Egy jó mesekönyv a felnőtteknek is ad – interjú a Csirimojó kiadó tulajdonosaival

Mindenki emlékszik gyermekkorából meghatározó történetekre, amelyeket felolvastak neki, vagy amikor már saját kezébe vette a könyvet, és elmerült a képzelt világok szövevényes hálójában. A budapesti székhelyű Csirimojó kiadó és könyvesbolt gondoskodik róla, hogy kortól függetlenül a legszebb történetek közül válogathassunk.

A kiadó ötlete 2017-ben született, a nevét pedig egy egzotikus gyümölcs adta, azonban, ahogy a logójukon is látható, a csirimojók náluk barátságos nyulak. Ízlésesen berendezett könyvesboltjuk idén, 2025 márciusában nyílt meg Budapesten, a Kassák Lajos utca 32. szám alatt. Kiadóként a környező országok irodalmának, főként cseh, lengyel és szlovák képeskönyveknek a fordításával és magyar nyelvű kiadásával foglalkoznak, a boltjukban azonban mindenfélét forgalmaznak a könyvek mellett a printektől kezdve a társasjátékokon át a dizájntermékekig. Peťovská Flórát és Farkas Zsoltot, a két alapító taggal beszélgettünk a számukra meghatározó könyvekről, a vállalkozásukról, az olvasás fontosságáról.

Egzotikus gyümölcs és barátságos nyulak

A Csirimojó két pillére Peťovská Flóra művészeti igazgató és társa, Farkas Zsolt gazdasági igazgató; rajtuk kívül azonban találunk még a nonprofit társaságban műfordítót, költőt, szerkesztőt, grafikust, de háromgyermekes anyukát is. Amikor arról kérdezem őket, mi volt a legmeghatározóbb gyerekkori olvasmányuk, Peťovská Flóra könnyedén válaszol: „A Varázskalap a Múminvölgyben egészen lenyűgözött, rejtélyesen izgalmas volt, különbözött minden mástól, amit addig olvastam. De a Szent Péter esernyője is nagyon megfogott, és magyar szakon újra megtalált, a doktori iskolában is Mikszáth írói névadásával foglalkoztam.”

„Engem Gerald Durrell könyvei ragadtak magukkal, akár a Családom és egyéb állatfajták, akár a Léghajóval a dinoszauruszok földjén” – teszi hozzá Farkas Zsolt. Elsősorban azért tettem fel ezt a kérdést, mert egészen biztos vagyok benne, hogy azok, akik gyengéd szeretettel vannak a könyvek iránt, tisztán emlékeznek arra a történetre, amely miatt végérvényesen elköteleződtek az olvasás mellett.

Így hat a szülők kommunikációja a gyerekek érzelmi fejlődésére

Egy jó időben olvasott történet örökre velünk marad. Én is játszva felidézem azt a napot, amikor a könyvtár viaszos padlóján térdelve, jóval a születésem előtt kiadott Mary Poppins szerethetően régies illusztrációit vizsgálom. Vagy amikor az óvónő egy távoli család kalandos életéről mesél duruzsoló hangon. De miért is fontos, hogy a gyerekek mesékkel, könyvekkel nőjenek fel, miért olvassunk nekik?

„Amikor mesélünk egy gyereknek, az a vele való foglalkozás netovábbja” – vallja Peťovská Flóra. „A mese egyfajta szeretetnyelv, észrevétlenül gyarapszunk általa. Javítja a kötődést, bővíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt” – folytatja lelkesen. „Jó, ha az olvasás egy család napirendjének része, ilyenkor a figyelem csak a gyereké vagy gyerekeké” – teszi hozzá Farkas Zsolt. „A mesék fejlesztik az empátiát, megtanítanak egy csomó mindent a világról” – fogalmaz.

A kiadó tulajdonosai nem elfogultak, állításaik tudományosan is bizonyíthatóak. Az olvasás öröme jótékony hatással lehet a gyermekek tanulmányaira, társadalmi és kognitív fejlődésére, jólétére és mentális egészségére. A BookTrust által végzett számos kutatás az olvasás hosszú távú pozitív hatásait vizsgálta a gyermekek fejlődése szempontjából.

Az egyik tanulmány részletesen bemutatja a felolvasás pozitív hatását az írástanulásra, a felnőttek és gyermekek közötti társadalmi interakció elősegítésére, valamint a gyermekeknek a körülöttük lévő világ megismerésére. Azok a gyerekek, akiknek olvasunk, és később maguk is olvasóvá válnak, bővebb lesz a szókincsük, jobb koncentráció jellemzi őket, magasabb szintű a kreativitásuk és képzelőerejük.

A gyerekkönyvek első számú hazai kurátorai

A Csirimojónál kifejezetten figyelnek rá, hogy ezek az értékek jelen legyenek a könyveikben. Ahogy a művészeti igazgató fogalmaz: „Csak olyan könyveket adunk ki, amelyeket mi is örömmel lapozunk, és hazaviszünk a saját könyvespolcunkra. Fontosnak tartjuk, hogy a grafika, az illusztráció, a nyelvezet, a történet és a mondanivaló egyaránt igényes legyen, a humor pedig mindig plusz pont. Csak akkor gondolkozunk el rajta, hogy a magyar közönségnek elhozzunk egy könyvet, ha mindez adott.

Gyerekkönyvekből azok a legértékesebbek, amelyek a felnőtteknek is adnak valamit.

Nagyon ügyelünk rá, hogy a fordítás minősége kifogástalan legyen, hagyjuk megérni a projekteket, és az is jót tesz a szövegeknek, ha több szem látja, olvassa őket, mielőtt nyomdába kerülnek” – mondja. „Minden szempontból elég perfekcionisták vagyunk, ami a könyveinket illeti” – fűzi hozzá a gazdasági igazgató. „Ha már mi elégedettek vagyunk a végeredménnyel, az jelent valamit” – nevetnek egyetértésben.

A macskák szerepe a mentális egészség megőrzésében

És valóban különös érzékenységgel nyúlnak a történetekhez. Az óvodás korosztálynak például az Érzelmes mackók című lapozót ajánlják a kínálatukból. Ebben az életkorban a gyerekek túlcsordulnak az érzelmektől, de még nem feltétlenül tudják megnevezni őket. A könyv pedig hétköznapi helyzeteken keresztül ismerteti meg őket a különböző érzésekkel. Az Élet és hó is a kiadópáros egy kedvelt kötete – nekem is van szerencsém fellapozni. Elsősorban gyerekeknek szól, ugyanakkor nagyon szépen mesél a félelmeinkről, a barátságról, és arról, hogy az anyáknak is vannak szükségleteik – részletezik szívvel-lélekkel.