Ezért történik, hogy néha a kelleténél többet mondunk el magunkról egy vadidegennek

Te is jártál már úgy, hogy úgy érezted, a kelleténél több dolgot osztottál meg az életedből egy idegen emberrel, de végül mégis szoros kapcsolat alakult ki köztetek? Ez nem véletlen. A Harvard kutatásai szerint minél több intim részletet árulunk el magunkról, annál mélyebb kötelékeket tudunk létesíteni. De mindezek ellenére érdemes vigyázni a túlzott kitárulkozással, vagyis az oversharinggel.

Ha már te is tapasztaltad, milyen érzés a kelleténél több infót tudni egy másik ember életéről (vagy éppen pont te voltál az, aki beavatott valakit a magánéletének titkos, intim részleteibe), akkor ismerős az angolul oversharing-nek hívott jelenség. Ez a túlzott kitárulkozás, ami erősen befolyásolja barátságainkat, párkapcsolatainkat, rokoni-családi kötelékeinket és általában véve minden társas interakciónkat, ha az időjárásnál mélyebb témát érintünk. A szaknyelv egyfajta mindennapi kommunikációs fogalomként emlegeti, ami offline vagy online is létrejöhet, akár előre nem tervezett módon, a pillanat hevében is - és nem ritkán rosszul érezzük magunkat miatta.

Általában akkor következik be, ha számunkra idegen, vagy olyan emberrel társalgunk, aki keveset tud rólunk. (Ha ugyanis már hosszabb ideje tartó, mélyebb kötelék is kialakult az illetővel, akinek mesélünk az intim dolgainkról, az már nem az oversharing, hanem inkább a bizalmat jelöli.)

A kettőt viszont keskeny mezsgye választja el egymástól: a Harvard kutatója, Leslie John adjunktus szerint ugyanis a kitárulkozás egyik célja pont a bizalom elmélyítése. Minél többet osztunk meg magunkról, annál inkább elmélyítjük a kötelékeket másokkal – ez pedig akkor is igaz, ha nem egy pozitív, hanem egy kifejezetten ciki vagy negatív dolgot árulunk el az életünkről. A kutatások szerint ez ugyanis még szimpatikusabbá tehet minket mások szemében.

Ez azért van, mert az emberek azokkal barátkoznak szívesebben, akik őszinték - még akkor is, ha a lehető legrosszabb dolgot árulják el magukról. Ez azonban egy csomó kérdést felvet.

Ezért érzed magad teljesen kimerültnek bizonyos emberek társaságában

Az oversharing kockázatvállalás

Korinek Janka pszichológus, képzésben lévő kognitív viselkedésterápiás konzultáns szerint ez nem teljesen igaz, mert az oversharingnek lehet negatív hatása. Akár utólag meg is bánhatjuk, ha túl sok dolgot árulunk el magunkról, ennek ellenére azonban nem érdemes kizárólag negatív jelenségként tekinteni rá, mert akár segíthet is rajtunk. „Ha teljesen őszinték szeretnénk lenni, az oversharing mindig önmagunkról szól, nem pedig a másikról: arról, hogy ki tudjuk adni azt, ami belülről feszít. Ha ez jó kezekben landol, az már ráadás” – mondja a szakértő.

Úgy gondolja, hogy ha nem kapunk érdemi, kellemes reakciót a belső gondolataink és érzelmeink kinyilvánítására, akkor érdemes felfogni az egészet úgy, hogy legalább megszabadultunk azoktól a terhektől, melyek a vállunkat nyomták, és amelyeknek a létezéséről nem is feltétlenül tudtunk.

Előfordulhat ugyanis, hogy csak akkor válnak világossá a gondolataink és tisztulnak le az érzelmeink, mikor hangosan is kimondjuk őket – ez pedig gyakran előmozdíthat minket az életünkben, vagy a döntéshozatalaink során. Persze a kitárulkozás így kockázatossá válik, mert eleinte nem tudjuk, kiben lehet megbízni. Van úgy, hogy visszaélnek a bizalmunkkal, a túlzott kitárulkozást pedig ilyenkor megbánjuk, vagy magunkat hibáztatjuk.

A szakértő szerint még ekkor is megéri a megérzéseinkre hagyatkozni és kitárulkozni azoknak az irányába, akikkel vélhetőleg egy hullámhosszon vagyunk. „Azáltal, hogy megnyílunk valakinek a lelkünk mélyebb mozzanatairól, azt üzenjük vele, hogy megbízunk benne és érdemesnek tartjuk őt arra, hogy beavassuk az életünkbe; így tudat alatt hatunk az önértékelésére. Felvállalni és szavakba önteni az érzéseinket óriási dolog. Ezt soha ne szégyelljük, és ne értékeljük le. Még akkor sem, ha a kitárulkozást esetleg megbánjuk. Ha ugyanis így érzünk, akkor is megértést kell tanúsítanunk a múltbéli énünk felé, mert igenis oka volt annak, hogy kiadtuk magunkból és megosztottuk valakivel az érzéseinket” – mondja a pszichológus.

Bármennyire is fáj, a viszonzatlan szerelemből is tanulhatunk, méghozzá sokat

A reakció sem mindegy

Azt viszont érdemes tudatosítani magunkban, hogy a másiktól származó, nem várt, vagy nem megfelelő reakció nem mindenáron jelent elhanyagolást vagy okot a szégyenre. Ha a nyilvánvaló segítőkészség, az empátia, a megértés és a bátorítás helyett a csendet kapjuk viszonzásul, az nem biztos, hogy azért történik, mert a másik nem szeret minket. Lehet, hogy nem tudja, hogyan reagáljon az adott pillanatban.

Tökéletes példa erre a Zendaya és Robert Pattinson főszereplésével készült Kész dráma című film, amiben mindenki kiteregette a legféltettebb titkait, a reakciók viszont közel sem voltak olyan kellemesek, mint amilyennek azokat várta a megosztó fél. Ez azonban teljesen normális, amit nem érdemes túlgondolni.

„Az oversharing egy kockázatvállalás, amelyre soha nem garantált a megfelelő reakció. A társas kapcsolódás kétoldalú, ezért nemcsak arra kell figyelni, amit megosztunk magunkról, hanem arra is, ahogyan azt a másik befogadja” – mondja a pszichológus. A kitárulkozás során általában csak arra figyelünk, amit megosztunk magunkról, a megkönnyebbülés során pedig sokszor észre sem vesszük a másik mimikáit, testi jelzéseit, az elmondottakra adott reakcióit. Pedig erre is érdemes figyelni, mert ha valaki sorozatosan ugyanúgy reagál a kitárulkozásodra, az sokat elárul a vele való kapcsolatodról.

Ha például valaki rendszeresen szorong, kellemetlenül érzi magát, amikor valamit megosztasz vele, és hallgat, esetleg faképnél hagy, akkor az annak a jele is lehet, hogy vele kár tovább mélyíteni a kapcsolatot. Néhányszor belefér ez a fajta reakció, de sorozatosan már nem.

Ezt a TikTok-trendet ne próbáld ki, ha meg akarod őrizni a párkapcsolatodat

Korinek Janka pszichológus szerint ha ez történik, akkor érdemes magunkban feltenni pár kérdést. „Például mit sugallhattunk a másiknak a mondandónkkal? Mennyire komplex lelki dolgokat osztottunk meg vele? Beleérzünk, hogy erre milyen nehéz érdemi reakciót adni? Vagy csak újra és újra rossz ajtón kopogtatunk? Oversharing közben könnyen esünk abba a csapdába, hogy alig monitorozzuk a másik fél reakcióit, ez pedig elveszi a kölcsönösség lehetőségét, amire valójában vágyunk: arra, hogy valaki meghallgasson és kapcsolódjon hozzánk.”

Ha tehát olyan félnek tárulkozol ki, aki biztat, támogat, megért, meghallgat, tanácsot ad, akkor benne érdemes lehet megbízni, a kitárulkozás pedig többszörösen is megtérül. Ha viszont valaki ezt nem viszonozza, nem egyszer, hanem többszörösen, akkor azt a személyt érdemes elengedni, mert neki valószínűleg nem célja az, hogy elmélyítse veled a kapcsolatot.

Így mélyítsd el a kötelékeket

Természetesen mindez fordítva is igaz. Már talán te is észrevetted, hogy a jógaórán megismert lánnyal csak akkor kerültél igazán közeli viszonyba, mikor dobta őt a párja, vagy amikor a családi drámája miatt teljesen szétszórt lett, te pedig vigasztaltad őt. Az is előfordulhatott már veled, hogy az amúgy távolságtartó kolleganőd egyszer csak kifakadt neked a barátjáról, azóta pedig minden ebédszünetben együtt kávéztok – mindez nem véletlen.

A mindennapi élet történései is azt igazolják, hogy a kitárulkozás, a magánéleti problémák és kihívások megosztása tovább mélyítheti a kapcsolatot az emberekkel. Viszont arra is figyelned kell, te hogyan fogadod, ha neked tárulkozik ki valaki. „Ha valaki közel szeretne kerülni hozzánk, de nem engedjük vagy nem vesszük észre ezt a közeledést, azzal akaratlanul is távolságot, felszínes kapcsolatot teremtünk. Ez állhat szándékunkban, de történhet akaratlanul is, ilyenkor pedig akár meg is foszthatjuk magunkat egy támogató baráttól. Ha viszont a szándékunk segítő jellegű, akkor teret adunk a valódi kapcsolódásnak, hiszen nem csak a hétvégéről vagy az időjárásról beszélünk.”

A jelentőségteljes beszélgetések tehát bizalmi kapcsolatot eredményeznek a másikkal. Nem muszáj mindig múltbéli sebekről, traumákról vagy problémákról beszélni, de ha van egy ember, akivel mélyíteni szeretnénk a kapcsolatunkat, érdemes olyan témákat is érinteni vele, melyek túlmutatnak a szokásos, idegen emberekkel kezdeményezett témákon.