Élő baktériumokból készült ruhák menthetik meg a divatipart?
Új csoport jelent meg a divatban, a biodizájner, aki nem csak tervez, de termeszt is. A cellulózbaktériumokkal való kísérletezésre és a ruhanövesztés lehetőségére Suzanne Lee tervező hívta fel a figyelmet körülbelül tíz évvel ezelőtt, az innovációt azóta több oktatási intézmény és dizájner kutatja és fejleszti.
Ezeket láttad már?
Tudományos áttörést hozhat a fenntartható divatban a biocouture, amelynek során a ruha anyaga milliónyi baktérium által keletkezik.
Statikus kultúra
A londoni tervező a ruha elkészítéséhez egy kombuchakeveréket használt, ami valójában egy szimbiotikus keverék baktériumokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból, amelyek cellulózt képeznek az erjedési folyamat közben. „Idővel ezek a szálak réteget alkotnak a folyadékban, majd egy vastag hártyát alkotnak a felszínen. Ez egy statikus kultúra, semmit nem kell vele tenni, csak nézni, ahogy növekszik, még fény sem kell hozzá” – mondja Lee, aki szerint a végeredmény egy könnyű, átlátszó papírhoz vagy egy rugalmas bőrhöz hasonlítható, amit ki lehet vágni és hagyományos módszerekkel megvarrni, de a nedves anyag 3D alakok megformálására is használható.
Mivel ez az anyag teljesen organikus, ezért minimalizálni kell a hozzáadott vegyszerek mennyiségét, de a ruhák színe festék nélkül is megváltoztatható a rozsdaképződés folyamatának segítségével. Gyümölcs- és zöldségfestékkel pedig szerves minták is készíthetőek, indigó felhasználásával baktériummentesség érthető el. Amit egyelőre nem lehet elérni, az a vízhatlanság, így hétköznapi viseletre nem alkalmas. Ha most kisétálnánk az utcára egy ilyen ruhában, azonnal elkezdené felszívni a vizet, aminek hatására a ruha súlyossá válna, a varratok szétesnének. A bakterális cellulózt már a sebgyógyászatban is használják, lehetséges, hogy a jövőben biokompatibilis véredényekként vagy akár pótcsontszövetként is használják. De a szintetikus biológia felhasználásával már elképzelhető egy olyan baktérium létrehozása, ami képes arra, hogy megfelelő minőségben, mennyiségben és formában legyen előállítható a kívánt anyag.
Ez a tervezőknek egy izgalmas alternatíva lehet a jövőben, elképzelhető a használatra kész termékek hulladék nélküli termesztése is. A biocouture kifejezés az évek során egyfajta gyűjtőfogalom lett. A bio ebben a formában nem tévesztendő össze az alternatív növényi alapú anyagok, mint például a micélium textiliparba való integrációjával, ahogy a couture jelző sem azonos a francia haute couture által meghatározott, szigorú keretek közé szorított kézműves varrás technika fogalmával. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy meddig képesek eljutni az anyaginnovációk a tudomány és egyéb iparágak együttműködéseinek köszönhetően.
Az alternatív anyagok következő evolúciója?
A divatmárkák olyan működőképes fenntarthatósági irányelveken dolgoznak, amelyek által orvosolni lehet az ágazat környezetre mért kárát. A javarészt csak marketingszempontból hangzatos célok között találjuk a körkörösséget, a természetes, bio vagy alternatív anyaghasználatot, az újrahasznosított műanyagok feldolgozását és a károsanyag-kibocsátás csökkentését is. A törekvések hatására egyre több divatháznál élvez prioritást az a kérdés, milyen növényi alternatívákkal helyettesíthető a bőr és a szőrme a jövőben. A francia LVMH vállalatcsoport a műanyagmentes, laboratóriumban növesztett szőrme előállításán kísérletezik, míg a Kering luxuscsoport amellett, hogy betiltotta az állati szőrme használatát, a gombabőrben látja a megoldást.
A Jimmy Choo egykori vezérigazgatója, Pierre Denis több millió dollárral szállt be a Modern Synthesis startupba, amely a biotechnológia eszközeivel, modern szövési eljárások és egy nanocellulózt előállító baktériumfajta segítségével forradalmasítaná a ruhaipart. Jen Keane és Ben Reeve biomérnökök szerint idővel akár lebomló vagy teljesen újrahasznosítható ruhadarabokat is lehet gyártani az általuk kifejlesztett „mikrobiális szövés”eljárással. Míg az olasz biodizájner, Cinzia Ferrari fotoszintetizáló egysejtűeket, azaz cianobaktériumokat használ szemüvegkeretek gyártására. Az ilyen eljárással készült anyagok ráadásul jótékony hatással lehetnek a bőrre és a közérzetre is. A londoni Post Carbon Lab csapata többek között fotoszintetizáló, biológiai úton lebomló ruhákban gondolkodik. A kanadai-iráni tervező, Roya Aghighi pedig olyan alapanyagot fejlesztett ki, amin keresztül élő algák nyelik el a viselőjük körüli szén-dioxid-kibocsátást. Hasonló lehetőség a pókselyemfehérjéből készült fonal ötlete is.
