúszóként is szerepelt válogatottban. „Erősek vagyunk” – mondja sejtelmesen, és igen, a szó minden féle értelmében erősek a nők, nemcsak testileg, hanem lelkileg és tálentumban is.
Mindannyian keressünk a monyót életünk során
Fecske Flóra évekig dolgozott nemzetközi produkciókban világsztárokkal. Többek között a Dűne 2.-ben az Oscar- díjas Graig Fraser kamera csapatának tagja volt „camera operator” pozícióban. Önálló filmjei közül a You Land című rövidfilmet, amit Skóciában forgatott, BAFTA-díjra jelölték. Az első osztrák nagyjátékfilmjét készíti elő és egy amerikai egész estés fikciós dokumentumfilmen dolgozik. Több mint egy éve van saját ügynöke is, a Bite nevű német ügynökség képviseli.
„Szerintem egy filmen még azt is érzékeled, hogy milyenek voltak az energiák a forgatáson, a szettben. Hiába a lenyűgöző vizualitás, ha nincs benne a tudod mi… – meséli Flóra megrázva göndör fürtjeit, és sejtelmesen folytatja –, én ezt úgy hívom, hogy monyó. Az, ami a varázslat, ami létrejön egy bizonyos érintésben, egy tekintetben, épp abban a két szóban, vagy a totálban, amiben egy ember elsétál, vagy csak egy hullámzó vízfelületben.” Flóra ezeket a tudatalatti folyamatokat szeretné megmutatni a képein.
„A kicsi, hétköznapi, megfoghatatlan, szavakkal nem elmondható dolgok motiválnak a leginkább, amik az életünket is mozgatják. Rezdülések, melyek gigantikus hatással vannak az életünkre. A látszólag nem fontos találkozások, a nem annyira lényeges pillanatok, melyekben mégis minden benne van.” És itt azonnal kiderül, mennyire érzékeny egy női lélek a kamera mögött. „Ha vizualitásban kéne lefordítani, akkor nekem az emberi arcok, a tekintetek mindig vonzóak, a kézmozdulatok, mimikák, és ez meg tud nyilvánulni nagyon pici fényváltásokban.”
Stylist: Tóth Linda Rita, Smink: Papp Charlotte, Haj: Szepeshelyi Gabriella