előfizetésem
Hírlevél
A longevity nem a hosszú életről szól, hanem arról, hogy 90 évesen is egészséges legyél
Egy új kezdeményezés azt ígéri, hogy a longevity tanulható, mérhető és személyre szabható egészségstratégia. De vajon valóban megtanulható a hosszú, egészséges élet, vagy ez is csak egy új életmódtrend? A longevity ma már az egészségipar egyik legfelkapottabb fogalma, amelyre klinikai programok, vizsgálatok és személyre szabott protokollok épülnek. Ez lenne az élet új iskolája? Nézzük, milyen is ez valójában, és mit takar a tananyag.
Erre épít most a Fitt Magyarország és a TritonLife Magánkórház együttműködése is. A két szereplő egy olyan komplex programot indított, amely a mozgásszervi állapotfelméréstől és testösszetétel-méréstől kezdve az alapvető egészségügyi markerek ellenőrzésén át személyre szabott életmód-ajánlásokig terjed. A kezdeményezés nemzetközi mintákra épül, de a szervezők hangsúlyozzák, hogy divatos luxusmegoldás helyett a longevity szemléletét akarják lefordítani a hétköznapi emberek nyelvére. A kérdés ettől még ugyanaz: valóban megtanulható a hosszú élet? Vagy inkább egy új, jól csengő életmódideológiáról van szó, amely a prevenció nyelvén beszél, de közben újabb elvárásokat rak az emberek vállára?
Cél a hosszú egészség
Nagy Márta, a Fitt Magyarország elnöke, wellbeing- és életmódszakértő szerint a longevity lényege nem az, hogy mindenáron minél tovább éljünk, hanem, hogy
az élet minél nagyobb részét töltsük el jó fizikai, mentális és szociális állapotban.
Mint mondja, ez a szemlélet alapvetően különbözik a klasszikus, kampányszerű életmódprogramoktól, amelyek gyors eredményeket, látványos átalakulást vagy pillanatnyi jobb közérzetet ígérnek.
„A longevity hosszú távú stratégiát jelent. Nem arról szól, hogy egy hétvégére elvonulunk pihenni, vagy néhány hétig intenzíven figyelünk magunkra. A longevity elvek betartásával a mindennapi döntéseinket egy távolabbi cél irányába rendezzük, ennek a célnak pedig nem az a lényege, hogy száz évet éljünk, mi inkább azt szeretnénk, hogy az emberek húsz vagy harminc év múlva is aktívak legyenek.” Ebben az értelemben a longevity valóban tanulható, csakhogy nem valamilyen titkos tudásként, nem csúcstechnológiás rövidítésként. Az iskola lényege olyan alapvető szokások újratanulásában áll, amelyekről ma hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy maguktól értetődők, pedig valójában már egyáltalán nem azok, mint például a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étkezés vagy a megfelelő alvás.
Mi az a longevity-kultúra és miért beszél róla mindenki mostanában?
Erős tudományos háttér, még sincs garancia
A longevity-iparág kommunikációjában összekeveredik a tudományos megalapozottság és a túlzó ígéret. Nagy Márta is fontosnak tartja elválasztani a kettőt. Szerinte a mai tudományos ismeretek alapján nagyon erős bizonyítékaink vannak arra, hogy bizonyos életmódbeli tényezők csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának esélyét, illetve a korai halálozás kockázatát.
„A rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozási mintázat, a dohányzás elhagyása, az alvás minősége és az alapvető kardiómetabolikus rizikófaktorok kontrollja mind olyan tényezők, amelyek hatása jól dokumentált, és ez mind jó kiindulási pont. A longevity ugyanakkor nem jelent biztosítékot. Nem lehet felelősen kijelenteni, hogy aki most elkezd tudatosabban élni, az pontosan hány évvel fog tovább élni, és azt sem, hogy milyen egészségi állapotban fogja megélni az időskort” - mondja a szakértő, aki szerint a helyes megfogalmazás az, hogy a longevity esélynövelés.
Vagyis jobb valószínűséget ígér arra vonatkozóan, hogy később jelennek meg azok a betegségek vagy funkcióvesztések, amelyek az életminőséget rombolják. Ez a különbségtétel azért is fontos, mert a longevity köré épülő piac ma már tele van olyan ajánlatokkal, amelyek a tudomány nyelvét használják, de sokszor túlmutatnak azon, amit a bizonyítékok valóban alátámasztanak.
Amit iskolának neveznek, az valójában szokástanulás
Genetikai tesztek, biomarker-csomagok, mélyreható diagnosztikai elemzések, és ez csupán néhány a drága és látványos szolgáltatások sorában, amelyet ma a longevity-hez kapcsolunk. Nagy Márta szerint azonban az alaphelyzet ennél jóval prózaibb. Úgy látja, a legerősebb, leginkább bizonyított hatás továbbra is a rendszeres mozgásban, a kiegyensúlyozott táplálkozásban, az alvásban és a káros szokások visszaszorításában rejlik.
„Hiába költ valaki speciális vizsgálatokra, ha közben nem mozog, rosszul táplálkozik, dohányzik, vagy nem kezeli a testsúlyával, stressz-szintjével és alvásával kapcsolatos problémákat. Egy felső kategóriás mérés önmagában nem tudja semmissé tenni az egészségtelen életmód hatásait.” A szakértő szerint ezért kell az elején mindig az alapokat rendbe tenni.
Ne félj az öregedéstől, tanulj a nagyszülők példájából, mert az időskor is lehet szabadság, élmény és értékes élet
Ebbe a logikában illeszkedik a Fitt Magyarország és a TritonLife közös programja is, amely olyan mérhető, értelmezhető állapotfelmérésekre épít, amelyek valódi kapaszkodót adnak a résztvevőknek. Ide tartozhat a vérnyomás, a vércukor, a vérzsírprofil, a derékkörfogat, a testösszetétel vagy a fizikai terhelhetőség vizsgálata, illetve a mozgásszervi rendszer felmérése is. A cél nem az, hogy a résztvevők egy újabb divatszót vigyenek haza, hanem hogy értsék, milyen állapotban vannak, és abból milyen irányban érdemes elindulniuk.
A longevity-program iskolaszerűsége inkább metafora, mint intézményi forma. Nagy Márta mégis következetesen használja ezt a nyelvet, mert szerinte az embereknek ma valóban újra kell tanulniuk az alapokat. A „longevity iskola” első osztályában szerinte három fő tantárgy van: a mozgás, a táplálkozás és a stresszkezelés. Ez első hallásra talán banálisnak tűnik, valójában azonban egyáltalán nem az. „Az inaktivitás, az ultra-feldolgozott élelmiszerek túlfogyasztása, a rossz alvási szokások és a folyamatos digitális túlterheltség annyira természetessé váltak, hogy sokan már nem is érzékelik őket problémaként. Így újabb trükk helyett tudatos alapozásra van szükség.”
