előfizetésem
Hírlevél
Huszonöt év múlva a Föld lakosságának több mint fele demens lehet, ha nem figyelünk oda
Huszonöt év múlva a Föld lakosságának hatvannégy százaléka küzdhet majd demenciával, melynek fő kiváltója az Alzheimer-kór. Bár a betegség nem előzhető meg, a kockázatát csökkenteni és kialakulását késleltetni igenis lehetséges. Lássuk, mit tehetsz már most agyad épségéért!
Az én családom is érintett volt a demenciával való küzdelemben, így megtapasztaltuk, amit világszerte annyian: a helyzet rendkívüli módon próbára teszi a beteget és a családtagokat is. Fontos hát, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, például kevesebb időt töltsünk a telefonozással, tévénézéssel – hogy minél később alakuljon ki az Alzheimer-kór.
Mi a demencia?
A hétköznapi nyelvben időskori elbutulásként jellemzett demenciát egy sor különböző ok kiválthatja, például súlyos fejsérülések (mint az amerikaifoci-játékosoknál), anyagcserezavarok, alkoholizmus vagy bizonyos fertőzések. Gyakran a frontotemporális lebenyek károsodásából – vagyis afáziából, amivel Bruce Willis küzd –, vagy agyi keringési zavarokból ered, de a leggyakoribb és legismertebb oka az Alzheimer-kór. Az Alzheimer típusú demencia kezdetben a halántéklebeny belső területét támadja meg, ahol a rövid és hosszú távú emlékeket tároljuk.
Először az emlékezőképesség romlik, majd ahogy a betegség előrehalad, és az agykéreg is érintetté válik, a nyelvi képességek, a viselkedés, a gondolkodás és a kommunikáció is károsodnak. Ezekért két dolog a hibás: „a béta-amiloid plakkok felhalmozódnak a neuronokon, és rontják a sejtek közötti kommunikációt, valamint az idegsejteken belül kórosan összecsapódott fehérjeláncok (tau-fehérjék) alakulnak ki, amelyek az ottani transzportrendszereket akadályozzák. Ezek a proteinek citotoxikus hatásuk lévén a sejtek öregedését, és egy idő után azok pusztulását okozzák” – részletezi dr. Simon Márta, a Nyírő Gyula OPAI neurológiai osztályának neurológus szakorvosa.
Ezzel az aprósággal is rengeteget tehetsz azért, hogy megelőzd a demenciát
A fehérje a ludas
Kevésbé jó hír, hogy a nőket nagyobb arányban érinti az Alzheimer, mint a férfiakat. „Ennek egyik oka nagyon prózai: tovább élnek, és így nagyobb eséllyel alakulnak ki ehhez hasonló időskori betegségek. A másik ok pedig az ösztrogén neuroprotektív, vagyis idegrendszervédő hatásában keresendő, amely a mitokondriumot – a sejt energiaközpontját –, és a sejtek közötti kapcsolatok épségét támogatja, csökkentve a kóros fehérjék toxikus hatását. Ebből a hormonból azonban a menopauza beköszöntével testünk egyre kevesebbet termel, így érzékenyebbé, sérülékenyebbé válik az agyunk.”
A szakember rámutatott arra is, hogy bár az Alzheimer-kór idős korban jelentkezik, nem az öregedés természetes velejárója, ezért már fiatalabb korban el kell kezdenünk a megelőzésre koncentrálni. De hogyan? Az Alzheimerkór korai felismerésében kiemelt szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, melyek során részletes kórelőzmény-felvétel, kognitív tesztek, képalkotó, neurológiai, pszichiátriai és laboratóriumi vizsgálatok is történnek. Ezek többek között segíthetnek kizárni a reverzibilis okokat, és időben jelezhetik a kognitív hanyatlás kezdeti jeleit.
„A plakkok nagyon korán, akár húsz évvel az első tünetek jelentkezése előtt is megjelenhetnek az agyban, ezért érdemes hamar figyelmet szentelni a megelőzésnek. Ennek egyik pillére a testedzés, és annak három formájának – a magas intenzitású intervallum edzés (HIIT), a kardió és az izomépítés – beépítése a mindennapjainkba.” A rendszeres mozgás növeli az agyi véráramlást, javítva annak oxigén- és tápanyag-ellátottságát, nem mellesleg pedig csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát is.
Egyél és mozogj jól
A másik, amire felhívja a figyelmet, az az étkezés, pontosabban az úgynevezett MIND-diéta követése. De miből is áll ez? „Fogyasszunk gyakran zöld leveles növényeket, bogyós gyümölcsöket, dióféléket. A népi hagyomány szerint arra hasonlító zöldséget, gyümölcsöt érdemes enni, amilyen szervünket szeretnénk gyógyítani, így a vesének jót tesznek a babfélék, az agynak pedig a dió. Emellett együnk sok teljes kiőrlésű gabonát, halat, hidegen sajtolt olívaolajat, vörös hús helyett válasszunk inkább baromfit.
És aminek minden betegség megelőzése szempontjából alapszabálynak kellene lennie, hogy ha lehet, száműzzük otthonról a fehér dolgokat: a finomlisztet, a cukrot és a túlfinomított sókat. Nem vagyok sóellenes, hiszen annak nagy haszna van a szervezetben, de az ipari só helyett válasszuk például a parajdit” – mondja dr. Simon Márta, és hangsúlyozza: az étkezéssel akár 53 százalékkal is csökkenthető az Alzheimer kockázata. Amellett, hogy odafigyelünk arra, mennyit mozgunk és mit eszünk, az agyunkat is karban kell tartani.
Sokan úgy gondolják, hogy még bőven van idő a lakóotthonig, ilyenkor szokott előfordulni egy baleset a nagyinál
„Végezzünk sok mentális tevékenységet! Ha valakit az kapcsol ki, akkor írjon, olvasson, tanuljon nyelveket. Kimutatták, hogy aki kétnyelvű, azoknál átlagosan négy és fél évvel később alakul ki a demencia. Fontos tehát az új képességek elsajátítása, a sakktól elkezdve a hangszereken át az agyagozásig, festésig, rejtvényfejtésig. Bármi remek, ami növeli a neuroplaszticitást, vagyis az agy rugalmasságát, és arra készteti az idegrendszert, hogy új szinapszisokat teremtsen. Hiszen ahogy az angol mondja: use it or lose it – vagyis ha nem használod, elveszíted.”
Csak nyugi!
És akkor még nem is említettük az alvást. „Sokáig dolgoztam alváslaborban és alváskutatásban, ahol kimutatták: ha naponta egy órával kevesebbet alszunk, ez a hiány nem összeadódik, hanem egy exponenciális görbe mentén telítődik, vagyis elképesztően rontani fogja a kognitív funkcióinkat. Persze nemcsak az időtartam a lényeges, hanem az is, hogy az alvás frissítő legyen. Ezt onnan tudjuk, hogy reggel kipihenten ébredünk, és nem onnan, hogy egyből megnézzük az okosóránkat.
Ez sokszor nagyon kontraproduktív, hiszen ezek az eszközök nincsenek klinikailag validálva, indirekt pulzusszámból próbálnak következtetni az alvás mélységére, minőségére, másrészt sok páciensünkből szorongást vált ki, ha az értékek nem megfelelőek.” A jó alváshoz elengedhetetlen az alkoholbevitel korlátozása is, hiszen attól ugyan könnyen elalszunk, azonban ahogy a máj lebontja a szeszt, a metabolitok élénkítő hatása miatt a mélyalvás fázisának hossza jelentősen csökkenni fog – oda a kielégítő pihenés.
Nincs kifogás
Az alvás mellett a stressz is befolyással lehet az Alzheimer-kór kialakulására, ugyanis az emelkedett kortizolszint és az agyban keletkező gyulladások szintén negatívan hatnak az idegpályákra. A stressz persze mindenkit érint, de nem mindegy, ki hogy küzd meg vele. Érdemes tehát stresszcsökkentő vagy -kezelő megoldásokat keresni, ez lehet bármi a pszichológustól elkezdve a jógán át a társas kapcsolatok fenntartásáig, és egyébként a már említett testmozgás is segít.
A neurológus kiemeli, nagy problémát jelent a monoton környezet, a közösségi kapcsolódások hiánya, az elszigetelődés. Nem véletlen, hogy a nyugdíjazással párhuzamosan rohamosan épülnek le az emberek. „Jó lenne egy aktívabb időskor, ahol az emberek a táncklubtól kezdve a kirándulásokon át a kulturális eseményekig mindenből kivehetik a részüket.”
Márta hozzáteszi, az nem kifogás, hogy nem fér bele az időnkbe. „Kimutatták, hogy napi szinten hatvan-kilencven percet töltünk a tévéképernyő, más technikai eszköz előtt – ha ezekre van idő, másra is lesz.” A neurológus úgy tartja, hogy kicsi, de annál fontosabb lépésekkel is tehetünk magunkért. Például válasszunk rendszeresen más útvonalat a munkahelyünkig: lehet, hogy öt perccel tovább tart vagy eggyel több átszállás kell hozzá, de máris tornáztatnunk kell a fejünket.
